Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-18 / 290. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2014. DECEMBER 18. Kultúra 9 Juraj Nvota a hatvanas évekbe nyúl vissza, Robert Kirchhoff pedig a roma holokausztról forgat Mi várható a hazai filmesektől? Több film is készül jelenleg a hazai alkotók műhelyében, melyek bemutatóját jövőre vagy még későbbre tervezik. Köztük egy nagyjáték- film, mely a kommunista időket idézi, egy sorozatgyilkosságról szóló horrorkomédia, valamint egy dokumentumfilm a roma holokausztról. De jön az első olyan egész estés animációs film is, mely a pozsony- ligetfalui panelházak dzsungelében játszódik. TALLÓS1 BÉLA Juraj Nvota filmrendezőként a Kegyetlen örömök című drámával debütált, szép sikerrel. A film az 1930-as években egy álmos kis szlovák faluban játszódik. Politikamentes, emberi sorsokra fókuszáló története egy fiatal lány felnőtté válását mutatja be. A rendező Túsz című, készülő filmjében - várhatóan - több lesz a politika. Cselekményét a kommunizmus idejébe, a hatvanas évekbe helyezi egy nyugati határ menti Ids faluba. Az eseményeket és bennük a szocializmus visszásságait egy kisfiú, Peter (Richard Labuda) szemszögéből láttatja. A fiúcskát dédszülei (Milan Lasica és Libuše Šafránková) nevelik, mivel szülei Bécsbe disszidáltak. Nem elég, hogy el 2015. március végéig tekinthető meg a kiállítás a festőművész és grafikus losonci emlékházában Háború és béke Szabó Gyula művészetében NEMETH BOZO ANDREA Losonc. A Szabó Gyula Emlékház megalakulása, azaz 2008 óta folytonosan megújuló kiállításokkal mutatja be Szabó Gyula, a Losoncon élt, de európai színvonalú festő és grafikus sokarcú művészetét. Most, az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója apropóján a Háború és béke Szabó Gyula művészetében című válogatással várja a látogatókat. Szabó Gyula (1907-1972) művészete mindig egyetemes kérdéseket feszegetett. Szinte minden, az ember, illetve az emberiség szempontjából nagy horderejű, sorsfordító jelenséggel, eseménnyel szembesülhetünk munkáiban, elsősorban életművének drámaibb hangvételű ciklusaiban. Hogyan is maradhatott volna ki a háború, hiszen a művész mindkét világégést megélte: az elsőt nyiladozó értelmű kisfiúként, a másodikat felnőtt férfiként. A háború borzalmai sokféleképpen öltenek formát alkotásaiban. Életművének korai szakaszában, a második világháború idején szürrealisztikus, szimbólumokkal teletűzdelt víziók formájában, valamivel később a realizmusra jellemző leíró jellegű, ám drámai lendülettel ábrázolt jelenetekben, amelyeket a továbAnya gyermekével (1965) (Reprodukciós felvételek) Lovastámadás (1954) Peter Budinský Panelszív című animációs filmje az első egész estés ligetfalui mese (Képarchívum) kell viselnie szülei elvesztését, még az iskolában, az osztálytársai is zaklatják, amiért édesapja és édesanyja Nyugatra szökött. A hatvanas évek vége, az enyhülés időszaka hoz némi reményt a kisfiú számára. A dédszülők ugyanis minden követ megmozgatnak, hogy Pétért kijuttassák a szülőkhöz. A fiú választás elé kerül: ragaszkodik-e továbbra is eddigi életéhez, szeretett dédszüleihez, régi barátaihoz, vagy nekivág a nagy ismeretlennek. Képes-e ilyen sorsfordító kérdésben okosan dönteni az ókorában? Látványos és kalandos történelmi tablót ígér Tomáš Mašín A legsúlyosabb bűntény Wilso- novóban című, cseh-szlovák koprodukcióban készülő horrorkomédiája. A film Pozsonyban (Wilsonvárosban) játszódik 1918-ban, röviddel az első világháború befejezése után, s egy titokzatos sorozatgyilkosság utáni nyomozásról szól. Ifjabb Patrik Pašš forgató- könyve alapján Peter Budinský rendezi az első olyan egész estés családi animációs filmet Panelszív címmel, mely a ligetfalui lakótelep életét mutatja be egy mesés történet fiatal szereplőjének szemével. Riki édesanyjával új lakásba költözik. Anya és fia kapcsolata megváltozik, mert az édesanyának kevesebb ideje jut a fiára, mint korábban. Riki ezt sajátos módon magyarázza: az új és idegen környezetben édesanyja szívét elrabolták az emberi tulajdonságokkal felruházott, gonosz hollók. Riki vándorútra indul barátnőjével, Ernával, hogy megtalálja az eltüntetett szívet. Bebarangolják Ligetfalut, miközben találkoznak a darurobotokkal, és harcba szállnak a Vasemberrel, aki a lakótelep uralmára tör. A Panelszív érdekessége, hogy a hagyományos papíranimáció és a 3D-s technika kombinációjával készül, ami különleges plaszti- citást kölcsönöz a filmnek. Robert Kirchhoff rendező, aki tavaly külföldön is jelentős sikert aratott A Cervanová-ügy című dokumentumfilmjével, új munkájával egy olyan témához nyúlt, amelyről idehaza még nem készült mozgókép. Erdei úton című dokumentumfilmje a második világháború szlovákiai és közép-európai roma áldozataival foglalkozik, de képet fest a roma lakosság mai helyzetéről is, közép-európai viszonylatban. PENGE Apák könyve Kétfajta ember él a Földön: az egyik olvasott Gai- man-könyvet, a másik, a boldogtalanabb, még nem. A szerző az Óceán az út végén - szerintünk az egyik legkompaktabb és legfontosabb regénye - után újra gyerekkönyvvel jelentkezett. A korábban megjelent nyomasztó, gyerekkorról szóló regényektől (Coraline, Farkasok a falban, A temető könyve stb.) eltérően a Szerencsére a tej egész nyugodtan felolvasható a gyereknek, garantáltan közös kacarászás és nyerítés lesz a vége. Ha a ma mindenhol fölbukkanó, trendi formába öntenénk javaslatunkat, így hangzana: Javítani szeretne a kapcsolatán a gyerekével? Ha csak egy könyvet olvas fel neki a karácsonyi szünetben, ez legyen az! A történet könnyen összefoglalható: reggeli előtt a gyerekek bejelentik, hogy elfogyott a tej. Mit tesz ilyenkor egy apa? Rövid töprengést követően úgy dönt, leugrik a sarki boltba tejért. A szokásosnál hosszabb távollétet egy fantasztikus sztorival magyarázza. Kezdetét veszi az őrület, megjelennek a zöld idegenek, akik elől a téridő kapun keresztül menekül tizennyolcadik századi kalózokhoz; onnan egy időutazó stegosaurus tudós menekíti el. Teljesen váratlanul wám- pírok, pónik, piranhák bukkannak fel a történetben, és apu csak mesél és mesél, érezhetően belelendül. Az erőteljes sűrítéssel előadott elképesztő sci-fi és fantasy kalandokba egy világmentés is belefér. A leleményes apa szavahihetősége és hitelessége végig pengeélen táncol, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy apa mesél. A fenomenális Skottie Young illusztrációival még szórakoztatóbb, még élvezetesebb lett a kiadvány. Föltétlenül meg kell említenünk a fordító, Pék Zoltán nevét, akinek már számtalan jó fordítást köszönhetünk. Az egyik leghasznosabb tanács Gaiman könyveihez pedig így szól: kezdjük rögtön újraol- vasással. Neil Gaiman: Szerencsére a tej. Fordította: Pék Zoltán. Agave Könyvek, 2014. 128 oldal. Értékelés: MIHMKD RÖVIDEN Pénzre nyomtatják Márquezt Bogotá. Gabriel García Márquez Nobel-díjas író arcképével ellátott pénzt bocsát ki jövőre a kolumbiai nemzeti bank - erről döntött a dél-amerikai ország parlamentje. „Ez a kezdeményezés amellett, hogy tisztelgés, arra szolgál, hogy a jövőbeli generációk is tudják, ki volt ez a jelentős kolumbiai humanista, irodalmár, demokrata” - hangsúlyozta Antenor Du- rán Carillo, a javaslatot benyújtó képviselő. Márquez portréja helyi lapértesülések szerint a kolumbiai 100 pesósra kerül. Gabriel García Márquez 1982-ben kapta meg az irodalmi No- bel-díjat. Művei közül a legismertebb a Száz év magány című regény. Az író élete nagy részét Mexikóvárosban töltötte, s 87 esztendős korában ott érte a halál idén áprilisban. (MTI) Az Ida kapta az idei Lux filmdíjat Strasbourg. Az Európai Parlament Lux filmdíjának 2014- es nyertese az Ida című film - jelentette be tegnap Martin Schulz, a parlament elnöke. Az Ida egy önmagát kereső fiatal nőről szól, a háttérben Európa fájdalmas múltjával. „Az európai filmek nem akárhol és akármikor játszódnak, hanem konkrét helyen és konkrét történelmi kontextusban. Általuk tanulhatunk a közös múltunkról, megismerhetjük szomszédaink történeteit. Az európai filmek betekintést nyújtanak abba, milyen az élet más országokban, segítenekjobban megismerni önmagunkat és a mellettünk élőket. Az európai mozikban elmesélt történetek révén jobban megérthetjük egymást és túlléphetünk a határainkon - mondta Schulz Pawel Pawlikowskinak, a győztes film rendezőjének gratulálva. Az EP minden évben az éppen aktuális égető kérdésekkel foglalkozó filmek egyikének ítéli oda a Lux filmdíjat. Az idei döntősök közé a lengyel-dán koprodukcióban készült Ida mellett egy szlovén és egy francia alkotás került, (ú) biakban egyszerűsített formákkal, jelszerű alakzatokkal, szimbólumokkal váltott fel. A háborús jelenetekben a katonák, a férfiak a harc, gyakran az agresszió és az erőszak megtestesítői. Ezzel szemben a nő - kiváltképpen az anya - mindennek az elszenvedője, aki férjét félti és gyermekét óvja. Szabó Kinga művészettörténész, a Szabó Gyula Emlékház megalapítója és működtetője, a művész özvegye a két ellentétes pólus - háború és béke - között meghúzott tengely mentén építette fel a kiállítás koncepcióját. A két aspektus, mint az ellentétpárokkal lenni szokott, csak egymás vonatkozásában kap igazi értelmet. Szemléletesen fejezi ki ezt a kettősséget az a festménye, melyen Szabó Gyula önmagát ábrázolja játékok között, miközben egy füzetlapon a következő írás olvasható: „Játsszuk az életet és ránk les a halál”. Az Anya alakja gyermekével a kaijában a béke szigeteként jelenik meg, ugyanakkor körülveszik a háborúra, fenyegetettségre utaló jelek; körülötte forrhat a világ, neki azonban fenn kell tartania az óvó-védő biztonságot gyermeke számára. Ő azt a szilárd pont, amely biztos menedéket ad. A kiállítás 2015. március végéig tekinthető meg.
