Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-01 / 225. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 1. Vélemény És háttér 7 2008-tól a kínai gazdaságot is az eladósodottság robbanásszerű növekedése hajtotta Adósságtengerben úszik a világ Globális szinten el sem kezdődött a pénzügyi válságokat követő fájdalmas adósságleépítés, sőt, a világ eladósodottsága évről évre újabb rekordot dönt. A fejlett országoktól a fejlődők vették át a stafétát, egyre több szakértő szerint innen indulhat a válság újabb hulláma. GÁL ZSOLT A világgazdaság helyzetéről szóló, vezető közgazdászok által írt éves Genfi Jelentések (Geneva Reports on the World Economy) legújabb kiadása megdöbbentő és elgondolkodtató adatokkal szolgál az „adósságfronton” kialakult helyzetről. A nagy nemzetközi pénzügyi válságok kirobbanása előtt általában gyors mértékben nő az eladósodottság, nem volt ez másképp a legutóbbi, 2008-as válság előtt sem. A mámoros eladósodást aztán fájdalmas és elhúzódó kijózanodás (szakzsargonban adósságleépítés) szokta követni. Szokta, de jelenleg ennek nyoma sincs a világgazdaságban. 2008 és 2013 között az adósság (az államé, a háztartásoké és a vállalatoké, a pénzügyi szektor nélkül) 38 százalék- ponttal növekedett és elérte a vüág együttes nemzeti össztermékének (GDP) 212 százalékát. Bár az adósságnövekedésért főleg a jóval alacsonyabb szintről induló, de gyorsabb tempóban eladósodó fejlődő országok (mindenekelőtt Kína) okolhatók, azért a fejlett országokban is emelkedett a teljes adósság. Ezen belül is főleg az államok tartozásai - ha valahol (például az angolszász országokban) sikerült is jelentősen visszavágni a lakossági vagy vállalati tartozásokat, az államok eladósodása többnyire ezt jelentős részben kompenzálta. Összességében tehát a fejlett országokban sem beszélhetünk adósságcsökkenésről. Az szöges ellentétben áll a politikai közbeszéddel, amely másról sem szól, minthogy véget kell verni a sehová sem vezető és a növekedést megölő megszorításoknak és spórolásnak. A legnagyobb aggodalmat a fejlődő országok okozzák, főleg Kína, ahol az adósság nagyon gyors tempóban emelkedett 2008 óta, és ennek folytatódása egy újabb válság kirobbanásához vezethet. (Tegyük hozzá, hogy az eladósodás hirtelen leállása is a kínai gazdaság gyors lefékeződéséhez - és ezzel világméretű stagnáláshoz vagy recesszióhoz vezethet.) A 72 százalékpontos emelkedés a GDP 217 százalékára lökte a kínai adósságszintet, ami a feljövő piacokon ritkaságszámba megy. Érdemes megjegyezni, hogy a jelentésben szereplő feltörekvő piacok közül csak a magyarországi adósságállomány (223%) haladta meg a kínait - ennyi elég is az Orbán-kormány adósság elleni küzdelemben elért fantasztikus sikereinek nemzetközi keretbe helyezéséhez. Az aggasztó rövid végkövetkeztetés: az adósság okozta válságot csak úgy sikerült valahogy kordában tartam, ill. a viszonylag gyors növekedést Kínában elérni, hogy közben még tovább nőttek a tartozások. Szóval kutyaharapást szőrével logika. Ráadásként: lassan felelős döntéshozóként Szlovákiában is el kell majd azon gondolkodni, hová vezet, ha továbbra is évente újabb és újabb rekordokat dönt az állam és a lakosság eladósodottsága. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója- Javaslom, hogy a falu állítson lovas szobrot - polgármesterrel! (Peter Gossányi rajza) KOMMENTÁR Hátra harc MARIÁN LEŠKO Múlt héten kiderült, hogy Ukrajna kérdésében a hivatalos szlovák álláspontot a parlamentben nem a kormányzó Smer, hanem az ellenzéki pártok képviselik. Abnormális - mégis szinte észrevétlen maradt a dolog. Egyszerűen már megszoktuk az ilyesmiket Robert Fico pártjától. Amikor az Európai Unió állam- és kormányfői Ukrajnáról tanácskoztak, azt a határozatot fogadták el, hogy az „Európa Tanács egyértelműen támogatja Ukrajnát, kiáll területi egységének megőrzése mellett, elítéli a Krím annektálását, elítéli az orosz fegyveres erők ukrajnai agresszióit, a szakadárok Oroszország általi felfegyverzését”. Ezt az egyértelmű állás- foglalást fogadta el az EurópaTanács, melynekRobert Fico kormányfő is tagja. Teljesen másképp festett a dolog, amikor a szlovák parlament foglalkozott ugyanezzel a kérdéssel. A szlovák külügyminisztérium egyebek mellett a következő mondatot javasolta elfogadásra a parlamentnek:, A Szlovák Köztársaság nemzeti tanácsa külön felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy tartózkodjon az Ukrajna belügyeibe való beavatkozástól, ne nyújtson katonai segítséget a szakadár lázadóknak, tartsa tiszteletben Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és minden erejével segítse elő a fegyveres konfliktus lezárását”. Annak ellenére, hogy a szövege megegyezik azzal, amire Robert Fico Brüsszelben rábólintott, a smeres képviselők törölték a határozatból az Oroszországi Föderációhoz intézett felszólítást. A kétnapos parlamenti vita során kiderült az is, hogy Robert Fico szája íze szerint jártak el, és az ő meggyőződését szajkózták. Juraj Blanár képviselő például azt mondta, ha félretesszük az ideológiai handabandát, ki kell mondani, hogy „az ukrán kormány saját állampolgárai ellen harcol”. Ez ugyebár ellentétes azzal a kinyilatkoztatással, hogy Ukrajna saját területi egységét védi. Sokatmondó volt a szintén kormánypárti Marián Kéry hozzászólása, aki rosszallóan tette fel azt a kérdést, vajon véletlen-e, „hogy Obama elnök biztosította a balti államokat, megvédi őket, ha a legrosszabbra kerülne sor”. Nem, nem véletlen. Ellenben elég ritka - már ha egyáltalán előfordult valaha -, hogy egy NATO- tagállam parlamenti képviselője azt hányja az észak-atlanti szövetség legerősebb tagállama vezetőjének szemére, hogy az a szövetség alapszerződésének szellemében védelmet ígér a kisebb tagállamoknak. Ľuboš Blaha, az európai ügyekért (!) felelős parlamenti bizottság elnöke pedig odáig ment, hogy „elmagyarázta”, miért kérdőjelezi meg a Smer a szlovák kormány hivatalos külpolitikai álláspontját. Blaha rámutatott, hogy „az oroszok nem akarnak háborút. Más akar itt háborút. Európa sarokba szorítja Oroszországot.” Szóval amit a Kreml tesz, azt azért teszi, mert-azUSAésazEU - sarokba szorította. Amikor František Šebej álmélkodva leszögezte, hogy a szlovák parlament uniós bizottsága elnökének merőben eltér a véleménye a kormány hivatalos külpolitikai irányvonalától, Blaha azt válaszolta, ez így van rendjén, ezért van itt demokrácia meg pluralizmus. Ha a szlovák kormánypárt rábólint egy bizonyos dologra Brüsszelben, aztán mást szavaz meg Pozsonyban, elhatárolódik szövetségeseitől és az agresszor lépéseit próbálja igazolni, nos akkor a Smer szerint az a demokrácia és a pluralizmus a gyakorlatban. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora A munkahelyeken parancsba adják, hogy melyik pártra kell voksolniuk a dolgozóknak, különben nem kap megrendelést a cég Ahol a szavazatvásárlás mindennapos, mi több, megélhetési forrás MTl-HÁTTÉR A bolgárok zöme egy pillanatig sem habozna eladni szavazatát a vasárnapi parlamenti választáson, derül ki az AFP beszámolójából. A voksok áruba bocsátását sok kispénzű ember ugyanolyan megélhetési forrásnak tekinti, mint bármi mást. Egy húsgombóc, két szelet kenyér * bulgáriai Bobovdol bá- "'árosból keltezett riport 'rí például Maja Ivano- levás (170 eurós) bérből kénytelen meg- (jütfgy bevallja: gondolkodás éMíil eladná a szavazatát. „Ki utasítana el 50 levát ebben a nyomorúságban?” - tette fel a kérdést az 51 éves roma bejárónő. „De nekünk, romáknak amúgy csak egy húsgombócot meg két szelet kenyeret adnak azért, hogy szavazzunk. Az ötven levát a szervezők veszik fel” -tette hozzá. Tavasszal a bolgár Nova televízió riportban pécézte ki Bo- bovdolt. Rejtett kamerákkal mutatta be, hogyan gyakorolnak nyomást a bánya középvezetői a munkásokra az EP-választások előtt, megmondva nekik, kire kell szavazniuk, ha meg akarják tartani az állásukat. Még az Európai Unió legszegényebb, a korrupció miatt Brüsszel által rendszeresen ostorozott országában is megdöbbenést váltott ki az ügy - de senki ellen nem indult eljárás azóta sem. Pénzért, élelemért, tűzifáért A szavazatvásárlás, valamint a szavazók megfélemlítése bevett gyakorlat Bulgáriában, ahol a lakosság 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. ,Ä választók mintegy 6 százaléka ismeri be, hogy eladta már a szavazatát, és ugyanannyian vannak, akik bevallják, hogy hajlandók lennének rá” - közölte Antoni Galabov, a Transparency International munkatársa. Egy másik szervezet, a Marketing Elemző Központ szerint a szavazók 10 százaléka hajlandó 50-100 leva közötti összegért eladni a szavazatát. „Nem jókedvükben teszik, kényszerűségből. Némi ételért vagy tűzifáért is eladják a szavazatukat” - így Antoni Galabov. ,A roma gettókban az emberek az uzsorástól függenek, akinek soha nem tudják teljesen kifizetni a tartozásukat. Az uzsorást keresik meg a pártok” - magyarázta Vanja Nucseva, az elemzőintézet szakértője. De korántsem csak a roma kisebbség érintett, a kutatók részletesen ismertették a folyamatot: „Egyes kerületekből, vállalatoktól bizonyos számú szavazatot várnak el. Ha valaki nem engedelmeskedik az utasításnak, mindenkit megbüntetnek. El is bocsáthatják, meg is verhetik.” Rendelésre, megrendelésért A bobovdoli szénbányába vezető út mentén csak egyetlen párt plakátjai láthatók, a tulajdonos által támogatott új populista szerveződésé. „Ez mindig így megy” - mondta a tévének két nő. „A munkahelyen megmondták a féijünknek meg a fiainknak, hogy kire kell a családnak szavazni”. A kormány sem tagadja a problémát. ,A főnököket is gyakran megzsarolják a pártok. Megmondják, kire kell szavazniuk a munkásoknak, hogy a cég megrendelést kapjon” - mondta Rumen Bogojev magas rangú belügyi ületékes. Az igazságszolgáltatás gyakran bizonyítékok és tanúk hiányában egy helyben topog. A 2013-as választások után beadott több ezer panasz nyomán egy feltételes ítélet született. Európa nyomására Bulgária óvintézkedéseket hozott a szavazatkereskedéssel gyanúsított mintegy ezer ember megfigyelése érdekében. Egy törvény értelmében a pártok kötelesek választási plakátjaikon és videó- klipjeiken feltüntetni ,A szavazatvásárlás törvénytelen” mondatot. Az óvintézkedés 2007 óta van érvényben, hatása eddig nem mérhető.
