Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-07 / 31. szám, szombat
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com Megvan az Aegon Művészeti Díjra esélyes kötetek tízes listája - a tét nem kicsi, a díjazott mű szerzője ugyanis 3 millió forintot kap Közelebb az igényes kortárs szépirodalomhoz Összesen 77 kortárs szépirodalmi művet jelöltek idén a kiadók az Aegon Művészeti Díjra. Ezt az elismerést tíz évvel ezelőtt alapította az Aegon biztosító, és mára Magyarország legrangosabb független irodalmi díjaként tartja számon a szakma. A tét nem kicsi, a díjazott mű szerzője ugyanis 3 millió forintot kap, ezért a „versenyt” a nagyközönség részéről is kiemelt figyelem övezi. JUHÁSZ KATALIN Az elismerés egyik célja, hogy közelebb hozza az olvasókat az igényes kortárs irodalomhoz, és segítsen eloszlatni azt a tévhitet, hogy a nívós művek nehezen érthetők. A zsűri egy „titkos társaság”, évente változó tagjai elismert irodalomtörténészek, tanárok, kritikusok, akik nem tudnak egymásról, azaz nem befolyásolhatják egymást a döntésben. Hozzánk hasonlóan ők is csak az eredményhirdetés után tudják meg, kikkel együtt értékeltek. A héten nyilvánosságra hozták a díjra esélyes művek szűkített listáját, amelyen tíz kötet szerepel. Közülük három is a rendszerváltás óta eltelt huszonöt évvel, a demokratikus társadalom visszásságaival és a benne élő kisemberek vágyaival, reményeivel, harcaival foglalkozik, egymástól nagyon különböző módon. Mivel a legjobb tízbe kerülni eleve dicsőség, nézzük, kik az esélyesek. Tóth Krisztina, akinek épp 25 évvel ezelőtt jelent meg első kötete, most Pillanatragasztó címmel 25 novellában mutatja be a Dragomán György máglya ESTERHÁZY PÉTER EGYSZERŰ TÖRTÉNET VESSZŐ SZÁZ QtOAL . - a Márk-váhozat Tóth Krisztina Pillanatragasztó ZÁVADA PÁL Természetes fény * rendszerváltás utáni Magyarországot. A novellák főhőseit általában olyan pillanatokban látjuk, amelyek egész hátra lévő életüket meghatározhatják. Dragomán György Máglya című regénye huszonöt évvel ezelőtt, a romániai rendszer- váltás időszakában játszódik, és azt a kérdést teszi fel, hogy fellélegzünk-e vagy magunkkal cipeljük múltunk súlyát. A diktátort főbe lőtték, ám a régi reflexek tovább működnek, és a szabadságot gyakran nehezebb megszokni, mint az elnyomást. Kiss Tibor Noé, lapunk munkatársa a rendszerváltás veszteseiről írt regényt Aludnod kellene címmel. Szereplői a térképről is lefelejtett peremvidéken vegetálnak, és hagyják, hogy megtörténjen velük az élet. Felkerült a tizes listára Péter- fy Gergely Kitömött barbár című regénye is, amely a felvilágosodás utáni időszakot mutatja be Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságán keresztül. Soliman, a sokoldalúan művelt „udvari néger” különleges helyzetét egyszerre jellemzi a kivételezettség és a kitaszítottság. Holttestét császári parancsra kitömik és múzeumban mutogatják. A harmadik híd című regény szerzője, Szilasi László, egy harmincéves osztálytalálkozóból bontja ki történetét, egyetlen napba sűrítve egy kanadai emigráns, egy Németországból hazatért nyomozó és egy utcazenész életét. A régmúlt, a közelmúlt és a közeljövő dominál Térey János Átkelés Budapesten című verses novelláiban, Havasréti József Űrérzékeny lelkek című regényében és Szijj Ferenc Agyag és kátrány című verseskötetében. A második világháború időszakában játszódik Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat című regénye (a tavalyelőtt megjelent, és szintén a legjobb tíz könyv közé jutott „kardozós változat” folytatása), mely egy család történetét beszéli el. Závada Pál nagyrégénye, a Természetes fény sorstípusok, embertípusok gyűjteménye. Békés megyei magyar magyarok és magyar szlovákok, keresztények és zsidók keresik a boldogulás útját a történelmi események hátországában. Az Aegon Művészeti Díjra esélyes alkotások listája megközelítőleg azt is jelzi, milyen szerepet játszanak az egyes kiadók a kortárs magyar irodalom gondozásában: a tíz kötetből nyolc a Magvetőnél jelent meg, egy a Librinél, egyet a Kal- ligram jegyez (ez a Kitömött barbár). A listán a próza dominál, csupán egy hagymányos verskötet (Szijj Ferencé) esélyes a díjra, Térey János műve pedig „köztes műfajú”. A rangos irodalmi elismerést nem mindig a legnagyobb nevek vonzzák magukhoz: tavaly Kun Árpád kapta Boldog Észak című nagyregényéért, 2013- ban pedig Barnás Ferenc vehette át a Másik halál című könyvéért. Berlinale: a fesztivál nyitófilmje, lsabel Coixet Nobody Wants the Night című munkája Josephine Peary északi-sarki expedícióját meséli el Női rendezők nőkről szóló történetei KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Berlin. Másodszor volt nyitófilm Berlinben női rendező alkotása, Isabel Coixet azonban nem tulajdonít ennek különösebb jelentőséget, csak reméli, nem ő lesz az utolsó. A 65. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál startját jelentő, Juliette Binoche főszereplésével készül sarkvidéki kalandfüm, a Nobody Wants the Night Josephine Peary expedícióját meséli el, aki követi felfedező férjét az Északi-sarkra, ahol szélsőséges körülmények között kell helytállnia. A sajtótájékoztatón Coixet elmondta, nem kellett sokat gondolkodnia, elvállalja-e a filmet, mert zseniálisnak tartotta a forgatókönyvet, amely teljesen új nézőpontból mutatja be a sarkvidéket. Juliette Binoche-t elsősorban az ragadta meg az általa megformált karakterben, ahogy a jólétből érkező asszony, aki azt hiszi, mindent tud és mindent birtokolhat, képes megszabadulni a gőgtől, és megtanulja, milyen embernek lenni. Az alkotók nevetve bevallották: hiába érzi a néző szinte a saját bőrén a vászonról sütő hideget, 10 napos norvégiai forgatást leszámítva stúdióban dolgoztak Bulgáriában és Tenerifén, ahol inkább a hőség okozott gondot. A filmiparban tevékenykedő nők helyzetét firtató kérdéseket a spanyol rendezőnő iróniával kezelte, szerinte a kamera mögött már teljesen lényegtelen, ki milyen nemű. Azt azért megjegyezte: jó lenne, ha egy-egy filmért „ugyanannyi követ kellene megmozgatnia, mint egy férfinak”. A berlini talán a legpolitiku- sabb filmfesztivál, hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a társadalmi kérdések felvetésére. Idén a fő témák között szerepelnek a női rendezők nőkről szóló történetei, (bartald) Juliette Binoche a Nobody Wants the Night főszerepében- (Képarchívum) • Milyen szempontok alapján válasszuk ki a középiskolát? • Mennyire szólhat bele a gyerek döntésébe a szülő? Válaszok fcblUUIľ 12Hél1 az Új Szó mellékletében! Keresse oz újságárusoknál! UJ SZÓ
