Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-11 / 234. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 11. www.ujszo.com A Generali már idén 459 csalót lefülelt Egyre többen próbálnak csalni a biztosítással ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre többen pró­bálnak meg csalással pénzt ki­csikarni a biztosítójuktól - de­rül ki a Generali Biztosító most közzétett elemzéséből. A társa­ság szerint idén eddig 459 csa­lót füleltek le, akik együttesen több mint 1,4 millió eurót igé­nyeltek jogtalanul a biztosító­tól. Az esetek döntő többsége, egész pontosan a 94 százaléka az autóbiztosítást, 6 százalé­kuk pedig a vagyon- és felelős­ségbiztosítást érinti. Az elmúlt évhez képest azonban ez utób­biak száma ugrott meg jelentő­sebb mértékben, és többen próbálnak meg visszaélni az életbiztosításukkal is. Az ügyfelek fantáziája a Ge­nerali szerint nem ismer hatá­rokat. Jelentős részük arra hi­vatkozik, hogy a leparkolt autó­jukban tett kárt egy ismeretlen elkövető, a biztosító azonban arra figyelmeztet, hogy ilyen esetekben is képesek kideríte­ni, hogy valóban megtörtént-e az eset vagy egyszerű csalásról van szó. Sokan külföldön ad­nak túl az autójukon, aztán pe­dig itthon bejelentik, hogy el­lopták. A Generali szerint több olyan autót sikerült kinyomoz­niuk, amelyekkel ilyen csalást próbáltak meg elkövetni. A va­gyonbiztosítások esetében a legvadabb esetnek a társaság szerint az számított, amikor az ügyfél a beázott pincéjére hi­vatkozva kért pénzt a biztosító­tól, a helyszíni vizsgálaton azonban kiderült, hogy az ügy­fél a faviskóját biztosította be 33 ezer euróra, amelynek rá­adásul nem is volt pincéje. Az életbiztosítások esetében so­kan olyan diagnózist adnak meg, amely nem is létezik. A Generali ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a hamis diagnózis esetében az ilyen igazolást kiadó orvosokat is fe­lelősségre vonják. A biztosító szerint nem éri meg csalni, hi­szen az esetek többségében a csalókat már a kárfelmérés so­rán lefülelik. A gyanús eseteket továbbítják a Generali speciális osztályának, amely együttmű­ködik a többi biztosítóval és a rendőrséggel is. (mi, TASR) RÖVIDEN Vita a Sieť és a Smer között Pozsony. Nincs együttműködés a Sieť és a Smer között az önkormányzati választásokon, jelentette ki Radoslav Pro- cházka, a Sieť elnöke. Válaszként a Smer sajtónyilatkozat­ban közölte, hogy Turócszentmártonban Andrej Hrnčiar, a Sieť jelöltje elfogadta a Smer támogatását, és ezt egy nyilat­kozat aláírásával meg is erősítette. Hrnčiar szerint a nyilat­kozatban csak az állt, hogy ha a Smer ajánlani fogja választó­inak Hmčiart, ő elfogadja a támogatást. De egyelőre semmi­lyen ajánlást nem vett észre, tette hozzá. Plakátjain csak a Sieť lógója fog szerepelni, szögezte le. (TASR) KDH: Bugár mehet, Frešo nem Pozsony. Nem hívták meg a KDH mai, poprádi közgyűlésére Pavol Frešót, az SDKÚ elnökét. Bugár Bélát, a Híd elnökét viszont igen. A KDH korábban Frešót is meg szokta hívni, a partnerpártok politikusainak meghívása megszokott jelenség az ilyen kongresszusokon. Ján Figeľ, a KDH elnöke a döntést az SDKÚ legutóbbi közgyűlése után előállt helyzettel magyarázta. A küldöttek nagy része Frešo távozására szavazott, az elnök viszont ragaszkodik a poszt­jához. (SITA) Matica: rosszat írtunk Hlinkáról Turócszentmárton. Sajtóhírben tiltakozott a Matica slo­venská konzervatív kulturális' szervezet kommentátorunk, Molnár Iván, A szlovák Hitler című, Andrej Hlinkáról írt kom­mentárja ellen. A Matica egyebek mellett nehezményezte, hogy a kommentárban emlékeztetett Hlinka egyik ellentmon­dásos kijelentésére, melyben a második világháború előtti idő­szak egyik legellentmondásosabb politikusa magát szlovák Hitlernek nevezte. A Matica szerint soha senki nem igazolta, hogy Hlinka valóban mondott volna üyesmit. (TASR) Új pártot alapítanának Krajcerék Pozsony. Állítólag pártalapításon törik a fejüket az SaS- től tavaly, a Novától pedig hetekkel ezelőtt távozott képvise­lők. Juraj Miškov nem cáfolta ezeket az információkat, ugyanakkor nem is erősítette meg. Az SaS-t a 2013-as viha­ros tisztújító közgyűlés után öt képviselő hagyta el, ezzel meg is szűnt akkor a liberálisok parlamenti frakciója. Juraj Miškov, Dániel Krajcer, valamint Jozef Kollár, Martin Chren és Juraj Droba Liberális Egyezség (Liberálna dohoda) néven nem formális társulást alakítottak, majd beléptek Daniel Lipšic pártjába, az Új Többségbe (Nova), ahonnan idén nyá­ron távoztak. Közvélemény-kutatók nem adnak nagy esélyt az új pártnak, mivel a sok pártváltás miatt a politikusok el­vesztették hitelüket. (MSZ,TASR) A bíróság nem döntötte el, elfogadja-e az ügyészség vádemelési javaslatát a volt miniszter ellen Szigeti még nem vádlott Nem válaszolt az újságírók kérdéseire (Vladimír Šimíčekfelvétele) Pozsony. Elnapolta teg­nap a Pozsonyi III. Já­rásbíróság az MKP volt oktatásügyi minisztere, Szigeti László ügyében indított eljárást. A ko­rábbi híresztelésekkel el­lentétben a bíróság még nem fogadta el az ügyészség vádemelési javaslatát, Szigeti tehát továbbra is csak gyanúsí­tott a csalás ügyében. Most még az sem kizárt, hogy a bíróság elutasítja a vádemelést. DEAAECS PÉTER Két percig sem tartott tegnap a Szigeti-ügyben indított bíró­sági eljárás. A védelem még az eljárás kezdete előtt nehezmé­nyezte a rendőrségi vizsgála­tot, Szigeti védőügyvédje sze­rint nem kaptak elég időt és te­ret a nyomozati akta áttanul­mányozására. Ezért kérték a bíróságtól, hogy még mielőtt döntene a vádemelési javaslat­ról, idézze be meghallgatásra az illetékes nyomozót. Mivel az ügy felgöngyölítésén dolgozó nyomozótiszt szabadságon van, amit a bíróságnak a felet­tese is igazolt, az eljárást teg­nap október 31-éré napolták. 3,5 millió koronás csalás A volt miniszterre legalább húsz újságíró várt a tárgyalóte­rem előtt, de ő nem válaszolt érdemben a kérdéseikre. A bí­róság épülete előtt felolvasott egy sajtónyilatkozatot, mely­ben az állt, hogy a személye el­len indított eljárást politikai nyomásgyakorlásnak tartja, s ártatlannak vallja magát. Ä ha­tóságok azzal gyanúsítják, hogy míg miniszter volt, 3,5 millió koronás (116 ezer euró) támogatást hagyott jóvá Ne- mesócsa községének, holott tudta, a falu nem jogosult rá. A pénzből ugyanis nem a helyi iskola tornatermét, hanem egy magáncég, a Megárt csarnokát újították fel. Mivel a támoga­tást csak a község tulajdonában lévő épületre lehetett felhasz­nálni, Komjáti szerződést kö­tött a céggel, miszerint havi 1550 euróért bérelték a helyi­séget. Komjáti szerint ezt a „trükköt” maga Szigeti javasol­ta neki - legalább is ez áll Kom­játi vallomásában. Szigeti tegnapi nyilatkoza­tában tagadta vádat, és hang­súlyozta, a pénzösszeget csak és kizárólag az iskola torna­termének felújítására lehetett volna felhasználni. Hozzátette: a támogatások elbírálásán a minisztérium külön apparátu­sa dolgozik, a jóváhagyási fo­lyamatot többször is ellenőr­zik. Tíz tanút hív A sajtónyilatkozat felolvasá­sa után Szigeti beült autójába és megvárta, míg ügyvédje ki­osztja az újságíróknak a nyilat­kozat nyomatott változatát. Maga az ügyvéd sem akart kér­désekre válaszolni, annyit vi­szont elárult, hogy a főtárgya­lásra, már ha a bíróság elfogad­ja a vádemelési javaslatot, leg­alább tíz tanú, köztük az okta­tásügyi minisztérium alkalma­zottjainak kihallgatását java­solták. Tanúként kellene ki­hallgatni Komjátit is, ám az ő részvétele a főtárgyaláson kér­déses; súlyos betegsége miatt az ellene folytatott bírósági tárgyalást sem tudták eddig megkezdeni. Az iskolák közvetlenül a kiadóktól rendelhetnék a tankönyveket, a minisztérium fizetne Tankönyvterjesztés - megkerülnék a rendszert Az idegennyelv-tankönyveket is fizetné a minisztérium (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kicselezné a jelen­legi tankönyvbeszerzési rend­szert az a törvénymódosítás, amelyet a smeres Ľubomír Pet­rák javasol a parlamentben, az oktatási minisztérium jóváha­gyásával. A képviselő szerint orvosolni lehetne az évről évre előforduló tankönyvhiányt az­zal, ha az iskolák maguk ren­delnék a legszükségesebb tan­könyveket egyenesen a kiadók­tól, a minisztérium pedig meg­térítené a csomagok árát. Pet­rák már a parlament következő ülésén elfogadtatná a javasla­tát, méghozzá a közoktatási törvény módosításának kere­tén belül, amelyet párttársa, Renáta Zmajkovičová kezde­ményezett azzal a céllal, hogy kitiltsa az iskolabüfékből az egészségtelennek ítélt élelmi­szereket (kólákat, cukorkákat stb.). „Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy a minisztérium meg­térítse az iskolák által rendelt könyveket, de ha ezt megad­nánk, maguknak rendelhetnék azokat, amelyeket a tárca ko­rábban jóváhagyott, és rajta vannak a központi listán” - fej­tette ki Petrák. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a minisz­térium a fenntartónak (az ala­piskolák esetében ez főleg az önkormányzat) utalná a pénzt, meghatározva, hogy csakis a tankönyvekre költhetik. A tár­ca üdvözli a kezdeményezést, mondta Juraj Draxler. Az ál­lamtitkár szerint főleg a hiány­zó tankönyvekre kellene al­kalmazni a lehetőséget, első­sorban az idegen nyelvek ese­tében. „Főleg arról van szó, hogy el akarjuk kerülni azokat a helyzeteket, amikor az isko­lák arra kényszerítik a szülő­ket, hogy a saját zsebükből fi­zessék ki a idegennyelv­tankönyveket” - állítja Draxler. Veszélyes újításról van szó, véli Miroslav Beblavý. A Sieťben politizáló független képviselő arra figyelmeztetett, hogy a ja­vaslat megfogalmazása szerint a minisztérium „kifizetheti” a tankönyveket. „Vagyis nem kö­teles kifizetni, vagy nem min­den esetben. Benne van ugyan, hogy mi alapján számolják ki az összeget, az viszont nincs ben­ne, hogy kinek kell vagy nem kell kifizetni” - magyarázta Beblavý. Attól tart, hogy itt is előnybe kerülhetnek azok az önkormányzatok, amelyek lojá­lisak a kormánypárthoz. Eugen Jurzyca (SDKÚ) volt oktatási miniszter szerint az ötlet jó, de nem ártana egy komplexebb ja­vaslat. „És miért nem a minisz­térium dolgozta ki? Miért egy képviselő terjeszti be?” - kér­dezte a volt miniszter. A tankönyvhiány az utóbbi években megszokott jelenség tanévkezdetkor. Az iskolák gyakorlatilag már hozzá is szoktak, internetről letöltött és sokszorosított segédanyagok­kal pótolják a hiányzó tan­könyveket, bizonyos esetekben pedig a régieket használják, (vps, SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom