Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-29 / 249. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 29. Vélemény És háttér 7 A globális lassulás újabb hulláma a törékeny szlovákiai növekedést is elsodorhatja A harmadik recesszió felé Egyre több statisztikai adat utal arra, hogy a pénzügyi válság 2008-as begyűrűzése óta immár a harmadik recesszió kopogtat az eurózóna ajtaján. GÁL ZSOLT Első látásra egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot a világgazdaságban egyre fontosabb szerepet betöltő Kínával kapcsolatban. A kínai nemzeti össztermék (GDP) idén meghaladja az amerikait és ezzel Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága. Ezt számos nemzetközi szervezet (Valutaalap, Világbank) konstatálta, előre jelezte. Lant Pritchett és Larry Summers amerikai közgazdászok frissen publikált tanulmánya szerint viszont a kínai gazdasági növekedés jelentős lassulása várható az elkövetkező években, és akár évtizedekig is eltarthat, míg a kínai GPD túlszárnyalja az amerikait. Hogy akkor most melyik hír igaz? Mindkettő. Csak az elsőben a vásárlóerő-paritás alapján, a jóval alacsonyabb kínai áraka( (és emiatt alacsonyabb megélhetési költségeket) is figyelembe véve számolták a GDP-t. A másodikban meg aktuális piaci (jüan-dollár) árfolyamon. A kínai gazdasági növekedés üteme közben tényleg csökken, az idei év harmadik negyedévében a válság kezdete óta a legalacsonyabb szintre, 7,3 százalékra apadt, miközben az eladósodottság (az állam, a lakosság és a vállalati szektor összes tartozása) rekordokat döntöget és már a GDP 250 százaléka felett járhat. Hogy ennek mi köze hozzánk? Például az, hogy tavaly Kína 67 milliárd euróval a német export ötödik legnagyobb felvevőpiaca volt. Az oda irányuló kivitel lassulása így tovább fékezheti a német növekedést. Ami eddig is fékeződött, a német üzleti bizalmi indexek is lejtmenetben vannak. A német IFO index például októberben sorozatban már a hatodik csökkenést produkálta, 103,2 pontra esve, és egyre közelebb kerül ahhoz a százpontos határhoz, amely az elmúlt években biztos előrejelzője volt a recessziónak. Mondani sem kell, ez bennünket is érinteni fog, mivel Németországba irányul a szlovák export ötödé. További egy- harmada pedig azokba a szomszédos államokba, amelyek legfontosabb külpiaca szintén Németország. Közben az elmúlt évtizedekben példa nélküli folyamat szemtanúi lehettünk a vüág- gazdaságban. Dacára a közel- keleti és az ukrajnai konfliktusoknak meg a Nyugat és Oroszország között egyre kiterjedtebb gazdasági szankcióháborúnak, a nyersolaj vüágpiaci ára folyamatosan esik, rég nem látott szintekre. Az ok a túlkínálat, ami egyaránt következménye az amerikai palaolaj- és palagáz-forradalomnak és a (valós és várt) gazdasági lassulás okozta keresletcsökkenésnek. A 85 dollár körüli hordónkénti olajár minden kőolajex- portőmek komoly érvágást jelent, de leginkább azokat sújtja, akiknél már 100, 120, sőt 140 dolláros ár alatt borul a költségvetés egyensúlya, és a pénzügyi tartalékok felélésére vagy eladósodásra kényszerülnek (a tipikus példák: Irán, Venezuela, Oroszország). A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Adolf Eichmann fő munkatársa is éveken át az amerikai titkosszolgálatoknak dolgozott Náci lerakat volt a CIA a hidegháború alatt MTl-HÁTTÉR Több mint ezer nácit alkalmaztak az amerikai titkosszolgálatok a második világháború végétől egészen a 90-es évekig - írta a The New York Times olyan levéltári adatokra hivatkozva, amelyek titkosítását a közelmúltban oldották fel. Azt korábban is lehetett tudni, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a katonai hírszerzés zsoldjában szolgáltak nácik és kelet-európai kollaboránsok, ám sokkal többen voltak, mint azt feltételezni lehetett. Egyes esetekben a szakszolgálatok még ötven évvel a háború után is megpróbálták leplezni a velük való kapcsolataikat. További dokumentumok titkosításának feloldása után a mostaninál is több együttműködőre derülhet fény. Az 50-es években J. Edgar Hoover, az FBI és Allen Dulles, a CIA igazgatója úgy gondolta, a volt náciknak a szovjetekkel szembeni hírszerzési értéke nagyobb súllyal esik a latba „erkölcsi tévedésüknél”, vagy a háborús bűnöknél. Hoover személyesen hagyta jóvá néhány náci informátor alkalmazását és „szovjet propagandának” minősítette a háborús atrocitásokkal kapcsolatos vádakat, Dulles pedig úgy vélekedett, a „mérsékeld’ nácik hasznosak lehetnek Amerika számára. Otto von Bolschwing a zsidók millióinak haláltáborokba deportálásáért felelős Adolf Eichmann fő munkatársa volt. Őt a CIA európai kémkedésre szerződtette, majd, mintegy jutalomként, 1954-ben New Yorkban telepítette le. Bolschwing a CIA-től kért segítséget, amikor izraeli ügynökök 1960-ban Argentínában foglyul ejtették majd Izraelbe szállították Eich- mannt. Az amerikai hírszerzés is aggódott amiatt, hogy nyilvánosságra kerülhet a Bolschwing és Eichmann közti kapcsolat. 1961-ben aztán az ügynökség arról biztosította az exnácit, hogy ez sosem fog kiderülni. Bolschwing ezután két évtizeden át háborítatlanul élt, 1981-ben haltmeg. 1980-ban az FBI még az amerikai igazságügyi minisztérium nácivadászai előtt is elhallgatta, hogy mit tud a volt náci ügynökökről, akik közül 5 akkor is aktív informátora volt. 1994-ben, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium Bostonban eljárást indított a litván Aleksandras Lileikis ellen, akinek a CIA aktái szerint is köze volt 60 ezer zsidó legéppuskázá- sához, az ügynökség egy ügyvéd közvetítésével megpróbált nyomást gyakorolni az ügyészekre. Maryland államban az amerikai hadsereg volt náci tiszteket képzett ki a Szovjetunió elleni invázióra. Connecticut államban egy volt náci fegyőr a CIA megbízásából azt tanulmányozta, vajon hordoznak-e titkos üzenetet a kommunista blokk országai által kibocsátott postai bélyegek. Virginiában „Hitler egy vezető tanácsadója” titkos eligazításokat tartott szovjet ügyekben. Németország szovjet megszállási övezetében volt SS- tisztek fektettek le a hírszerzés által használt kábeleket és figyelték mega vasúti forgalmat. A feloldott titkosítású hírszerzési értékelésekből ugyanakkor az is kiderült, hogy a náci kémek nem ritkán alkalmatlannak, mi több, olykor megrögzött hazudozónak, csalónak, sikkasztónak, néhány esetben pedig szovjet kettős ügynöknek bizonyultak. KOMMENTAR Elvi játékok MARIÁN LEŠKO Először fordult elő, hogy az Egyesült Államok megtiltotta a beutazást valamely európai uniós tagállam magas rangú kormányzati képviselői számára. Állítólag a hat személy között van Orbán Viktor első számú tanácsadója is. A kitiltás oka korrupcióban való részvétel, de más is húzódik a háttérben. Figyelmeztetés, hogy a washingtoni kormányzat nem tolerálja tovább a magyar kormányfő és csapata autoritativ módszereit. Ezt támasztják alá Andre Goodfriend amerikai ügyvivő szavai is: „Ha ez a trend folytatódik, elérhet egy olyan szintet, ahol az USA számára már nem lehet Magyarországgal együttműködni, mint szövetségessel.” 2010 óta a Fidesz annyi lépést tett az autoritativ rendszer kiépítése felé, hogy végül Orbánnak kellett tennie egy próbálkozást, hogy a szükségből erényt kovácsoljon. Egy új, perspektivikus rendszer kiépítéseként próbálta feltüntetni azt, hogy a Fidesz pártvonalon uralja az egész országot, központilag akar mindent irányítani, leépíti a jogállamiság egyes elemeit és korlátozza a szabadságjogokat. A tusványosi szabad- egyetemen elmondott beszédét egy új korszak nyitányának szánta a magyar történelemben. Arról beszélt, hogy a liberális demokráciának vége, a 2008-as válság óta egy új világban élünk, amelyben más módszerekkel kell megszervezni a közösséget és az államot. Olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszikMagyarország számára, hogy olyan sikeres legyen, mint Szingapúr, Kína, Oroszország és Törökország. Orbán szerint a feladat „azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket”. 2010 óta ő is ilyen sikeres „rendszert” épít, és ezt folytatni kívánja, a Nyugaton „elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva”. Csakhogy ezek a „dogmák és ideológiák”, amelyekkel a Fidesz le akar számolni, pontosan azok a kötelezettségek, amelyeket minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania, mert teljesítésük EU-csatlakozásuk feltétele volt. Arra a kérdésre, hogy egy uniós tagállam nem liberális elveken is működhet-e, Orbán azt válaszolta: „Szerintem ez lehetséges, uniós tagságunk ezt nem zárja ki”. Itt azonban nem az a lényeges, hogy mit gondol a magyar kormányfő, hanem hogy hogyan reagál erre a többi tagállam. Az USA lépése nyomán az EU abban a helyzetben találta magát, hogy valaki más reagál helyette arra a helyzetre, amelyre neki kellett volna elsőként. Azok után a történések után, amelyek Magyarországon ajogállamiság leépítését jelezték, az unió felelős vezetői a koppenhágai dilemmával találták szembe magukat. Hogyan lépjenek fel egy tagállammal szemben, amely nem teljesíti a koppenhágai feltételeket, amelyek betartása az uniós tagság feltétele? 2013-ban Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a Bizottság kidolgoz egy javaslatot, amely alapján életbe léptethető a Lisszaboni Szerződés 4. fejezete, amely alapján a koppenhágai feltételeket nem teljesítő ország megfosztható szavazati jogától. A már távozófélben levő Bizottság azonban egyáltalán nem kezelte prioritásként ezt a témát, időhúzásra játszott. A Jean- Claude Juncker vezetésével felálló új Bizottság ezt már nem engedheti meg magának, naiv lenne azt feltételezni, hogy a hátralevő éveket majd ő is valahogy kihúzza Orbánnal. Az elvekkel való játszadozásnak a magyar kormányfő a szakértője. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Moszkvai idő szerint... Egyeztessük óráinkat - ezt tették a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok a hétvégi óraátállításnál. Luhanszk és Donyeck megye Oroszországhoz csatlakozott az időszámítást tekintve. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna többi részétől eltérően nem álltak át a téli időszámításra, így ott mostantól ugyanannyit ütnek az órák, mint Oroszországban. A szakadár megyékben egy órával mutatnak többet az órák, mint Kijevben, és kettővel többet, mint Közép-Európában. A Krím félsziget már márciusi elcsatolásakor átállt a moszkvai időre. Oroszország emellett most visszatért a nyári időszámítás 1981-es bevezetése előtti állapotokhoz. Az állandó nyári időszámításnak búcsút mondva egy órával visszaállították az órá-' kát, immár véglegesen, nem lesz többé szezonális óraátállítás. A duma egészségvédelmi bizottságának indoklása szerint az átállítás miatt az oroszok krónikus alváshiányban szenvedtek és örökké fáradtak voltak. Ukrajnában továbbra is kétféle, téli és nyári időszámítás lesz, mint az EU-ban. (MTI)
