Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-01 / 225. szám, szerda

i 6 Külföld mmmnmm Marad az USA Afganisztánban Kabul. Tegnap aláírták az amerikai-afgán bizton­sági szerződést, amelynek értelmében 2014 vége után is maradhatnak ame­rikai katonák Afganisz­tánban. A kétoldalú meg­állapodást Hanif Atmar afgán nemzetbiztonsági tanácsadó és James Cun­ningham, az USA kabuli nagykövete írta alá, egy nappal Asraf Gáni, a nem­régiben megválasztott új afgán elnök beiktatása után. Gáni elődje, Hamid Karzai nem volt hajlandó aláírni ezt a szerződést, amely pedig azéjt fontos, mert decemberben lejár az amerikai és a szövetsé­ges csapatok afganisztáni állomásoztatásának man­dátuma, és a NATO harci küldetésének lejárta után a lecsökkentett létszámú amerikai erőknek az or­szágban maradásához új jogi felhatalmazásra lesz szükségük. (MTI) Cameron: nem fontos az EU Birmingham. „Ezer­szer” fontosabbnak tartja a brit miniszterelnök a brit uniót, mint az Európai Uniót. David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusának tegnapi munkanapján nyi­latkozott a BBC rádiónak. A riporter felidézte, hogy Cameron a skót független­ségi népszavazás előtt azt mondta: megszakadna a szíve, ha Skócia távozna a brit unióból. Arra a kér­désre, milyen kifejezést használna, ha miniszter- elnöksége alatt Nagy-Bri- tannia távozna az EU-ból, Cameron kijelentette: „hozzávetőleg ezerszer” erősebb érzelmek fűzik az Egyesült Királysághoz, mint az EU-hoz, mert „az Egyesült Királyság megőr­zése szívügy”. (MTI) ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 1. www.ujszo.com Az Iszlám Állam lerombolja lrak és Szíria műemlékeit - a dzsihádisták mintegy félszáz katonája haladt át Olaszországon Légi csapások segítik a kurd harcosokat Amerikai F-22 Raptor vadászbombázó Szíriái bevetésen. A 2005-ben hadrendbe állított, a világ legkorszerűbb gépének számí­tó típust először éppen Szíria ellen állították csatasorba. (SITA/AP) Bagdad. Az amerikai légi­erő már közel 3000 légi csapást hajtott végre az Iszlám Állam ellen, a kurd egységek is harcba száll­tak a szélsőségesekkel. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai haderő már 4100 légi bevetést hajtott végre Irakban és Szíriában augusztus 8-a óta, amikor megkezdte az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihá- dista szervezet elleni mű­veleteit. Ez a szám magában foglalja a felderítő és légi üzem­anyag-utántöltést biztosító re­püléseket is. Öt arab ország, amely szeptember 23-a óta csat­lakozott az LÁ ellen Washington által létrehozott nemzetközi koalícióhoz, további mintegy 40 bevetést hajtott végre harci repülőgépeivel. Jordánia, Sza- úd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Katar harci gépeiről van szó, amelyek a Pentagon adatai szerint eddig 23-szor mértek csapást szíriai célpontokra. A koalíció tegnap Szíriában is folytatta támadása­it a szélsőségesek ellen, két újabb csapást intézve Ain-el- Árab (kurd nevén Kobáni) kör­nyékén, miközben az Iszlám Ál­lam erői a török határnál fekvő városnak a kapujában állnak. Ellenoffenzívát indítottak tegnap a kurd erők Észak-Irak- ban a terület számos települését megszálló szélsőséges Iszlám Állammal (IÁ) szemben - kö­zölték pesmerga (kurd harcos) tisztek. A hadműveletek három fronton zajlanak, a dzsihádisták kezén lévő Moszul városától északra, Kirkuk olajvárostól délre és a szíriai határnál. Légi csapásoktól támogatva a kur- dok támadást intéztek a Mo- szultól mintegy 60 kilométerre fekvő Zumar város ellen is. Az Iszlám Államnak hűséget fogadó, francia túszát meg­gyilkoló Algériai Kalifátus Ka­tonáihoz akart csatlakozni az a dzsihádista csoport, amelynek tagjaira a marokkói Nádorban és a szomszédos Melilla spa­nyol enklávéban csaptak le a hatóságok - közölte a marok­kói belügyminisztérium. A fel­számolt terrorista sejt az IÁ számára toborzott harcosokat Észak-Afrikában. A marokkói kormány úgy véli, 1500-2000 marokkói dzsihádista harcol Szíriában és Irakban. Az olasz hatóságok szerint az IÁ 48 fegyverese jutott el Olaszor­szágon keresztül Irakba vagy Szíriába. Van közöttük marok­kói és boszniai is, aki Olaszor­szágon keresztüljutott el a Kö­zel-Keletre. A hatóságok sze­rint Olaszországban az IÁ több toborzási központja létezik. Az Iszlám Állam terrorszer­vezet lerombolja és kifosztja Irak és Szíria általuk megszállt területének műemlékeit, kiáru­sítja kulturális javait - figyel­meztetett Irina Bokova, az ENSZ Tudományos és Kulturá­lis Szervezetének (UNESCO) vezetője. A főigazgató szerint a szélsőséges milíciák szentélye­ket, templomokat, ritka kézira­tokat pusztítottak el Moszul- ban, Tikrítben és másutt. Mo­szul múzeuma Irak második legfontosabb gyűjteménye. Az ellene indított támadásnak és a nyilvános égetésnek kb. 1500 értékes kézirat esett áldozatául. Az Iszlám Állam olyan radikális szunnita irányzatot képvisel, amelynek szemében a szenté­lyek és vallási műemlékek bál­ványimádást jelentenek, ezért helyes a lerombolásuk. A fegy­veresek júliusban felrobbantot­ták a moszuli Nabi Junusz-szen- télyt, melyet a muzulmánok és a keresztények Jónás próféta sír­helyeként tiszteltek. Kaisz Ra- sid, a bagdadi Nemzeti Múze­um igazgatója az asszír időkből származó épületek romba dön­téséről számolt be. Terroristaper kezdődött Belgiumban Antwerpen. Szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdő­dött meg a belga Antwerpenben a Sharia4Belgium nevű ter­rorszervezet tagjainak büntetőpere. A szervezet az iszlám törvénykezés bevezetését tartja kívánatosnak Belgiumban. A bíróság elé állított 8 vádlott az ügyészség szerint 2010 óta százszámra toborzott és küldött Szíriába muszlimokat a „szent harc” folytatására. 46 személy ellen emeltek vádat, de közülük időközben 9-en meghaltak, illetve a többiek valószínűleg Szíriában vannak. Belgiumban idén már halálos kimenetelű terrorcselekményt is elkövettek - a brüsszeli zsidó múzeum ellen - Szíriából visszatért iszlám „harcosok”. (MTI) A tiltás ellenére Budapesten akarnak ülésezni Makacskodnak a fajvédők ÖSSZEFOGLALÓ Ezernél több támadás érte az ukrán fegyveres egységeket a tűzszünet óta Állandó tűz alatt Donyeck reptere Budapest. Dacára annak, hogy Orbán Viktor kormányfő utasítására Pintér Sándor bel­ügyminiszter betiltotta a hétvé­gére, Budapestre tervezett faj­védő konferenciát, a szervezők azt közölték, megtartják a ren­dezvényt. Richard Spencer, a National Policy Institute vezető­je (ez az amerikai szervezet áll a konferencia mögött) az Európa jövője című rendezvény Face- book-oldalán azt közölte: „Nem töröltük el a konferenciát. Ta­lálkozni fogunk Budapesten ok­tóber 3-5. között” - írja az Ori­gó. Spencer véleménye szerint nem ők sértenek törvényt, ha­nem a magyar kormány, amikor a véleményszabadsághoz és a gyülekezéshez való alkotmá­nyos jogot korlátozza. Hétfőn a magyar hatóságok beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el a tanácskozás előadóival szemben. Hogy a rendezvényt hol tartják meg, arra vonatko­zóan nincs semmilyen nyilvá­nos információ, az eredetileg helyszínt biztosító Larus Ren­dezvényközpont ugyanis szer­ződést bontott a szervezőkkel, és a biztonság kedvéért ki sem nyitnak a hétvégén. (NOL) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodás életbe lépése, szeptember 5. óta a Moszkva-barát szakadár láza­dók ezernél több támadást haj­tottak végre az ukrán fegyveres erők ellen - közölte tegnap Dmitro Timcsuk, a kijevi kato­napolitikai kutatóintézet veze­tője. A szakértő azt írta, hogy csak az elmúlt 24 óra alatt a „terroristák” több mint 40-szer nyitottak tüzet az ukrán kato­nákra. Pattanásig feszült a helyzet a donyecki repülőtér­nél, amely a fegyveres válság ki­robbanása, április közepe óta az ukrán katonák ellenőrzése alatt áll, holott a megyeközpont, Do­nyeck városa a szakadárok ke­zén van. Timcsuk szerint tegnap a lázadók harckocsikból lőtték a légikikötőt, amelynek környé­ken száznál több szakadár fegy­veres tevékenykedik. A szaka­dárok provokációi nem szűnnek - közölte a törzskar, és felsorolt négy kisebb kelet-ukrajnai tele­pülést, amelyet többször tá­madtak a szakadárok. Az orosz hadsereg három rakétakomp­lexumot telepített az ukrajnai határhoz: a Rosztov megyei Petrovka közelében, az ukrán határtól öt km-re vannak a raké­ták. A választásra jogosult uk­ránok 52%-a támogatná orszá­ga belépését a NATO-ba, ha most rendeznének népszava­zást a kérdésről - derült ki a GfK Ukraine felméréséből. Az ENSZ szerint a harcok kezdete óta legalább 3500 em­ber vesztette életét, és 615 ez­ren menekültek el otthonaik­ból. Az orosz Szövetségi Nyo­mozó Bizottság szerint április 12-étől legalább 2500 orosz aj­kú ukrán halt meg a harcokban. A Kína fennhatósága alatt álló világváros kormányzójának lemondását, továbbá választási reformot követelnek a diákok Ultimátumot intéztek Hongkong vezetéséhez a tüntetők MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Hongkong. Hong­kongban ezrek töltötték a teg­napra virradó éjszakát az utcá­kon, miután a 7 milliós város több pontján egyre nagyobb te­rületet foglaltak el a tüntető di­ákok. A közlekedés megbénult, a bankok, üzletek egy része zár­va tartott. Hongkong első szá­mú vezetőjének lemondását követelve és a kormányzat épü­letének elfoglalását is kilátásba helyezve tegnap ultimátumot intézett a több napja tüntető di­ákok vezére a város kormányza­tához. Alex Csou, a Diákszövet­ség főtitkára felvázolta azokat a lehetőségeket, amelyekkel a vá­lasztási reformmal kapcsolatos követeléseik nem teljesítése esetén számolnak. A fiatalem­ber közölte, eddigi tiltakozásuk eredménytelensége esetén elő­ször is kiterjesztik területfogla­ló demonstrációjukat, vagyis a város még több pontját céloz­zák meg; másodsorban általá­nos munkabeszüntetésekre szólítanak fel, céljaik elérése érdekében pedig a harmadik lehetséges eszközként a kor­mányzat épületének elfoglalá­sát helyezte kilátásba. A Fog­lald el a központot! polgári en­gedetlenségi mozgalom egyik vezetője Csan Kin-man meg­erősítette, hogy számítanak Leung Csun-jing hivatalban lé­vő kormányzó lemondására. „Csak akkor választhatunk egy új kormányzatot és kezdhetünk hozzá a politikai reformfolya­matnak” - fogalmazott. A tün­tetések, területfoglalások szer­vezői a Kínai Népköztársaság megalakulásának 65. évfordu­lójára, vagyis mára tízezreket hívtak az utcára. A hongkongi tiltakozók nem fogadják el a 2017-ben esedékes kormány­zóválasztás törvényesített ke­reteit, azt, hogy az általános vá­lasztójog bevezetése ellenére egy 1200 fős jelölőbizottság hagyja jóvá a jelöltek szemé­lyét. Úgy vélik, a szabad válasz­tásoknak része kell, hogy le­gyen a szabad választhatóság. Sírnak a demokráciáért. A rendőrség könnygázzal próbálta felosz­latni az éjjel is tüntető diákokat Hongkong szívében. (TASR/AP) Tiltakozó katalánok Felfüggesztett népszavazás Madrid/Barcelona. Felfüg­gesztette a katalán független­ségi népszavazási törvényt és a referendum november 9-ei megtartásáról szóló rendeletet a spanyol alkotmánybíróság. A spanyol kabinet hétfőn terjesz­tette be hivatalos kérelmét a testületnek, azzal, hogy az mondja ki: törvénytelen a nép­szavazás. Több száz tiltakozó vonult tegnap az utcára Barce­lonában az alkotmánybíróság döntése miatt. A spanyol kor­mány barcelonai kirendeltsége előtt helyeztek el egy transzpa­renst, amelyen ez állt: „Enge­detlenség a népszavazásért, a függetlenségért”. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom