Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-27 / 295. szám, szombat

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 27. www.ujszo.com Km Nagyot kaszált a Transformers Los Angeles. A Para­mount stúdió Transfor­mers - A kihalás kora című filmje hozta a legna­gyobb kasszasikert 2014- ben a Box Office Mojo elő­zetes adatai szerint. Mi­chael Bay rendező alak­váltó robotokról szóló so­rozatának nyáron bemu­tatott negyedik filmje 1,087 milliárd dollárt ka­szált világszerte, meg­előzve ezzel a kasszasiker­lista második helyére ke­rült A galaxis őrzői című filmet (772 millió dollár), valamint a Csipkerózsika legújabb változatát, a Démonát (757,7 millió dollár). A negyedik Trans- formers-film a sikert rész­ben a kínai piacon való ki­emelkedő forgalmazásá­nak köszönheti. A Hong­kongban forgatott mozi 300 millió dollár jegybe­vételt hozott az ázsiai or­szágban. (MTI) Adam Sandler nem éri meg New York. Már máso­dik éve Adam Sandler a legkevesebb hasznot hozó befektetés Hollywoodban - számította ki a Forbes. Az üzleti magazin szerint minden, a színészbe befek­tetett dollár mindössze 3,20 dollár bevételt hoz. Bár Sandler legújabb film­je, a Nagyfiúk 2 siker lett, 246 millió dolláros bevéte­le nem volt képes ellensú­lyozni korábbi bukásait. A második „legtúlfizetet- tebb” színész Johnny Depp 4,10 dolláros megtérülés­sel. A Karib-tenger kalózai- filmek nagy sikert arattak, de Depp legutóbbi munkái közül A magányos lovas és az Éjsötét árnyék is bukás volt. A rosszul teljesítő sztárok idei listájának harmadik helyére - 4,80 dolláros megtérüléssel - Ben Stiller „küzdötte fel magát”. (MTI) A felnőtté válás stációi, a hirtelen jött szabadság, egy beteg ország, a plüssállatok és Jézus Krisztus mint ihletforrás Erősen ajánlott olvasmányok 2014-ből Nem könnyű válogatni az idei könyvtermésből, hiszen ahány olvasó, annyi fajta ízlés, véle­mény, rangsor. Az alábbi ajánlatnak az a célja, hogy felhívjuk a figyel­met néhány olyan kötet­re a kortárs magyar és a kortárs világirodalom­ból, amelyet fontos műnek tartunk. Tekint­hetjük őket erősen aján­lott olvasmányoknak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Grecsó Krisztián: Megyek utánad Grecsó azon kevesek egyike a mai magyar irodalomban, akit a kritikusok és az olvasók is ked­velnek. Amellett, hogy kivételes tehetségű mesélő, a formára és a szerkezetre is ügyel. A Megyek utánad című regény főhőse akár ő maga is lehet (ne), mivel kímé­letlenül ás le a férfilélek mélyé­re, bemutatva egy isten háta mögötti településen cseperedő kamasz eszmélését, útját a fel­nőttkorig, méghozzá szerelmi kapcsolatain keresztül. Nők, kétségek, pofonok, sebek, a jó és rossz döntések következmé­nyei, hajótörések és csendes vi­zek - csakúgy, mint az életben. És kérdések, amelyeket előbb- utóbb mindannyian felteszünk magunknak. Van-e jogunk a boldogsághoz? Létezik-e köl­csönös bizalom? Hogyan sza­baduljunk meg régi, rossz em­lékeinktől és hogyan csináljunk helyet szívünkben az újaknak? Merre haladunk és mennyit érünk? Grecsó Krisztián nem hagyja békén az olvasót, kitar­tóan megy utána, és lehengerlő erővel tud hatni rá. (Magvető, 2014) Dragomán György: Máglya A fehér király című regénnyel jelentős nemzetközi sikert ara­tott, erdélyi származású, Buda­pesten élő író azt a kérdést teszi fel új művében, hogy mi törté­nik, amikor egy ország felsza­GRECiÓ TmsrhaV rn/ermm VlagyimirSzorokin TELLÚRIA badul. Mindannyian felléleg- zünk-e, vagy cipeljük magunk­kal múltunk súlyát? A diktátort főbe lőtték, a régi reflexek azonban tovább . működnek. Ezért az erőszak bármikor újra kitörhet. Mert a szabadságot gyakran sokkal nehezebb meg­szokni, mint az elnyomást. A történet egy kamaszlányról szól, aki egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit. „Bo­szorkányos” nagyanyja veszi magához, akitől megtanulja a túlélés módszereit, a minden­napok mágiáját. A temetetlen múlttal viszont saját magának kell kezdenie valamit, egy dik­tatúra romjain barangolva. Csa­ládtörténet és történelmi re­gény izgalmas keveréke ez a mű, egy (majdnem) gyermek szemszögéből elmesélve. A perspektíva hasonló A fehér ki­rályéhoz, ott egy fiúgyermek meséli a történetet, értelmezi környezetét és próbálja megfej­Dragomán György máglya teni a vele kapocsolatba kerülő szereplők motivációit. A tizen­három éves Emma, ha lehet, még meggyőzőbben szembesít minket, felnőtteket saját ma­gunkkal. (Magvető, 2014) Csurgó Csaba: Kukoricza Ha az elsőkönyves termésből szemezgetünk, Csurgó Csaba bemutatkozásánál érdemes megállni. A Kukoricza sokféle olvasónak érdekes lehet: egy­részt alternatív történelmi re­gény egy másik Magyarország­ról, fantasy- és scifi-elemekkel átszőve, másrészt - ahogy a cím is sugallja - egy nagy nemzeti klasszikus parafrázisa, egy hal­hatatlan történet újrafogalma­zása. Néha egy apró hiba is elég hozzá, hogy a rendszer leggyű­löltebb ellenségévé válj. Kuko­ricza Jancsi, az intézetben fel­nőtt árva fiú sem hibázik túl na­gyot. Csak elveszti a rábízott plüssöket, miközben a gyönyö­rű és rejtélyes Ilusnak készül megkérni a kezét. A plüssök az Ezredes lányának kedvenc játé­kai voltak, az Ezredes pedig nem más, mint a királyi titkos- rendőrség rettegett főnöke. Jancsi élete egyetlen pillanat alatt fordul fel. Menekülni kényszerül, és hamarosan az ország első számú közellensége lesz. Egy ismeretlen világban ta­lálja magát, önjelölt forradal­márok, kiöregedett huszárok, kutyafejű kémek és más furcsa szerzetek között. Bár a veszé­lyekkel és megpróbáltatásokkal teli út során János vitézzé válik, de talán ez sem lesz elég ahhoz, hogy megmentse szerelmét. Tündérország hátborzongató titkaira ugyanis még a legva­dabb rémálmok sem tudják kel­lően felkészíteni. (Agave Köny­vek, 2014) Vlagyimir Szorokin: Tellúria Aki eddig még semmit sem olvasott napjaink talán legfon­tosabb orosz írójától, az akár ezzel a művel is kezdheti az is­merkedést. Mert a Tellúria re­mek bevezetés egy szürreális írói univerzumba, ahol bármi megtörténhet, és a leghajme­resztőbb állításokra is van ok­okozati magyarázat. Gyilkos szatíra, tudományos-fantaszti­kus jellegű „menekülések” a hótreálból, némi politikum és a Putyin-rendszer kritikája (a szokásosnál ezúttal talán mér­sékeltebben), csodálatos narko­tikumokhoz menekülő embe­rek, létező személyek szellemes fricskázása, írókollégák meg- idézése, félbe hagyott vagy im­presszionista módon felvillan­tott történetek és a vesztébe ro­hanó Oroszország, azaz Tellú­ria sajátosan „beteg” tablója - mindez belefért ebbe a könyv­be. A 21. század közepe itt már a múlt, amelyet a még távolabbi jövőből tanulmányozhatunk. Persze nem derül ki, mit kellett volna másképp csinálni, mert az emberek cselekedeteire nincs mindig racionális magyarázat. Sőt, az is lehet, hogy életüket már születésük előtt elszúrták. (Gondolat, 2014) Dimitri Verhulst: Krisztus bevonulása... Szégyen, nem szégyen: nem követjük naprakészen a mai belga irodalom történéseit, Verhulsttel azonban a Semmi­végre óta kivételt teszünk. Leg­újabb kisregénye, a Krisztus be­vonulása Brüsszelbe a szerző legjobb vonásait hozza: cseppet sem didaktikusán megfogalma­zott társadalmi elkötelezettség találkozik itt pengeélesen fel­épített, remekül poentírozott epizódokkal. Európaiak va­gyunk, hiába, identitásunk a zsidó-keresztény mitológiában gyökerezik, és még akkor is meghatározza a krisztusi taní­tás, ha egyébként fütyülünk rá. Jézus itt él közöttünk, ezer alakban: mint bölcs prédikátor, igazságtevő apafigura; mint a manipulált tömegeknek való egyéni kiszolgáltatottság emb- lematikus alakja; mint szuper­sztár, rocksztár, punk, örök lá­zadó; mint Brian életének ko­mor tükörképe; mint herceg, mint koldus, mint televíziós ce­leb. De vajon eljátszottunk-e már a gondolattal, mi lenne, ha Krisztus újra feltámadna, és az apokalipszis lovasait türelemre intve még egyszer, utoljára el­jönne, hogy szép kényelmesen körülnézzen itt nálunk, Euró­pában? Akkor vajon mit látna? És mi hogyan látnánk magun­kat az ő tekintete tükrében? Ez­zel a gondolattal játszik el a kor­társ irodalom belga fenegyere­ke. (Európa, 2014) (juk, as) MIT HOZOTT A PÁLYÁJÁN 2014? MI VOLT A LEGEMLÉKEZETESEBB KULTURÁLIS ÉLMÉNYE EBBEN AZ ÉVBEN? Holocsy Krisztina színművész Skuta Miklós zongoraművész 2014 egy újabb jelölést hozott a Tatra banka díjára. Továbbá a Zongora- versenyek című új, innovatív projektem elindítását, amely mögött több hónapos munka áll. Igazából jövőre fog beindulni, de a zenei anyag idén született meg. Koncertjeim közül kettőt emelnék ki: egy januári pozso­nyi koncertet, ahol Bach fúga­művészetéből és tokkátáiból játszottam egy 90 perces válogatást, valamint egy decemberi salzburgi koncertet, ahol Claude Debussy és Olivier Messiaen műveit játszottam. Nem biztos, hogy a kedves olvasók ilyen választ várnak, de ha elfogadjuk, hogy a lelkünk megismerése és annak ápolása is a kulturáltságunkat gazdagít­ja - márpedig szerintem ez így van -, akkor érthető, miért a következő tapasztalatot hozom fel. Valamilyen oknál fogva be­lépett az életembe a buddhiz­mus tanítása, amit kezdetleges, de annál nyitottabb módon próbálok megérteni. Ebben máig sokat segít Longcsen Rabdzsam Végtelen tér című könyve. Mindenkinek merem ajánlani, aki mélyebben meg szeretné ismerni önmagát. Hála istennek, sok munkát hozott ez az év a Komá­romi Jókai Színházban, és minden feladat emlékezetes volt valamiért. A Lili bárónőben nagyon hálás szerepem volt. Az arany ára a műfaja miatt volt izgalmas, érdekes. A velencei kalmár kaotikusán indult, de jó lett a vége. A Különös házasság megint más hangulatú előadás volt; Valló Péter rendezővel mindig élmény dolgozni. Sok válto­zatosságot hozott ez az év, amit kimondottan szeretek a színpadon. Nagyon kivételes különleges élményt nem tudok monda­ni. Az előadások mellett sok más kulturális eseménynek - koncerteknek, filmvetítések­nek - is otthont ad a színház, ezeken általában én is részt veszek. Személyes élményeim elsősorban a gyerekekkel kapcsolatosak - mindig öröm ott lenni egy-egy végzős zeneiskolai koncertjükön. Ezt már csak azért is fontos­nak tartom, mert valahol itt kezdődik a kultúrára való nevelés. Feliinger Károly költő Az irodalmat tekintve 2014 számomra termékeny év volt. Megjelent válogatott gyerekverskötetem, a Csiga­lépcső, az Ünnepi könyvhétre kijött a nyomdából felnőtt verskötetem Gyenes Gábor rajzaival, a Jancsi és Juliska. Emellett megjelentek verseim könyv alakban angolul és románul, továbbá körülbelül 120 versemet közölték a hazai, magyarországi, vajdasági és erdélyi irodalmi lapok. A legna­gyobb meglepetés azonban a Forbáth-díj volt, amit Alázat című kötetemért kaptam. Mivel ebben az évben sokat betegeskedtem, és idős szüleim ápolása is főleg rám hárult, színházba, koncertre szinte egyáltalán nem jutottam el. Viszont mindenért kárpótolt az olvasás. Legnagyobb és legmegrázóbb élményem az idén tragikus körülmények közt elhunyt Borbély Szilárd regénye, a Nincstelenek volt. A verseskötetek közül kiemelném Jenei Gyula Mintha ugyanaz, Áfra János Glaukó- ma, valamint Szászi Zoltán Belenéz című művét. (tébé, as, juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom