Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-27 / 272. szám, csütörtök

2 Közélet UJSZO 2014. NOVEMBER 27. www.ujszo.com Egyre több a kihasználatlan egyetemi kapacitás Elmennek a legjobb diákok VERES ISTVÁN Pozsony. Óriási veszélyt je­lent a szlovákiai gazdaságra és a társadalomra a diákok cseh­országi migrációja. A tenden­ciára Ivan Ostrovský, az Aka­démiai Rating és Ranking Ügy­nökség (ARRA) munkatársa hívta fel a figyelmet. A szlovák egyetemisták közül egyre töb­ben választanak külföldi felső- oktatási intézményt, legtöbben Csehországban kötnek ki. „A cseh egyetemeken drámaian nő a szlovák hallgatók aránya, az előrejelzések ráadásul nem azt mutatják, hogy ez a közel­jövőben változna” - hangsú­lyozta Ostrovský. Szerinte ez a legnagyobb veszély, ami Szlo­vákiát jelenleg érinti. Nem kellünk a cseheknek Az elmúlt tíz évben a Cseh­országban tanuló szlovákiai hallgatók száma megduplázó­dott. „Legjobbjaink közül a leg­jobbak külföldre mennek, és úgy tűnik, semmit nem teszünk azért, hogy ez megváltozzon” - állítja Ostrovský. Kitért arra is, hogy a cseh diákok körében a szlovákiai egyetemek és főisko­lák közel sem ilyen vonzóak. „Negyven százalékuk semmi­lyen körülmények között, to­vábbi majdnem negyven száza­lékuk csak nagyon speciális kö­rülmények között lenne haj­landó Szlovákiában tanulni” - állítja az elemző. Pozitívumként említette, hogy az elmúlt tíz évben meg­duplázódott a Szlovákiában ta­nuló külföldiek aránya is. 2003-ban a hallgatók 1,5 száza­lékát tették ki, 2013-ban már 3,9 százalékot. „Ez elég dicsére­tes arány, bár meg kell hagyni, hogy a nemzetközi átlag 10 szá­zalék felett van” - tette hozzá. Sok az üres hely Következő problémaként az egyetemek és főiskolák üres kapacitásait említette. 2006-tól ugyanis lényegesen csökken a jelentkezők, és a be­iratkozok száma is. „2006-tól 80 ezerről 50 ezerre csökkent a jelentkezők száma. 2013-ban pedig 40 ezerre esett azok száma, akik beiratkoztak, vagy­is ott maradtak az iskolában, amelyre felvételt nyertek. Ho­lott az intézmények kapacitá­saik alapján 60 ezer hallgatót is elbírnának” - véli Ostrovský. Szerinte hatékonysági szem­pontból nem helyes, hogy ez a több tízezres felesleges kapaci­tás kihasználatlan. Az ügynökség elkészítette az elmúlt évre vonatkozó egyete­mi rangsorait is, ezekben nem történt lényegi változás. Figye­lemre méltó tendencia ugyan­akkor, hogy a jelentkezők figye­lembe veszik az ARRA értékelé­seit, ugyanis egyre népsze­rűbbek azok a karok, amelyek az ügynökség rangsoraiban él­lovasnak számítanak. 2008-ban például az összes felvételi je­lentkezési lap 24 százalékát ad­ták be az ilyen karokra, 2013-ban viszont már 32 száza­lék választotta az éllovasokat. Ostrovský szerint ez azt bizo­nyítja, hogy a jelentkezők, bár tudják, hogy a legjobb karokra nehéz bekerülni, mégis meg­próbálják, mert tudják, hogy ott kapnak minőségi képzést. Reformorientált bírót választottak a tanácsba A bíróknak sem kell már Štefan Harabin ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Olykor a bírók is meg tudják lepni a társadal­mat. Kedden tartották a leg­főbb bírói önkormányzati szerv, az Igazságszolgáltatási Tanács egyik tagjának válasz­tását, a tegnap nyilvánosságra hozott eredmények pedig min­denkit megleptek: Stefan Ha­rabin a vert mezőnyben vég­zett. A tanács tagja Dušan Čimo lesz. A Nagyszombati Kerületi Bíróság tagja 342 voksot kapott a bíróktól, 27-tel többet, mint a Legfelsőbb Bíróság tagja, Len­ka Praženková. Harabin csak a harmadik helyen végzett, 255 szavazattal. A voksoláson a bí­rók 80 százaléka vett részt. Čimo megválasztása több okból is meglepetésnek szá­mít. A bírók éveken keresztül- még a titkos szavazásokon is- Harabin mellett álltak ki, az új tanácstag viszont a volt fő­bíró egyik legnagyobb kritiku­sának számít, az igazságügy reformja mellett száll síkra. „Meglepett a győzelme” - mondta Katarína Javorčíková, a Nyitott Igazságszolgáltatá­sért szervezet elnöke. Elszámolta magát (Tomáš Benedikovič felvétele) Čimo nem számít újoncnak a 18 tagú testületben, melynek felét a bírók választják, másik felét pedig harmadrészt az ál­lamfő, a kormány és a parla­ment kreálják. 2012-től idén nyár végéig ugyanis a parla­ment jelöltjeként vett részt munkájában. Szeptemberben a Smer képviselői váltották le tisztségéről. Čimo Daniela Švecovát váltja a tanácsban - neki azután szűnt meg a man­dátuma, hogy a Legfelsőbb Bí­róság elnökévé választották. Tavasztól ugyanis a legfőbb bí­ró nem lehet egyben a tanács tagja is. (MSz, SITA) A Smernek nem nagyon fájt az államfő beszéde, az ellenzék keményebb kritikát várt Kiska: ennyi változás nem elég Fico nem volt kíváncsi Kiskára (TASR-felvétel) Pozsony. Andrej Kiska szerint nem szabad Zu­zana Zvolenská egész­ségügyi miniszter és Pa­vol Paška házelnök távo­zásával lezártnak tekin­teni a pöstyéni CT-bot- rányt. ÚJ SZÓ-HÍR A köztársasági elnök szerint az emberek azt váiják, hogy a leváltások a kezdetét képezik egy erős és meggyőző fordu­latnak az egészségügyben. „Hasznos lenne egy speciális rendszert bevezetni az egész­ségügyben, amellyel biztosít­hatóak lennének az eredmé­nyek” -jelentette ki az államfő. A speciális rendszer alatt feite- • hetően szigorú gazdasági el­lenőrzést ért, mivel a követke­ző mondatában az adókobrát dicséri, amely szerinte hatásos fegyver az adó elkerülések el­len. „Lehet, hogy eljött az ideje annak, hogy legyen egy »kobrá­ja« az egészségügynek is” - je­lentette ki Kiska. A beszéde végén kitért az ok­tatásügyre is, mivel a tárca élére - a házelnöknek megválasztott Peter Pellegrini helyére - új mi­niszter érkezett Juraj Draxler személyében. Az államfő bízik abban, hogy Draxler befejezi majd az elődje által elindított projekteket, Pellegrini pedig to­vábbra is fontosnak tartja majd az oktatásügy támogatását. Az ellenzék jobbára örömmel fogadta, de a Smer sem bírálta az elnöki beszédet. Bugár Béla (Híd) szerint Kiska jól időzítette felszólalását. „Az államfői be­széd remélhetőleg segíti majd, hogy valóban hatékony törvé­nyeket fogadjunk el az össze­férhetetlenségről és az offshore cégekkel szemben” - jelentette ki a Híd elnöke. Az SaS-es Ľubomír Gaiko szerint Kiska be­szédével az utcán tüntetők mö­gé állt. Ez annyiban igaz, hogy Kiska jogosnak nevezte a tünte­tők elégedetlenségét, és az elé­gedetlenség kifejezési módját is, amíg azok nem fenyegetik az emberek magánéletét. Simon Zsolt (Híd) szerint az államfő fogalmazhatott volna éleseb­ben is. „Kicsit határozottabb felhívást vártam tőle a korrup­ció megfékezésére az egészség­ügyben és az államigazgatás­ban általában” - jelentette ki Simon. Elemzők szerint Kiska éle­sebben is megfogalmazhatta volna véleményét. ,A köztársa­sági elnöknek kellene rámu­tatni a korrupcióra, és nemcsak egy tárcával kapcsolatban. Eb­ből a szempontból a beszéd na­gyon elnéző volt a politikusok­kal szemben, és nemcsak a smeres politikusokkal, hanem minden korábbi kormánnyal szemben is” - jelentette ki Ján Baránek politikai elemző. Úgy véli, hogy a beszéd inkább ne­utrális volt, nem volt elég bírá­ló. Ezt mutatja a smeres Otto Brixi véleménye is, aki a bírá­latot nem a kormány bírálata­ként értelmezte. „A beszédtől azt vártuk tartalmi és formai szempontból is, ami elhang­zott - jelentette ki a smeres képviselő. - A felsorolt prob­lémákat régen érzékeljük, csak a képviselőkön és a kormá­nyon múlik, hogyan oldjuk meg.” (lpj, TASR, SITA) Kedden több ezren vonultak a parlament elé, tegnap az SAV munkatársai tüntettek A korrupció ellen tüntettek Pozsonyban Kedd esti menet. Régen nem tüntettek ennyien a fővárosban. (Tomáš Benedikovič felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több ezer ember vonult kedd este a pozsonyi Sznf térről a parlamenthez. Korrupcióellenes követelései­ket hat pontban foglalták össze. A tüntetést az OĽaNO, az SaS, a Nova politikusai, és Alojz Hlina független képviselő szervezte. Az OĽaNO kivételé­vel mind olyan parlamenti erők, amelyek a jelenlegi fel­mérések szerint nem leimének képesek újra bejutni a parla­mentbe. Attól, hogy nagyrészt ala­csony támogatással bíró politi­kusok állnak a tüntetés mögött, nem azt jelenti, hogy nem talál­hatták fején a szöget, figyel­meztet Grigorij Mesežnikov po­litológus. „A helyzetben meg­látták a lehetőséget. Én inkább azt nem értem, hogy a nagyobb támogatottsággal bíró ellenzéki pártok miért nem csatlakoztak hozzájuk” -tette hozzá. Mesežnikov egyetért azzal, hogy olyan országokkal szem­ben, mint Franciaország vagy Magyarország, Szlovákiában nem túl gyakoriak a tünteté­sek. „Itt akkor vonulnak utcára, ha tényleg nagy gondok vannak” - tette hozzá. 1995-öt és 1998-at említette, amikor az emberek Vladimír Mečiar ellen tüntettek, mert veszélybe ke­rült az ország európai integrá­ciója. „A mostani tüntetést a ki­rívó korrupciós esetek indokol­ták. De nem valószínű, hogy komolyabb tiltakozáshullám fejlődik ki belőle” - nyilatkozta kérdésünkre Mesežnikov. A tiltakozókat tegnapi par­lamenti beszédében Andrej Kiska is védelmébe vette. „Úgy gondolom, kevés ember van, aki ilyen helyzetben ne hábo­rodna fel” - jegyezte meg az el­nök, majd hozzátette, megérti a kedd esti tiltakozókat, és legi­timnek tartja, hogy hangot ad­nak véleményüknek. Kiska azért hozzátette: fontos, hogy a tüntetések békések legyenek, és ne avatkozzanak bele a csa­ládok magánéletébe. Richard Sulik, a tüntetés egyik szervezője támogatás­ként értékelte Kiska szavait. „Közös igyekezetünk támoga­tása, amikor több ezren döntöt­tek úgy, hogy kinyilvánítják elégedetlenségüket az egész­ségügy helyzete és az egypárti kormányzás miatt” - mondta az SaS elnöke. Az akción fel­szólalt Lukáš Latinák és Ri­chard Stanke színész, Michal Handzuš jégkorongozó és An­ton Srholec ismert katolikus pap is. „Szedjük össze a bátor­ságunkat és kérjük azt, ami jár nekünk. Ne hagyjuk magunkat tovább meglopni” - mondta La­tinák. Az elhangzottakra Pavol Paška házelnök közleményben reagált. Mint írja, Matovič va­lótlanságokat állít róla, ezért korábbi feljelentését kibővítve próbál érvényt szerezni igazá­nak. (vps, SITA, TASR) Tüntettek a kutatók is Tegnap délután a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) 500 munkatársa tüntetett a fővárosban. Az intézmény és a hazai tudományos élet rossz helyzetére szerették volna fel­hívni a figyelmet. Bár az akadémiának a héten jóváhagytak plusz 8 milliót, jövő évi költségvetésük így is alacsonyabb lesz, mint a 2008-as. Juraj Draxler oktatási miniszter indoko­latlannak tartja a tiltakozást, ugyanis az akadémia a napok­ban elismerte, hogy az említett 8 milliós plusz miatt nem kell elbocsátaniuk senkit sem. (TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom