Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-27 / 272. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 27. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 A lakóházak korszerűsítését az Európai Unió is megköveteli, így csökkentve az energiafogyasztást Ne halogassuk a lakásfelújítást Eddig a társasházak 49, a családi házaknak pedig a 41%-át korszerűsítették (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Szlovákiában a rendszerváltás óta jelentős mértékben lelassult a lakásépítés, mára így a lakásállomány nagy része felújításra szorul. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha ezt elmulasztják, az elkövetkező években kritikussá válhat a lakáshelyzet. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában az elmúlt ötven évben 80%-kal nőtt a lakásállomány, jelenleg 1,77 millió lakás található az országban, ugyanekkor a lakosság száma alig 29%-kal bővült - derül ki a GfK piackutató ügynökség elemzéséből, amely azonban arra is rámutat, hogy a lakáshelyzet mindezek ellenére mégsem nevezhető jónak. Hogy a lakásokból még mindig hiány van, az részben demográfiai okokra vezethető vissza, az elmúlt évtizedekben ugyanis jelentős mértékben megugrott az egyedül élők és a nem teljes családok száma. Jelenleg emiatt 288 ezerrel kevesebb lakás található az országban, mint amennyi háztartás szerepel a statisztikai hivatal nyilvántartásában. A képhez hozzátartozik, hogy napjainkban a lakások 10,5 százaléka (205 ezer) lakatlan. Nemcsak a lakások számával vannak azonban gondok, hanem a lakásállomány állagával is. A statisztikai hivatal adatai szerint a társasházakban található lakások többsége 1960 és 1989 között, míg a családi házak nagy része 1945 és 1980 között épült, az előbbiek átlagos kora így eléri a 30, az utóbbiaké az 50 évet. Elhanyagolt társasházak Elsősorban a társasházakban válhat kritikussá a helyzet az elkövetkező években. Az ablakokat ugyanis nagyjából 40, a fűtési rendszert 30-40, a felvonókat 25-40, az elektromos vezetékeket pedig 30-50 év után kellene felújítani, a társasházak jelentős része így megérett a teljes felújításra. Egy részüknél ugyan ezt már elvégezték, a lakások több mint a fele azonban még olyan társasházakban található, amelyeket egyelőre nem újítottak fel. Napjainkban a társasházak 49%-át, a családi házaknak pedig a 41%-át korszerűsítették, ha a jelenlegi ütemet tartani tudjuk, akkor 2020-ra a felújított társasházak aránya 72%-ra, a családi házaké pédig közel 49 %-ra kúszik fel. „A komplex lakásfelújítást már nem lehet sokáig halogatni, hiszen ha erre nem kerül sor, a jövőben tovább zsugorodhat a lakásállomány” - nyilatkozta Erich Feix, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) igazgatótanácsának alelnöke. Szerencsére ezt már az érintettek is érzik, ugyanis a PSS adatai szerint a komplex lakásfelújításra nyújtott hiteleik száma két év leforgása alatt 156 százalékkal ugrott meg a - pénzintézet már jogi személyeknek is nyújt ilyen jellegű hitelt, a futamidő elérheti a 30 évet. Feix szerint ezzel párhuzamosan nagyobb figyelmet kell szentelni a bérlakásépítésnek is. Ez utóbbiban ugyanis katasztrofális mértékben lemaradunk az Európai Unió többi országától. Míg a bérlakások aránya az EU egyes tagországaiban 19 és 69% között mozog, addig Szlovákiában a 3 százalékot sem éri el. Márpedig a bérlakások hiánya megakadályozza a munkaerő országon belüli áramlását. Az elmúlt időszakban ugyan csökkentek a lakásárak, az átlagos négyzetméterenkénti ár azonban még mindig 1211 euró, ami jóval meghaladja a 857 eurós havi átlagbért. Persze, az egyes régiók között jelentős különbségek vannak: Pozsony megyében a lakás négyzetméteréért átlagosan 1638 eurót kémek, míg Nagyszombat megyében ez 819, Nyitra megyében 579, Besztercebánya megyében 748, Kassa megyében pedig924euró. Uniós követelmények „A lakáshelyzetet csak az állam és a magáncégek összehangolt tevékenységével lehet megoldani” - állítja Feix, aki szerint azonban már látszanak az első eredmények. Míg 2012-ben a felújítások csaknem felét a lakóházak hőszigetelése adta, manapság az 59%-uk komplex felújítással számol. Ami a hőszigetelést illeti, a legtöbb hő a régi ablakokon szökik ki (53%), a falakon át további 34%, a tetőn át pedig 8% távozik. A lakóházak korszerűsítése európai uniós követelménynek is számít, ugyanis Szlovákia ígéretet tett arra, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti az energia- fogyasztást. (mi, só) Az Orbán-kormány a szociális lefaragásokkal 37-38 milliárd forintot vesz el a rászorulóktól Cserbenhagyja legszegényebb választóit a Fidesz ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Orbán-kormány 2010 óta a szociális kiadások területén csökkentette a legjobban az állami kiadásokat, a GDP-hez viszonyítottan a társadalombiztosítási és szociális juttatásokra fordított összeg 17,4-ről 15,5%-ra csökkent- állapította meg a Policy Agenda a legújabb elemzésében. A kormány most ráadásul újra átszabja a szociális rendszer megmaradt elemeit, amivel a saját választóit hozza nehéz helyzetbe. A policyagenda.hu honlapon közzétett elemzés szerint a kormány a mostani átalakítással 37-38 milliárd forintot vesz el a rászorulóktól. A támogatástól elesők számára pedig azt az utat ajánlja - a kutatók szerint meg- lehetősenálságos módon - hogy forduljanak a helyi önkormányzatokhoz. Az önkormányzati segélyt lényegében átnevezve, létrehozza a települési támogatást, amelynek szabályait, hozzáférésének módját, a támogatottak körét minden település saját maga határozza meg. Az állam ugyan ehhez részben hozzájárul, de nem a szükséges mértékben, így sokan lesznek, akik csalódottan jönnek majd ki a polgármesteri hivatalból, mivel kérelmüket elutasítják. A megszűnő és átalakuló támogatások mintegy 630 ezer embert érinthetnek. A rendszer változását leginkább azok szenvedik meg, akik a kisvárosokban, falvakban élnek. Számukra a helyi önkormányzat sem tud adni majd akkora segítséget, mint korábban. Azon nehézsor- súak számára pedig, akik koruk, hozzátartozóik, vagy saját egészségi állapotuk miatt kerültek ellehetetlenülő helyzetbe, nem lesz valódi válasz a közmunka, mivel annak bővíthetősége is véges. A kutatók szerint politikai megközelítésben nem érthető a Fidesz szándéka, mivel az előző választásokon lényegében a kistelepüléseken élők szavazata biztosította számára a győzelmet, (mi) Juncker 315 milliárd eurót akar mozgósítani munkahelyteremtésre és a gazdaság felpörgetésére Vonzóbbá kívánják tenni az Európai Uniót ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Huszonegy milliárd eurós, közpénzekből létrehozandó Európai Stratégiai Befektetési Alap segítségével még tizenötször annyi pénzt, vagyis további 315 milliárd eurót akar mozgósítani Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unióban a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés érdekében. „Az új csomagterv Szlovákia számára is jelentős előnyökkel járhat” - állítja Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság (EB) energiaunióért felelős alelnöke, aki szerint több pénz juthat az infrastruktúra fejlesztésére és az energiaipari projektekre. Juncker az Európai Parlament (EP) tegnap délelőtti strasbourgi ülésén ismertette a befektetésösztönző csomagtervet. A 315 milliárd euró „megmozgatására” a tervek szerint az elkövetkező három évben kellene sort keríteni. A Juncker- terv azt is tartalmazza, hogy hiteles projekteket kell kidolgozni, és azokhoz megfelelő finanszírozási programokat kell társítani, mert egyébként nem garantálható, hogy a befektetések oda áramlanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A csomagterv harmadik fő eleme, hogy a túlszabályozásból adódó akadályokat el kell távolítani, Európát vonzóbbá kell tenni a befektetők számára. A december 18-19-i EU-csúcs napirendjére kerülő tervezettel a volt luxemburgi kormányfő szerint azt az egyértelmű üzenetet kell intézni a világhoz, hogy „Európa visszatért az üzletbe”. A befektetésösztönző csomag terve a köz- és magánszektor együttműködésének koncepcióján alapul, abból a feltételezésből kiindulva, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magán- befektetésekre bátorítja a piaci szereplőket. Növelni kívánják az Európai Befektetési Bank és más európai hitelintézetek hitelezési képességét is. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem nőtt az orosz gázszállítás Pozsony. Szlovákia továbbra is kevesebb gázt kap az oroszoktól, mint amennyiben megegyeztünk - ismerte el Pavol Pavlis gazdasági miniszter. ,A gázszállítások mennyisége az elmúlt időszakban alig változott. Pontos számot azonban nem mondhatok, mert ez sértené a Szlovák Gázművek (SPP) érdekeit” - tette hozzá a tárcavezető. Az oroszok szeptember közepétől adnak kevesebb gázt Szlovákiának. Kezdetben 10%-kal maradtak el a szerződésben szereplő mennyiségtől, októberben azonban már 50%-kal csökkentek a szállítások. Pavlis és az SPP képviselői szerint a gázszállítások csökkenése nem veszélyezteti a szlovákiai fogyasztókellátását. (SITA) Elmarad az államosítás Moszkva. Az orosz kormány nem tervezi az európai, illetve az amerikai vállalatok Oroszországban lévő vagyonának államosítását, a Nyugat szankcióira válaszolva válaszolta Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter német vállalatok képviselőinek. „Azt kérdezik tőlem, vajon vezetünk-e feketelistákat és államosítjuk-e a német vállalatok vagyonát. Természetesen ilyen tervek nincsenek” - mondta az orosz miniszter. (MTI) Támogatják a fiatal gazdákat Pozsony. Nőhet a foglalkoztatottság a mezőgazdaságban - legalábbis ezzel számol a fiatalabb gazdák és családi gazdálkodások támogatására kidolgozott tervezet, amelyre tegnap a kormány is rábólintott. A tervezet szerint a kezdő agrárvállalkozóknak a vállalkozás beindításához és az ehhez szükséges gépek megvásárlásához legfeljebb 40 ezer eurós támogatást biztosítanának. A vissza nem térítendő támogatás első feléhez a kérvény elfogadását követően hozzájuthatnak, a fennmaradó részt a vállalkozás beindítását és a projekt megvalósítását követően kap- jákkézhez. Aszaktárca szerint a támogatásnak köszönhetően több mint 2 ezer új munkahelyjöhet létre. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM I VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7909 KU Lengyel zloty 4,1801 n Cseh korona 27,579 Magyar forint 306,60 n Horvát kuna 7,6772 Román lej 4,4173 D Japán jen 146,91 El Svájci frank 1,2026 D Kanadai dollár 1,4057 H USA-dollár 1,2475 n Sberbank 1,28-1,21 28,41-26,75 320,39-292,80 OTP Bank 1,30-1,19 28,80-26,37 319,28-292,37 Postabank 1,29-1,20 28,55-26,62 Szí. Takarékpénztár 1,29-1,20 28,33-26,76 320,33-292,75 Tatra banka 1,28-1,21 28,41-26,76 318,52-294,32 ČSOB 1,28-1,22 28,30-26,90 Általános Hitelbank 1,29-1,21 28,41-26,76 320,42-292,83 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) November 29-én újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt!