Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-27 / 295. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER27. Külföld 5 Az amerikai mozik vetíteni kezdték a phenjani rezsimet kifigurázó szatírát - kibertámadás a dél-koreai atomerőművek ellen Lebénult Észak-Korea internethálózata A független amerikai mozik csütörtöktől mégis vetíteni kezdték a The Interview c. a phenjani rezsimet kigúnyoló filmet. (SITA/AP) New York/Los Angeles/ Szöul. A Sony filmstúdió számítógépes rendszerét feltörő észak-koreai ha- ckerek fenyegetései elle­nére több mint 300 függet­len moziban vetíteni kezd­ték csütörtökön az Egye­sült Államokban a The In­terview című szatirikus filmet. Észak-Koreában több napon át megbénult az internetszolgáltatás. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Sony filmstúdió számító- gépes rendszerét feltörő hacke- rek fenyegetései ellenére több mint 300 független moziban ve­títeni kezdték csütörtökön az Egyesült Államokban a The In­terview című filmet, amely té­mája - az észak-koreai diktátor meggyilkolására szőtt képze­letbeli CIA-összeesküvés - mi­att kiváltotta a kelet-ázsiai or­szág haragját és minden idők legpusztítóbb, amerikai vállalat ellen irányuló kibertámadásá- nak célpontjává tette a Sonyt. A csütörtöki vetítések nagy részé­re hamar elfogyott minden jegy- a kritikusok szerint egyébként gyengére sikeredett a produk­ció. Ä nézők közül sokan azt mondták, azért váltottak jegyet a filmre, hogy kiálljanak a szó­lás és a választás szabadsága mellett. A botrányt okozó film­szatíra forgalmazását a nagy, több ezer termet üzemeltető mozihálózatok nem vállalták, mert a Sony Pictures komputer- rendszerét feltörő észak-koreai internetes kalózok erőszakkal fenyegették meg azokat a film­színházakat, amelyek mű­sorukra tűzik a filmet. A hacker- támadás és a fenyegetések mi­att a múlt héten még a Sony is úgy döntött, inkább nem dobja piacra a 44 millió dollárból for­gatott produkciót, de ezt a dön­tés olyan sokan és élesen bírál­ták - köztük Barack Obama amerikai elnök és George Cloo­ney filmsztár -, hogy a filmstú­dió meggondolta magát, és vál­lalta a korlátozott mozis for­galmazást, sőt szerdától több internetes platformon is letölt­hetővé tette a filmet. A bírálók attól tartottak, a film dobozba zárásával Hollywood prece­denst teremt az öncenzúrára. Észak-Korea internetkima­radásokkal küzd a hét eleje óta, és az ország internetelérése hét­főn gyakorlatilag teljesen leállt. A problémák még a hét végén kezdődtek és fokozatosan egyre súlyosabbá váltak, egészen ad­dig, amíg Észak-Korea internet­elérése teljesen összeomlott. A Fehér Ház és az amerikai kül­ügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a történ­tekért az Egyesült Államok-e a felelős. Barack Obama elnök korábban válaszlépéseket he­lyezett kilátásba a Sony Pictures amerikai filmforgalmazó céget sújtó november végi hackertá- madás miatt, amelynek elköve­tésével Washington Észak-Ko- reát vádolja. Egyúttal jelezte, hogy Japán, Kína, Dél-Korea és Oroszország együttműködését fogja kérni a hasonló támadá­sok megakadályozására. „Jól tudják, hogy nem fogunk nyil­vánosan kitárgyalni műveleti részleteket a lehetséges válasz­lépésekről (...), annyit mondha­tok, hogy megadjuk a magunk válaszait, amelyek közül egye­sek láthatók lesznek, mások esetleg nem” — mondta Marie Harfkülügyi szóvivő. Ezzel párhuzamosan súlyos helyzetet teremtett az összes dél-koreai atomerőművet működtető vállalat elektroni­kus adatainak feltörése. Egy is­meretlen szervezet a Korea Hydro and Nuclear Power dél­koreai vállalatnak a Gori és Vol- szong atomerőműveket érintő részletes tervrajzait és nukleáris berendezéseinek ábráit tette közzé az interneten. A Korea Hydro működteti Dél-Korea összes atomerőművét. Dél-ko­reai tisztségviselők azt mond­ták, Szöul nem zárta ki Észak- Korea lehetséges érintettségét a kibertámadásban. Az észak-koreai rakéta- és atomprogrammal kapcsolatos titkosszolgálati információkat oszt meg egymással az USA, Ja­pán és Dél-Korea, az erről szóló egyezményt hétfőn írják alá. A három ország úgy véli, az észak­koreai atomprogram a régióra növekvő fenyegetéstjelent. Módosult Oroszország katonai doktrínája, Ukrajna és a NATO fenyegetéstjelent - Kijev leállította a Krímbe tartó járatokat Megszakadtak az ukrán válságot rendező béketárgyalások MTl-OSSZEFOGLALO Minszk/Moszkva. Két nap­pal az után, hogy újrakezdőd­tek, tegnap ismét megszakad­tak az ukrán válság rendezését célzó minszki béketárgyalások. Az Európai Biztonsági Együtt­működési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát kelet-ukrajnai sza- kadárok képviselőiből álló kon­taktcsoport 4 hónapi szünet után szerdán ült össze újból Minszkben. Ezen elvi megálla­podást kötöttek az ukrán kor­mányerők és az oroszbarát ke­let-ukrajnai szakadárok közötti korlátozott, de jelentős fogoly­cseréről. „Megállapodás van arról, hogy 150 fogságba esett ukrán katonát kicserélnek 225 szeparatistára. Reméljük, ha a csere lezajlik, akkor újabb kö­veti” - mondta Markian Lub- kivszkij, az ukrán belbiztonsági szolgálat illetékese. Szerinte 680 ukrán van a szeparatisták fogságában. Vlagyiszlav Gyej- nego, a „Luhanszki Népköz­társaság” képviselője megerő­sítette a hírt. A fogolycsere teg­nap a Donyecktől 45 km-re fekvő Kosztyantyinivka város közelében megkezdődött. A tárgyalásoknak tegnap kel­lett volna folytatódniuk, de el­maradtak. A szakadárok egyik képviselője, Gyenyisz Pusilin azt mondta, hogy az EBESZ- szel együtt előkészítették ugyan a tárgyalások újabb kö­rét, Kijev azonban nem reagált. Szerdán az egyeztetések során fontos kérdéseket érintettek, a békeszerződés felé vezető je­lentős lépést azonban nem si­került tenni, megfigyelők sze­rint ezért merültek fel kételyek azzal kapcsolatban, hogy meg­tartják-e a pénteki találkozót. Újabb időpontot nem tűztek ki - erősítette meg Mihail Zura­bov kijevi orosz nagykövet. A tavasz óta folyó fegyveres konf­liktus halálos áldozatainak a száma meghaladta a 4700 főt. Ukrajna tegnap bejelentette, biztonsági okokból felfüggeszti a Krímbe irányuló vasúti sze­mély-, teherszállítást és az au­tóbuszjáratokat. A Nyugattal kiéleződött fe­szültség miatt Oroszország át­írta katonai doktrínáját, az új változat az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését a sa­ját biztonságát fenyegető ve­szélyként határozza meg. A tegnap Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyásával közzétett új szöveg veszélyként említi, hogy a NATO támadófegyvere­ket helyezett át az orosz határ közelébe. Algériában megölték a francia turistát szeptemberben lefejező terrorcsoport vezetőjét - a sydneyi túszdráma utózöngéje Nem az iszlamisták lőtték le a jordániai vadászrepülőt Az Iszlám Állam fogságába esett a lelőtt Jordán pilóta. A szélsősége­sek ellen harcoló szövetségesek első gépüket veszítették. (SITA/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Algír/Sydney /Amman. A Szíriában kará­csony napján lezuhant jordáni­ai harci repülőgépet nem az Iszlám Állam (LA) nevű szélső­séges szervezet fegyveresei lőt­ték le - közölte az amerikai vé­delmi minisztérium illetékes parancsnoksága. A bizonyíté­kok azt jelzik, hogy az IÁ nem lőtte le a gépet, noha ezt állítja - hangzik a Középső Parancs­nokság (Centcom) kiadott köz­leménye, de nem részletezi, hogy melyek ezek a bizonyíté­kok. A jordán hadsereg honlap­ján ismertetett közlemény sze­rint is a jelek arra utalnak, hogy a Rakkánál lezuhant gépet nem érte találat. A szélsőségesek vi­szont azt állítják, infravörös ér­zékelővel felszerelt föld-levegő rakétával lőtték le a gépet. A 26 éves pilótát az LÁ elfogta. Ez az első eset, hogy a szélsőségesek ellen felálló nemzetközi koalí­ció egyik katonája az IÁ fogsá­gába esett, és ez az első, F-16 típusú harci repülőgép, amely a hadműveletek során elveszett. Jordánia egyelőre kitart a koa­líció mellett. Korábban a lon­doni központú Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) jelentette, hogy az Isz­lám Állam fegyveresei Szíria északkeleti részén szerdán le­lőttek egy jordániai vadászgé­pet, amely az amerikaiak által vezetett koalíció légi támadá­saiban vett részt. Az algériai hadsereg megölte annak a helyi terrorcsoportnak a vezetőjét, amely szeptember végén elrabolt és lefejezett egy francia turistát. A hadsereg tá­jékoztatása szerint Abdelmalek Gurival az Algírtól 60 kilomé­terrel keletre fekvő Isszer váro­sában végeztek, és két másik társát is megölték. Guri az Isz­lám Állam szervezethez kötődő Algériai Kalifátus Katonáinak volt az irányítója, és az utóbbi években egy sor véres merény­letért tették felelőssé. Egy ausztrál bíróság elren­delte a múlt heti drámai kimenetelű sydneyi túszejtést elkövető férfi barátnőjének bör­tönbe zárását. A 35 éves nőt a magányos túszejtő, Man Harun Monisz volt feleségének meg­gyilkolásával vádolják, de óva­dék ellenében eddig szabadlá­bon védekezhetett. Az ausztrál közvéleményt mérhetetlenül felháborította, hogy Monisz párjával együtt a gyilkossági ügy ellenére szabadlábon lehe­tett, az ezt elrendelő bíró a túszdráma óta több halálos fe­nyegetést kapott. Karácsony napján megtá­madta az al-Shabaab Szomáliái terrorszervezet az Afrikai Unió békefenntartó missziójának mogadishui bázisát, az akció­nak több, közelebbről nem pon­tosított áldozata van. Az Afrikai Unió 2007-ben küldött béke- fenntartókat a kelet-afrikai Szomáliába, hogy segítsék a kormányt az iszlamista felkelők visszaszorításában, a szerve­zetnek jelenleg 22 ezer katoná­ja tartózkodik az országban. Az elmúlt három évben sikerült ki­verni Mogadishuból és az or­szág nagyobb városaiból a ter­rorszervezetet. Hongkong: újból tüntetések Hongkong. Újabb összetűzések voltak a de­mokráciapárti hongkongi tüntetők és a hatóságok között tegnapra virradóra, őrizetbe vettek 37 de- monstrálót, ezt megelőző­en csütörtökön 12 embert tartóztattak le. A tüntetők el akartak torlaszolni több utat a kínai különleges közigazgatási övezet Mong Kok negyedében. December első felében a hatóságok felszámolták a területfoglalást, és őrizet­be vettek több mint 200 embert, amiért ellensze­gültek a rendőri intézke­désnek. Az aktivisták ak­kor azt ígérték, új eszkö­zökkel folytatják polgári engedetlenségi mozgal­mukat a kormány ellen. Hongkongi diákok szep­tember 22-én kezdtek ut­cai tiltakozásokba, mert nem akarták elfogadni a hongkongi választási re­form Peking által diktált menetrendjét. (MTI) Mecset égett Svédországban Stockholm. Gyújtogató támadott meg egy mecse­tet csütörtökön a svédor­szági Eskilstuna városban, miközben heves vita fo­lyik a bevándorlásról. Va­laki bedobott a földszinti terembe egy tárgyat, ez­után ütött ki az erős tűz. A mecsetben közel 20-an tartózkodtak a támadás idején, öten megsérültek, de nem súlyosan. Svédor­szágban a szélsőjobboldal szítja a társadalmi vitát, és azt akarja elérni, hogy 90 százalékkal csökkentsék a befogadott menekültek számát. Ezt a fő pártok el­utasítják. (MTI) Újabb színes bőrűt lőttek le Saint Louis. Újabb szí­nes bőrű fiatalembert lőtt le egy rendőr az Egyesült Államokban, ezúttal a Mis­souri államban lévő Saint Louis egyik külvárosában. A 18 éves fiatal pisztolyt fogott a rendőrre, aki ez­után nyúlt fegyveréért. A rendőr kedden éjjel egy ru­tinellenőrzés során egy benzinkútnál két gyanús emberre lett figyelmes. Közelebb ment hozzájuk, s ekkor egyikük pisztolyt fo­gott rá. A rendőr erre rálőtt a színes bőrű fiatalra, akit halálosan megsebesített. A mostani incidens helyszí­ne Ferguson település kö­zelében található, ahol Darren Wilson rendőr au­gusztus 9-én agyonlőtte a fegyvertelen, fekete bőrű, 18 éves Michael Brownt. Az eset nyomán augusz­tusban több hétig tartó za- vargásoktörtekki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom