Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-27 / 272. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 27. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 A lakóházak korszerűsítését az Európai Unió is megköveteli, így csökkentve az energiafogyasztást Ne halogassuk a lakásfelújítást Eddig a társasházak 49, a családi házaknak pedig a 41%-át korszerűsítették (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Szlovákiában a rendszerváltás óta jelen­tős mértékben lelassult a lakásépítés, mára így a la­kásállomány nagy része felújításra szorul. A szak­emberek arra figyelmez­tetnek, hogy ha ezt elmu­lasztják, az elkövetkező években kritikussá válhat a lakáshelyzet. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában az elmúlt ötven évben 80%-kal nőtt a lakásállo­mány, jelenleg 1,77 millió lakás található az országban, ugyan­ekkor a lakosság száma alig 29%-kal bővült - derül ki a GfK piackutató ügynökség elemzé­séből, amely azonban arra is rá­mutat, hogy a lakáshelyzet mindezek ellenére mégsem ne­vezhető jónak. Hogy a lakások­ból még mindig hiány van, az részben demográfiai okokra ve­zethető vissza, az elmúlt évtize­dekben ugyanis jelentős mér­tékben megugrott az egyedül élők és a nem teljes családok száma. Jelenleg emiatt 288 ezerrel kevesebb lakás található az országban, mint amennyi háztartás szerepel a statisztikai hivatal nyilvántartásában. A képhez hozzátartozik, hogy nap­jainkban a lakások 10,5 százalé­ka (205 ezer) lakatlan. Nemcsak a lakások számával vannak azonban gondok, ha­nem a lakásállomány állagával is. A statisztikai hivatal adatai szerint a társasházakban talál­ható lakások többsége 1960 és 1989 között, míg a családi há­zak nagy része 1945 és 1980 között épült, az előbbiek átla­gos kora így eléri a 30, az utób­biaké az 50 évet. Elhanyagolt társasházak Elsősorban a társasházakban válhat kritikussá a helyzet az el­következő években. Az ablako­kat ugyanis nagyjából 40, a fűtési rendszert 30-40, a felvo­nókat 25-40, az elektromos ve­zetékeket pedig 30-50 év után kellene felújítani, a társasházak jelentős része így megérett a tel­jes felújításra. Egy részüknél ugyan ezt már elvégezték, a la­kások több mint a fele azonban még olyan társasházakban ta­lálható, amelyeket egyelőre nem újítottak fel. Napjainkban a társasházak 49%-át, a családi házaknak pedig a 41%-át korszerűsítették, ha a jelenlegi ütemet tartani tudjuk, akkor 2020-ra a felújított társasházak aránya 72%-ra, a családi házaké pédig közel 49 %-ra kúszik fel. „A komplex lakásfelújítást már nem lehet sokáig halogatni, hiszen ha erre nem kerül sor, a jövőben tovább zsugorodhat a lakásállomány” - nyilatkozta Erich Feix, az Első Lakás-taka­rékpénztár (PSS) igazgatótaná­csának alelnöke. Szerencsére ezt már az érintettek is érzik, ugyanis a PSS adatai szerint a komplex lakásfelújításra nyúj­tott hiteleik száma két év lefor­gása alatt 156 százalékkal ug­rott meg a - pénzintézet már jo­gi személyeknek is nyújt ilyen jellegű hitelt, a futamidő elérhe­ti a 30 évet. Feix szerint ezzel párhuzamosan nagyobb figyel­met kell szentelni a bérlakásépí­tésnek is. Ez utóbbiban ugyanis katasztrofális mértékben lema­radunk az Európai Unió többi országától. Míg a bérlakások aránya az EU egyes tagországa­iban 19 és 69% között mozog, addig Szlovákiában a 3 százalé­kot sem éri el. Márpedig a bérla­kások hiánya megakadályozza a munkaerő országon belüli áramlását. Az elmúlt időszak­ban ugyan csökkentek a lakás­árak, az átlagos négyzetméte­renkénti ár azonban még min­dig 1211 euró, ami jóval megha­ladja a 857 eurós havi átlagbért. Persze, az egyes régiók között jelentős különbségek vannak: Pozsony megyében a lakás négyzetméteréért átlagosan 1638 eurót kémek, míg Nagy­szombat megyében ez 819, Nyitra megyében 579, Beszter­cebánya megyében 748, Kassa megyében pedig924euró. Uniós követelmények „A lakáshelyzetet csak az ál­lam és a magáncégek összehan­golt tevékenységével lehet megoldani” - állítja Feix, aki szerint azonban már látszanak az első eredmények. Míg 2012-ben a felújítások csaknem felét a lakóházak hőszigetelése adta, manapság az 59%-uk komplex felújítással számol. Ami a hőszigetelést illeti, a leg­több hő a régi ablakokon szökik ki (53%), a falakon át további 34%, a tetőn át pedig 8% távo­zik. A lakóházak korszerűsítése európai uniós követelménynek is számít, ugyanis Szlovákia ígéretet tett arra, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti az energia- fogyasztást. (mi, só) Az Orbán-kormány a szociális lefaragásokkal 37-38 milliárd forintot vesz el a rászorulóktól Cserbenhagyja legszegényebb választóit a Fidesz ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Orbán-kor­mány 2010 óta a szociális kiadá­sok területén csökkentette a leg­jobban az állami kiadásokat, a GDP-hez viszonyítottan a társa­dalombiztosítási és szociális jut­tatásokra fordított összeg 17,4-ről 15,5%-ra csökkent- ál­lapította meg a Policy Agenda a legújabb elemzésében. A kor­mány most ráadásul újra átszab­ja a szociális rendszer megma­radt elemeit, amivel a saját vá­lasztóit hozza nehéz helyzetbe. A policyagenda.hu honlapon közzétett elemzés szerint a kor­mány a mostani átalakítással 37-38 milliárd forintot vesz el a rászorulóktól. A támogatástól elesők számára pedig azt az utat ajánlja - a kutatók szerint meg- lehetősenálságos módon - hogy forduljanak a helyi önkormány­zatokhoz. Az önkormányzati se­gélyt lényegében átnevezve, lét­rehozza a települési támogatást, amelynek szabályait, hozzáféré­sének módját, a támogatottak körét minden település saját maga határozza meg. Az állam ugyan ehhez részben hozzájá­rul, de nem a szükséges mérték­ben, így sokan lesznek, akik csa­lódottan jönnek majd ki a pol­gármesteri hivatalból, mivel ké­relmüket elutasítják. A megszűnő és átalakuló tá­mogatások mintegy 630 ezer embert érinthetnek. A rendszer változását leginkább azok szen­vedik meg, akik a kisvárosok­ban, falvakban élnek. Számukra a helyi önkormányzat sem tud adni majd akkora segítséget, mint korábban. Azon nehézsor- súak számára pedig, akik koruk, hozzátartozóik, vagy saját egészségi állapotuk miatt kerül­tek ellehetetlenülő helyzetbe, nem lesz valódi válasz a köz­munka, mivel annak bővíthető­sége is véges. A kutatók szerint politikai megközelítésben nem érthető a Fidesz szándéka, mivel az előző választásokon lényegé­ben a kistelepüléseken élők sza­vazata biztosította számára a győzelmet, (mi) Juncker 315 milliárd eurót akar mozgósítani munkahelyteremtésre és a gazdaság felpörgetésére Vonzóbbá kívánják tenni az Európai Uniót ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Huszonegy mil­liárd eurós, közpénzekből létre­hozandó Európai Stratégiai Be­fektetési Alap segítségével még tizenötször annyi pénzt, vagyis további 315 milliárd eurót akar mozgósítani Jean-Claude Junc­ker, az Európai Bizottság elnöke az unióban a munkahelyterem­tés és a gazdasági növekedés ér­dekében. „Az új csomagterv Szlovákia számára is jelentős előnyökkel járhat” - állítja Maroš Šefčovič, az Európai Bi­zottság (EB) energiaunióért fe­lelős alelnöke, aki szerint több pénz juthat az infrastruktúra fej­lesztésére és az energiaipari pro­jektekre. Juncker az Európai Parla­ment (EP) tegnap délelőtti strasbourgi ülésén ismertette a befektetésösztönző csomagter­vet. A 315 milliárd euró „megmozgatására” a tervek sze­rint az elkövetkező három évben kellene sort keríteni. A Juncker- terv azt is tartalmazza, hogy hi­teles projekteket kell kidolgoz­ni, és azokhoz megfelelő finan­szírozási programokat kell társí­tani, mert egyébként nem garan­tálható, hogy a befektetések oda áramlanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A csomagterv harmadik fő eleme, hogy a túl­szabályozásból adódó akadá­lyokat el kell távolítani, Európát vonzóbbá kell tenni a befektetők számára. A december 18-19-i EU-csúcs napirendjére kerülő tervezettel a volt luxemburgi kormányfő szerint azt az egyértelmű üzenetet kell intézni a világhoz, hogy „Európa vissza­tért az üzletbe”. A befektetésösztönző csomag terve a köz- és magánszektor együttműködésének koncepció­ján alapul, abból a feltételezés­ből kiindulva, hogy bizonyos kö­zösségi források célzott felhasz­nálása sokszoros értékű magán- befektetésekre bátorítja a piaci szereplőket. Növelni kívánják az Európai Befektetési Bank és más európai hitelintézetek hitelezési képességét is. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem nőtt az orosz gázszállítás Pozsony. Szlovákia to­vábbra is kevesebb gázt kap az oroszoktól, mint amennyiben megegyeztünk - ismerte el Pavol Pavlis gazdasági mi­niszter. ,A gázszállítások mennyisége az elmúlt idő­szakban alig változott. Pontos számot azonban nem mond­hatok, mert ez sértené a Szlo­vák Gázművek (SPP) érdekeit” - tette hozzá a tár­cavezető. Az oroszok szep­tember közepétől adnak ke­vesebb gázt Szlovákiának. Kezdetben 10%-kal maradtak el a szerződésben szereplő mennyiségtől, októberben azonban már 50%-kal csök­kentek a szállítások. Pavlis és az SPP képviselői szerint a gázszállítások csökkenése nem veszélyezteti a szlovákiai fogyasztókellátását. (SITA) Elmarad az államosítás Moszkva. Az orosz kor­mány nem tervezi az európai, illetve az amerikai vállalatok Oroszországban lévő vagyo­nának államosítását, a Nyu­gat szankcióira válaszolva ­válaszolta Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési mi­niszter német vállalatok kép­viselőinek. „Azt kérdezik tő­lem, vajon vezetünk-e fekete­listákat és államosítjuk-e a német vállalatok vagyonát. Természetesen ilyen tervek nincsenek” - mondta az orosz miniszter. (MTI) Támogatják a fiatal gazdákat Pozsony. Nőhet a foglal­koztatottság a mezőgazda­ságban - legalábbis ezzel számol a fiatalabb gazdák és családi gazdálkodások támo­gatására kidolgozott tervezet, amelyre tegnap a kormány is rábólintott. A tervezet szerint a kezdő agrárvállalkozóknak a vállalkozás beindításához és az ehhez szükséges gépek megvásárlásához legfeljebb 40 ezer eurós támogatást biz­tosítanának. A vissza nem té­rítendő támogatás első felé­hez a kérvény elfogadását kö­vetően hozzájuthatnak, a fennmaradó részt a vállalko­zás beindítását és a projekt megvalósítását követően kap- jákkézhez. Aszaktárca szerint a támogatásnak köszönhető­en több mint 2 ezer új munka­helyjöhet létre. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM I VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7909 KU Lengyel zloty 4,1801 n Cseh korona 27,579 Magyar forint 306,60 n Horvát kuna 7,6772 Román lej 4,4173 D Japán jen 146,91 El Svájci frank 1,2026 D Kanadai dollár 1,4057 H USA-dollár 1,2475 n Sberbank 1,28-1,21 28,41-26,75 320,39-292,80 OTP Bank 1,30-1,19 28,80-26,37 319,28-292,37 Postabank 1,29-1,20 28,55-26,62 Szí. Takarékpénztár 1,29-1,20 28,33-26,76 320,33-292,75 Tatra banka 1,28-1,21 28,41-26,76 318,52-294,32 ČSOB 1,28-1,22 28,30-26,90 Általános Hitelbank 1,29-1,21 28,41-26,76 320,42-292,83 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) November 29-én újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom