Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-20 / 266. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 20. Kultúra 9 Heather Raffo monológokból szőtt darabja Mátyássy Áron rendezésében látható a Vígszínházban Iraki nők levetett fátylai Pap Vera és Bata Éva a Fátyol nélkül című darabban (Szkárossy Zsuzsa fevétele) Nyolc nő. Nyolc iraki nő. Nyolc elnyomott, megalázott, kiszolgáltatott iraki nő. Heather Raffo, az Egyesült Államokban élő, iraki származású színésznő és írónő drámája a Vígszínház Házi Színpadán. SZABÓ G. LÁSZLÓ Fátyol nélkül. Ezt a címet kapta magyar fordítójától Raffo műve, a Nine parts of Desire, amelyet 2003-ban, a New York- i bemutatón maga a szerző adott elő. Heather Raffo egyedül jelenítette meg a történet összes karakterét. Mullangát, a siratóasszonyt, aki akkor végzi jól a dolgát, ha a halottakról szóló, improvizált szövegének hatására az asszonyok eksztatikus állapotban zokognak. La- yalt, az érzéki kisugárzású festőművésznőt, aki anyagi szempontjait tekintve elhagyhatná hazáját, de mint mondj a: „Kínos lenne, ha minden művész lelépne innen. Ki maradna, hogy inspirálja az embereket... és különben is, mit festenék, ha nem Irakban élnék? Lehet, hogy más oroszágban már nem is lennék akkora művész.” Amal beduin asszony, aki csalódásában, két gyerekkel a vállán elhagyta első férjét, és Nyugat-Európából költözött vissza Irakba. Huda csípős humorú, Londonban élő iraki menekült, aki szerint Szaddám a lehető legnagyobb ellensége volt az embereloiek, hiszen három évtizeden át nevelt szörnyeket. Normális embereket kényszerített arra, hogy videókból tanulják meg, hogyan kell megcsonkítani egy egészséges testet. Az Orvosnő Nyugaton tanult. Bárhova elmehetett volna, mégis visszament Irakba, a Közel-Kelet legjobb kórházába, ahol mindenkiből kísérleti nyúl lett. Samumnak, a kamaszlánynak három bátyja volt. Nem ismerte őket. Anyjától mást sem hallott, csak azt: „Szaddám elrabolta a fiaimat.” A fiait, akikből mártírok lettek. Umm Ghada csendes, büszke asszony. Nyolc családtagját veszítette el egy bagdadi óvóhelyen, amelyet 1991 februárjában bombázott le az amerikai légierő, mert hadműveleti központnak vélték. A támadásnak több mint négyszáz civil áldozata volt. Umm Ghada a bombázás óta lakik ott. „Mindent benőtt a gaz - mondja. - Az élet úgy döntött, itt ver gyökeret. Iraki emberek tömegsírjában.” Nanna sokat látott, tapasztalt asszony. Utcai régiségárus. „Az az igazi szabadság, ha van valamid” - vallja. De mindene, ami van, lopott. Huszonhárom forradalomról tudna mesélni. De közönyről is, nemcsak veszteségekről. S egy festőnőről, bizonyos Layalról, akinek bombatámadás érte a házát, képei bent égtek a városi múzeumban, egyetlenegy élte csak túl a támadást, a Barbárság, azt el is lopta, s most két dollárért árusítja. Először kislányként járt Irakban Heather Raffo. Aztán 1993-ban. Ez a látogatás olyan mély nyomokat hagyott benne, hogy a következő tíz évben már anyagot gyűjtött, interjúkat készített máig leghíresebb darabjához, amelyet a Vígszínházban Mátyássy Áron filmrendező (Utolsó idők, Átok) vitt színre egy meglehetősen szűk, negyedik emeleti játéktérben. Színész és közönség intimebb közelségben már csak egy szobaszínházban lehetne, bár itt is karnyújtásnyira elevenednek meg sorsok, családi tragédiák, miközben egy izgalmas és szenvedélyes világ képe is kirajzolódik a háttérben. Mátyássy Áron érKamyújtásnyira elevenednek meg sorsok, miközben egy izgalmas és szenvedélyes világ képe is kirajzolódik. zékeny rendező. Pontosan fogalmaz, tisztán láttat. Tenyérnyi helyen kelt tökéletes illúziót. Egy férfidominanciára épülő társadalom belső motívumait mutatja meg árnyaltan, sokrétűen, már-már dokumentarista jelleggel. Filmes látásmódját le sem tagadhatná, de miért is tenné, ha ezzel is élőbbé, át- élhetőbbé, az elevenünkbe hatóan valóságossá tudja tenni a történéseket. A háborús borzalmakat, a hatalom pusztító erejét, a férfiak kegyetlenkedéseit, de elsőként mindezek szenvedő alanyai, a gyerekek, a nők, az asszonyok nyomorúságos sorsát. Önsajnálat helyett legfeljebb elfojtott sikoly van ezekben az emberekben, sorsukat máltósággal viselik, sőt minden szenvedésükért önmagukat hibáztatják. Kiutat keresnek egy elembertelenedett hatalom szörnyű gépezetéből, amely nem engedi, hogy békében, nyugalomban éljenek. S itt, ezen a ponton már nemcsak a Közel-Keletről, nem pusztán Irakról, az ottani nők helyzetéről szól az előadás, hiszen a világ számos országában zajlanak ilyen vagy ehhez hasonló rette- netek. Nyolc kiváló színésznő (Hegyi Barabara, Bata Éva, Tomyi Ildikó, Pap Vera, Igó Éva, Kútvölgyi Erzsébet, Majsai-Nyilas Tünde, vendégként pedig Vass Teréz) döbbenetes erejű összjá- téka az előadás. Finoman összeillesztett, ám mégis önálló monológok sorozata a darab, fizikai kapcsolódási pontokat nem is kapnak a szereplők, nyolc sors, nyolc dráma mégis úgy válik egyetlen nagy, fájdalmas kiáltássá, hogy a néző zavarában tapsolni sem mer a végén. Talán, mert tudja: az, ami számára „csak egy színház”, pár ezer kilométerrel odébb, ahol még most is bombák hullnak az égből, halálos valóság. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Komáromi Jókai Színházba december 6-án kétszer is ellátogat a Mikulás, a színház megduplázza aznapi családi műsorát. A három kismalac című zenés bábjáték 15 órakor tartandó előadására minden jegy elkelt, ezért - közkívánatra -11 órakor is megtekinthető a Pille Tamás által írt és rendezett, kétfelvonásos, friss humorral fűszerezett mesejáték, melynek végén a Mikulás megajándékozza a gyerekeket. (Kiss Gibbó Gábor felvétele) 206 ezer eladott lemez Csúcsra ért az ebola-dal London. Máris eladási rekordot döntött a Band Aid ebo- la elleni harcra mozgósító Do They Know It's Christmas? című dala, amelynek elkészítésében számos világsztár részt vett. A dal 2014 legkelendőbb kislemeze lett Nagy-Britanniá- ban, hétfői bemutatása óta 206 ezren töltötték le 0,99 fontért. (A címmel egészen tegnap reggelig a Clean Bandit és Jess Glynne Rather Be című száma büszkélkedett, amelyből januárban 163 ezer példány fogyott el egy hét alatt.) A Do They Know It's Christmas? eredeti, 1984-es változata az etiópiai éhínségre hívta fel a világ figyelmét. A szöveget most megváltoztatták, hogy az ebola- járvány okozta válságra figyelmeztessen. (MTI) RÖVIDEN Nem kíváncsiak Tamás Gáborra Pozsony. A szervezők értesítik a közönséget, hogy a XX- VIII. Városi Kulturális Napok keretében, december 1-re a Ružinov Művelődési Házba meghirdetett Tamás Gábor-kon- cert az érdeklődés hiánya miatt elmarad. Az előre megváltott jegyek a vásárlás helyszínén visszaválthatók, (k) Az Ibusár Komáromban Komárom. Holnap 19 órai kezdettel mutatja be a Csavar Színház Parti Nagy Lajos és Darvas Ferenc Ibusár című zenés színművét a Matica-székházban. A keserű komédia főszerepét Molnár Xénia alakítja. Rendezte: Gál Tamás, (juk) Ideiglenesen bezárt a Lumiere Pozsony. Átépítés miatt átmeneti időre hétfőtől zárva van a Szlovák Filmintézet mozija, a Lumiere. Az igényes, művészfilmeket vetítő moziban ezen a héten kezdték meg a 2014-16-os évekre tervezett rekonstrukció első szakaszát, melyet 2015 januárjának második felére terveznek befejezni. Ez idő alatt elvégzik a villanyhálózat teljes cseréjét, és felújítják a klimatizációt is. A Lumiere profiljába tartozó filmeket a felújítás első szakasza idején is láthatja a közönség a Szlovák Filmintézet (Grössling utca 32.) 26 férőhelyes vetítőtermében, ahol napi három vetítést tartanak, (tb) PENGE Szexuális életünk A könyvpalotákban piramisokban állnak az önsegítő könyvek, a vámpírregény- hegyek mellett. Az önsegítő könyvek tömeges jelenlétén nem ékelődnénk intellektuális magaslatokból, hiszen ez a jelenség arról árulkodik, hogy sokaknak van szüksége értékrendi, életvezetési útmutatóra. A HVG Kiadó Az élet iskolája (The School of Life) sorozatát legszívesebben a piramis csúcsára helyeznénk, ugyanis nemcsak segít, tanít, hanem kiváló szellemi kaland is a sorozat minden egyes darabja; állítjuk mindezt úgy, hogy már három könyvecske anyaga konfrontálódott az életszemléletünkkel. Egészen bizonyos, hogy a sorozatszerkesztő, Alain de Botton könyve, a Hogyan gondolkodjunk másképp a szexről? a sorozat egyik legprovokatívabb darabja. Mindannyiunknak vannak furcsa érzései a szexszel kapcsolatban, azonban ezekről az érzésekről nagyon kevés emberrel tudunk őszintén beszélni, gyakran magunkhoz sem vagyunk teljesen őszinték ebben a kérdésben. Azt gondoljuk, mi mások vagyunk, egyediek. Ha megvan bennünk a szándék és az őszinteség, hogy a „nemi élet realitásairól” beszéljünk, akkor a megfelelő formát vagy nyelvet nem találjuk hozzá. Nem véletlen, hogy kulturális és társadalmi szabályozás írja elő azt, hogyan viszonyuljunk a szexhez, ugyanis a szexuális vágy olyan felforgató erő, amely komolyan veszélyeztetheti a társadalmi rendet. Válságos pillanatokban (kinek ne lenne ilyen?) jól jönne sok bölcsesség, ráció, csakhogy ez, valamiért, akkor nem működik. Elszabadult vágyaink tönkre is tehetnek, muszáj korlátozni a libidónkat. Azt hiszem, már kiderült, hogy Botton könyvének nem az a célja, hogy elmagyarázza, miként juthatunk intenzívebb szexuális örömökhöz, hanem megértetni azt, hogy a nemiségnek sok változata lehetséges, és ennek föl- és beismerése nem kell, hogy bénítólag hasson ránk. A könyvet azoknak is ajánljuk, akik úgy gondolják, nekik már nem lehet újat mondani a témában: Botton problémaérzékenysége és őszintesége számukra is tartogathat meglepetéseket. A szerző egyik sommás megállapításával zárjuk: „mindannyian deviánsak vagyunk - igaz, a normalitásnak csak valami roppant torz eszményéhez viszonyítva”. Alain de Botton: Hogyan gondolkodjunk másképp a szexről? Fordította: Bayer Antal. HVG Kiadó, Budapest, 2014.168 o.
