Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-18 / 290. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 18. www.ujszo.com VISSZHANG Működik a katolikuskor Az Új Szó 2014. december 10-i számában megjelent, „Zsigárdon tartott előadást Szomolai Tibor” című cikkhez szeretnék hozzászólni. A cikkben Szomolai Tibor azt állítja, hogy évekig volt a katolikus kör tagja és elnöke, programokat szerveztek, kirándulásokra jártak, megjelentették az egyesület Fáklyavivő című lapját és idézem, „Fontosnak tartottam, hogy a magyar híveknek magyar plébánosuk legyen” - s az ezzel kapcsolatos nézeteltérések Szomolai szerint hozzájárultak a kör széteséséhez. A Rimaszombati Katolikus Kör jó hírnevének megőrzése megkívánj a a tények közlését:- A kör 2008. november 19-én alakult, Szomolai a 2010. szeptember 24-i rendkívüli közgyűlésig volt az elnöke, tagja. Egy év és 10 hónapig, tehát nem „évekig”! Lemondásától a mai napig, 4 éve és 2 hónapja én, Pelle Tibor vagy ok a kör elnöke.- Szomolai elnöksége alatt szerveztünk előadásokat és egy templomi koncertet, ám egyetlenegy kirándulást sem. Kirándulásokat, za- rándokutakat távozása óta szervezünk, ezekről a Remény című katolikus hetilapban olvashatott bárki.- Rimaszombatnak, ahol a hívek egyharmada magyar, ugyan nincs magyar plébánosa, de 4 év óta van magyar anyanyelvű káplánja.- Meredek csúsztatás azt kijelenteni, hogy „a nézeteltérések hozzájárultak a kör széteséséhez.” Hangsúlyozom, a Rimaszombati Katolikus Kör egy pillanatra sem esett szét, a volt elnök távozása után megújulva, gazdag tevékenységgel működik. (Felújítottuk a temetői kápolna tetőszerkezetét, Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök édesanyjának sírboltját, a templomunk javításához gyűjtöttünk és a taglétszám is nőtt.)- Volt lapunk helyett 2012 januárjától Olajág címmel új havilapot adunk ki. Elfogadhatatlannak tartjuk Szomolai Tibor hamis állításait, melyekkel a Rima- szombati Katolikus Kör jó hírnevét igyekszik beárnyékolni, és bocsánatkérést várunk tőle. Pelle Tibor, a Rimaszombati Katolikus Kör elnöke FIGYELŐ Eltiltást követelő román képviselő Levelet írt az Európai Kézilabda-szövetségnek (EHF) Bogdan Diaconu román parlamenti képviselő - írta a ziare.com. A politikus azon háborodott fel, hogy a debreceni Főnix Csarnokban rendezett mérkőzésen a román himnusz alatt hátat fordítottak a pályának a magyar drukkerek, majd azt skandálták, hogy „Cigányok, cigányok!”. A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert radikális román politikus azt követeli az EHF-től, hogy „példásan büntesse meg” Magyarországot, azaz rója ki a maximális, négyéves eltiltást és a nyolcvanezer eu- rós büntetést. Diaconu feltehetően nem hallotta vagy nem értette a „Lesz még Erdély Magyarországé” és a „Vesszen Trianon” rigmusokat. (NOL) LOVESZAROK Offshore cégek Sokáig úgy tűnt, hogy a decemberi parlamenti ülés legérdekesebb pontja az állami költségvetés jóváhagyása lesz, de a pöstyéni CT-botrány és az offshore cégek kerültek a figyelem középpontjába - joggal. A korrupciós ügyeket illetően a CT-botrány lett az utolsó csepp a pohárban. Senki sem csodálkozhat az emberek felháborodásán, ha már ott is cinikusan pénzeket nyúlnak le, ahol nap mint nap az emberek életéért küzdenek. Az offshore cégek a korrupció szimbólumává váltak. Mindenki tudja, miért jönnek létre - hogy tulajdonosaik eltitkolhassanak valamit. De ha közpénzeket, tehát a mi pénzünket használják fel, megengedhetetlen a titkolózás. A nyilvánosság tudni akarja, hogy a pénzéből kik nyújtanak szolgáltatást az államnak. Hogy ellenőrizhető legyen, egyes cégek nem pusztán azért kerülnek-e előnybe a közbeszerzési eljárások során, mert valódi tulajdonosuk közel áll a kormányhoz. Ezért fontos, hogy ne csak a papíron feltüntetett tulajdonos legyen ismert, mert gyakran strómanokról van szó: azoknak a nevét is ismernünk kell, akiknél végül a közpénzek kikötnek. A Smer a CT-botrány után nyilván megijedt a nyilvánosságtól és rögtön a decemberi ülésen, gyorsított eljárásban olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely korlátozza az ilyen cégek üzletelését az állammal. Azonban ez egy hatástalan „marketingtörvény”. Ez alapján még azt sem tudhatjuk meg, ki áll a pöstyéni CT-bot- rányban szereplő cég mögött. Ezért nyújtotta be a Híd és a Sieť a saját javaslatát, amely szerint az adóparadicsomokban bejegyzett cégek nem pályázhatnak állami forrásokra. A többi cég pedig nyilvántartásban lenne vezetve, amelyben az offshore cégek tulajdonosi struktúrájának is szerepelnie kell, és annak hitelességét a Szlovák Nemzeti Bank ellenőrizheti. Ajavaslat nem csak a közbeszerzéseket érinti, hanem az egészségügyi biztosítást, az állami tulajdon eladását, az önkormányzatokat és az uniós alapok felhasználását is. Javaslatunkat a Smer egyelőre nem támogatta, mivel a jegybank a parlamenti ülésig nem tudta volna megszerezni az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsának (EBB) véleményezését. A Smernek viszont muszáj volt valamit felmutatnia, hogy foglalkozik az offshore cégek kérdésével, így ahelyett, hogy a törvény megvitatását későbbre halasztotta volna, saját „marketingtörvényét” fogadta el. A Smer képviselői viszont egyetértettek azzal, hogy az EBB jóváhagyása után három hónapon belül a parlament elé terjesztenek egy új törvényjavaslatot, már a mi javaslatunk alapján. Egy ilyen határozat elfogadását a Híd által vezetett ellenzéki politikusok sikerének tartom. Ha a Smer képviselői nem akarják tovább kockáztatni a társadalmi békét, ha nem akarnak a tereken tüntetők türelmével játszani, akkor ezt a javaslatot be kell terjeszteniük. De ez csak egy lépés lesz a korrupció legyőzéséhez, a küzdelem korántsem ér véget. Jelentős változást pedig egy új kormány hozhat, ezért a Híd továbbra is kiemelten kezeli ezt a témát. Lucia Žitňanská, a Híd parlamenti képviselője OLVASÓI LEVEL Helycserés támadás A szupermarketekben uralkodó káoszban bizony nem egyszerű eligazodni. Ahol két hete még az étolaj volt, most tartósított tejszín van vagy tusfürdő. A vásárlókat figyelve rögtön felismerhető a nyugodt, ráérős típus, aki szépen sétálgat a polcok között, míg rá nem akad a keresett portékára. A másik kategória a sietős, ideges típus. Futkos fel-alá, jobb- ra-balra kapkodja a fejét, a kívánt árut persze nem találja, de az istenért se kérdezné meg az eladót, mert büszkesége nem engedi, hogy ennyire „megalázkodjon” valaki előtt. Miután a hosszas keresgélés sem hoz eredményt, kezdődik a következő felvonás: a szitkozódás. Elátkozza az összes embert, aki kitalálta ezt a helycserés marhaságot, sorra kerülnek az eladók, pénztárosok, egész családjuk, sőt következik a város elöljáróinak felsorolása, akik szintén vétkesek. Legvégére hagyja az ország vezetését, a politikusokat, s a végén már az egész ország hibás, mert emberünk nem találja a kristálycukrot. De még nincs vége. Hősünk egy cifrakáromkodással hagyja el a terepet, megjegyezvén, hogy ebbe a k... üzletbe többé nem teszi be a lábát... De van az egésznek jó oldala is. Például az ismerkedési lehetőségek. Míg keresgélünk, sorról sorra járunk, egyre több sorstársunkkal ismerkedhetünk meg, tapasztalatot cserélhetünk a keresgélési praktikákról, hasznos tanáccsal látjuk el egymást, s máris egy új barátra tettünk szert (Facebook nélkül is). A másik előny a mozgás. Mire végigkocogjuk az áruházát, sikerül néhány kalóriát is elégetni anélkül, hogy fizetnénk érte. Aki rendszeresen iktat be programjába árukeresős bevásárlást, sokat spórolhat, nem kell drága edzőteremre költenie. Persze, ez a kalóriaégetés csak addig tart, amíg a vásárló meg nem jegyzi, mi hol található. S azután? Véget ér a sportos bevásárlás? Dehogy! Mire megtanuljuk, merre van a rizs, ecet meg a fogkrém, az áruház gondoskodik egy újabb „helycserés támadásról”. Pánikra semmi ok. Prachár ZalezsákKomélia Újabb diszkrimináció Nem kell hangsúlyozni, hogy a szlovák állampolgársági törvényt a szlovákiai magyarokra szabták: talán azt gondolták, hogy a közel félmillió magyar tüstént felveszi a magyar állampolgárságot. A szlovák kormány most valószínűleg egy rendelettel kész visszaadni a szlovák állampolgárságot azoknak, akik igazolják, hogy állandó lakhelyük van abban az országban, amelynek állampolgárságát felvették. Egy feltétel van, mely szerint a „a visszaszolgáltatás nem sérti Szlovákia érdekeit”. A szlovákiai magyarok nem elsősorban azért vették fel a magyar állampolgárságot, mert Magyar- országon akarnak élni. Itt akarnak élni, szülőföldjükön, olyan magyar nemzetiségű állampolgárként, akit nem zaklatnak. Mivel magyarországi állandó lakhelyük nincs, nem fogják visszakapni szlovák állampolgárságukat. Talán ez is voltacél. JóbaMihály Mit keli tennie? Rendelje meg negyed évre az Új Szót és megajándékozzuk 2 DVD-vel! Ez a lap jár Önnek!
