Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-25 / 246. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 25. Vélemény És háttér 7 Érdemes Szófiára figyelni, politikai tere ugyanis hasonlóbb a miénkhez, mint azt elsőre gondolnánk Bolgár párhuzamok Bulgária azok közé az országok közé tartozik, amelyek ugyan közel vannak, de mégsem fordítunk rájuk különösebb figyelmet (tisztelet a kivételnek). A hó eleji előrehozott parlamenti választások viszont kimondottan érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a szlovákiai politika jövője iránt érdeklődőknek is. RAVASZ ÁBEL Egyrészt ott van a „győztes” Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) példája. A GERB 2009 és 2013 között kormányon volt, de röviddel a ciklus lejárta előtt széles körű, gazdasági okú tüntetések miatt távozniuk kellett. 2013-ban az előrehozott választásokon 30,5 százalékot szerezve ugyan ők maradtak a legerősebb párt, azonban egy másik koalíció jött létre a szocialisták vezetésével, szűk többséggel. Ez a kormány viszont csak egy évet élt túl, idén ismét előrehozott választásokat kellett kiírni. A GERB megint nyert, ezúttal 32,7 százalékkal, de a jelek szerint nem talál majd koalíciós partnereket, maximum külső támogatókat, és kisebbségi kormányt kell alakítania. A helyzet több szempontból is párhuzamos tehát a szlovákiaival, igaz fordított politikai előjelekkel (jobb-bal téren). Viszont nálunk ma mindenki biztosra veszi, hogy ha a Smer nem tud ismét önálló kormányt alakítani, valamelyik jobboldali párt tutira beáll mellé a koalícióba. Bulgária azt mutatja, hogy ennek nem kell tutinak lennie, a GERB kisebbségi kormánya recept a sikertelenségre, és ez a Smerrel sem lenne másként. De vajon a szlovák jobboldalnak lesz elég bátorsága kipróbálni a bulgáriai receptet? Másrészt történelmi sikert, 14,8 százalékot ért el a helyi török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (HÖH/DPS). A muszlimok képviseletét ellátó párt - merthogy arrafelé ezt jelenti a török szó - 1990 óta bent van már a parlamentben, igazán sikeressé azonban azután vált, hogy megpróbálta magát népszerűvé tenni a többségi lakosság körében is. A párt már csak annak okán sem lehet tisztán etnikai, hogy az olyan pártokat az alkotmány tiltja; de a HÖH/DPS vezetése is kimondottan célként jelölte meg a szavazóbázis diverzifikálását. Ennek sikeressége azon is látszik, hogy a párt választói az Európai Parlamentbe például 2009-ben és 2013-ban is egyaránt szavaztak be törököket és bulgárokat a párt listájáról. Végezetül, egész röviden, ott van a szélsőjobbos Ataka, amely lefelezte támogatóinak számát, és alig ugrotta meg az ott 4 százalékos küszöböt. Az Ataka története is inkább a szlovák szélsőjobbéra hasonlít: erősebb és gyengébb periódusok váltják egymást, pusztán a roma- és törökellenességre ott sem sikerült tartós és stabil politikai tőkét építeni. Felénk az SNS és frissebben Kotlebáék története is ilyesféle hullámzást mutat, az SNS most szintén a 4 százalékos zónában van, de itt feljebb a küszöb. Bulgáriára tehát érdemes figyelni, politikai tere ugyanis hasonlóbb a miénkhez, mint azt elsőre gondolnánk. A párhuzamoknak persze megvannak a határai, de különösen a kisebbségi kormányzás ötletének terén mégis elgondolkodtatóak. Ukrajna választás előtt (Ľubomír Kotrha karikatúrája) JEGYZET Választási ki ad többet LAMPL ZSUZSANNA Városomatjárva néha elképedek, miféle dolgokat ígérnek a pozsonyiaknak a novemberi helyhatósági vá- lasztásoknémelyjelöltjei. Hát még, amikor a programjaikat olvasom! Nem mintha nem drukkolnék nekik, hogy sikerüljön például a nyugdíjasokat télen tengernél üdültetni, letörni az agresszív developerek szarvát, rendet tartani a házak kukatelepei körül (ezt nézném meg először, mert aki ezt képes megoldani, az mindenre képes), állattemetőt nyitni. Csak valahogyan az az érzésem, hogy az ígéretek egyik, mondjuk úgy, ajózanabhés közhasznúbb részét már hallottam vagy tőlük, vagy másoktól. Ami pedig a többi ígéretet illeti, úgy tűnik, mintha ezeket hasraütős módszerrel találták volna ki, értem alatta, hogy ül a kampánystáb, csupa emberek meggyőzésére képesített guru, és azon agyainak, mi legyen az az üzenet, amire a politikától megcsömörlött polgár tényleg felkapja a fejét. Mert nem is az a fontos, hogy elhiggye, hogy teljesül, hanem az, hogy felfigyeljen rá. Ugyanis iksz mennyiségű felfigyelésből születhet, ha nem is iksz, de legalább ipszilon mennyiségű szavazat. Ennyi erővel szerintem azt is hirdethetnék, hogy ajelölt egy éven belül marsbéli túrákat szervez a városi költségvetésből a kisgyermekes családok, még jobb, a kisgyermekes nagycsaládok részére. Vagy mindenkinek szárnyakat növeszt, könnyítendő a városi közlekedés helyzetét. Persze léteziksaját, hosszú évek tapasztalatától kifinomult kampánystílus is, érett, mint ősszel a naspolya. Például, van a lakhelyemen egy képviselő, aki már minden lehetséges pártnak volt a tagja. Én ugyan sosem szavaztam rá, mert számos átváltozása ellenére azért olyan pártnak még nem volt a tagja, sem a támogatottja, amellyel rokonszenvezek, de minden színben sikeres volt, hiszen mindig bekerült a helyi képviselő-testületbe, sőt néha még a városiba is. Neki az a módszere, hogy bejut a házba - ez már önmagában teljesítmény, mert a kaput csak lakó tudj a kinyitni, de nem kaputelefonon keresztül, hanem úgy, hogy lecammog, és hát ismeretlenek kedvéért senki sem cammog le szívesen -, és minden lábtörlőn hagy együzenetet. Szépen bemutatkozik, tíz sorban elmondja, miket csinált idáig, mit tervez, ezért kéri a szavazatunkat. Továbbá este ennyi és ennyi órakor be fog csöngetni, kezet ad és ajándékot hoz. Végezetül ott a címe, telefonszáma, ha bármikor szükség lenne rá, hogy valamiben segítsen. Aztán az ígért időpontban meg is jelenik. Az előző választásokkor angyalkás bögrét hozott, kimondottan szeretem, most pedig almaillatú zöld színű illatgyertyát, éppen égetem. S gondolkodom, válasszam-e. Nem azért, mert most épp független, hanem mert ő az egyetlen, akinek teljesültek az ígéretei. Ajózan ígéretei. KOMMENTAR Nemzeti érdek LAKN ER ZOLTÁN Hétköznapi eset: az adóhatóság elnöke pihenni indul az ünnepi hosszú hétvégén. S miért ne lehetne annyira jó viszonyban egyik helyettesével, hogy együtt koptassák a schwe- chati repülőtér kövezetét? Más kérdés, hogy a két vezető beosztásban lévő kormányzati tisztviselő - sajtótalálgatások szerint - rajta lehetne azon a listán, amely az Egyesült Államokból kitiltott magyar állampolgárok nevét tartalmazza. Hivatalosan, persze nem tudunk semmit. Az amerikaiak saját korrupcióellenes törvényük alapján nem tehetik közzé az érintettek adatait. A magyar kormány tagjai pedig mindent megtesznek azért, hogy véletlenül se tudjanak meg többet. Némi rosszallással említik azt is, hogy az USA nyilvánosan vádol, de nem ad információt. Csakhogy nem az amerikaiak hozták nyilvánosságra a kitiltási ügyet. A Napi Gazdaság írta meg, mégpedig olymódon, hogy amerikai cégeket vádolt korrupcióval. Ekkor lépett a nyilvánosság elé a budapesti amerikai ügyvivő, aki elmondta: pont fordítva volt. Az is kiderült, hogy az amerikai diplomácia már korábban tájékoztatta a magyar külügyet. E bizalmas tájékoztatás után került az információ - elferdítve - a kormánypárti lapba. Amelyet vagy a kitiltás által érintettek valamelyike tájékoztathatott - olyan súlyú személy, akinek jelentkezése címlapsztorit generál -, vagy maga a kormány. A magyar kormány nyilvános értetlensége taktika. A felelősség elhárítása, az ügy altatása a cél. Ha nem lesznek nevek, megunják majd a találgatásokat médiaszerte. Közben a kormánypárti politikusok magasabb fokozatra állították a Nyugat-ellenességet. Kövér László meggondolná, hogyan hátrálhatnánk ki az euroatlanti szövetségből. Gulyás Gergely szerint a demokrácia mércéi nem azok a nyugati országok, amelyek 1956-ban nem segítettek a magyar forradalomnak, de húsz évvel később már ünnepelve fogadták a forradalmat leverő kommunista vezetőket. Hát, igen, „logikus”, hogy a forradalmat nem segítők utódai helyett ma inkább a forradalom leverőinek utódaival barátkozunk... A minisztérium tisztogatásába belefeledkezett külügyi vezetés mintha fel sem fogná, mibe keveredett. Szijjártó Pétert még csak nem is fogadja az amerikai külügyminiszter Washingtonban. Ez példátlan. Nem arról van szó, hogy az amerikai külpolitikának mindig igaza van. Szeretni pláne nem kell. Ám, ha már a miniszterelnök az érdekekre alapozott magyar külpolitikáról tartott előadást júliusban, legalább annyit be kellene látni: nyűt diplomáciai konfliktusba kerülni az amerikaiakkal, nem kifizetődő. Aki a bozóttüzet olajjal locsolja, az biztosan nem képviseli a nemzeti érdeket, bármennyit beszél is róla. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ BBC: Törés aFideszenbelül A BBC magyarországi tudósítása szerint a Fideszen belül is egyre többen elégedetlenek Orbán Viktor miniszterelnök politikájával. Nick Thorpe úgy vélekedik: jóllehet a magyarok a szovjet uralom elleni 1956-os felkelés évfordulóját ünnepük, a kormánypárt sok magas rangú tagja is úgy tartja, Orbán Viktor az önkényuralmi múlt felé kormányozza vissza az országot. A tudósító szerint az idén aratott harmadik választási győzelem eüenére is egyre nagyobb a megosztottság a Fideszen belül Orbán azon lépései miatt, amelyek célja Magyarország „illiberális demokráciává” változtatása. A hatalom berkeiben komor a hangulat; az országban, ahol egyébként szinte ismeretlen jelenség a lázadás a parlamenti frakció hátsó padsoraiban, egyes politikusok a kormányellenes sajtóban tesznek utalásokat az elégedetlenségre, a kormánypárti médiában pedig nyíltabban támadják Orbán politikáját - áll a BBC tudósításában. Thorpe szerint különösen furcsán veszi ki magát az új keletű oroszbarát külpolitika, mivel a párt 1989-ben éppen azzal szerzett hírnevet magának, hogy elsőként követelte nyilvánosan a szovjet katonák kivonását Magyarországról. Orbán belpolitikájával, a kormányzati korrupcióval, számos pártilletékes „playboy életvitelével”, és a forint árfolyamát folyamatosan lenyomó gazdaságpolitikával kapcsolatban is egyre nagyobb a nemtetszés a Fideszen belül - véli a tudósító. Az írás szerint a pártot a színfalak mögül finanszírozó oligarchák között is mind nagyobb a rivalizálás, és vitát szítanak a Fideszen belül Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter széles hatalmi jogkörei is. (MTI)
