Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-11 / 234. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 11. Közélet 3 Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint rendkívül jó a Szlovákia és Magyarország közötti viszony Fél év múlva kerülhetnek terítékre a vitás ügyek Szijjártó Péter (Somogyi Tibor felvétele) A vitás szlovák-magyar ügyeket ő sem nyitotta meg, ám azt ígéri, legké­sőbb a jövő év elején megteszi. Addig a siker- történetekre vár. Szijjár­tó Péterrel, az új magyar külügyminiszterrel po­zsonyi látogatása során beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Miért éppen Pozsonyba vezetett az első útja? Egyrészt azért, mert Szlová­kiát stratégiai partnernek te­kintjük. A negyedik legfonto­sabb kereskedelmi partnerünk. Azt gondoljuk, hogy Magyaror­szág akkor lehet sikeres, ha Kö- zép-Európa is sikeres. Ehhez pedig szoros közép-európai és V4-es együttműködés kell. En­nek a magyar-szlovák együtt­működés az egyik legfontosabb láncszeme. Másrészt pedig azt sem akarjuk letagadni, hogy vannak kérdések, amelyekben döntően nem értünk egyet. Ezeket nevezhetjük forró té­máknak. Arról is van megálla­podásunk, hogy a forró témá­kat is előbb-utóbb napirendre tűzzük. De itt a lényeg az, hogy ezeket meg tudjuk oldani. Te­hát nem a problémafelvetés a lényeg, hanem a sikeres meg­oldás. Ehhez pedig közös siker- történetek kellenek, ezért jöt­tem ide. Felelős miniszterként elő­ször tárgyalt Lajčákkal és Fi- cóval. Milyen benyomások­kal tér vissza Budapestre a mai tárgyalásokról? Már régóta ismerem mind­kettőjüket. Nagyon sok tárgya­láson részt vettem, amikor Robert Ficóval tárgyalt a mi­niszterelnökünk, de vele szemben még nem ültem. Bí­zom abban, hogy az a rendkí­vül pozitív légkör, amit a két kormányfő megteremtett a két ország között, fenn fog ma­radni. Jól láthatóan mind Fico miniszterelnök úr, mind Laj- čák miniszter úr abban érde­kelt, hogy ez a fajta normális, európai, érett gondolkodásról tanúbizonyságot tevő kapcso­lat - melynek nem az a lénye­ge, hogy üzengessünk egy­másnak a Dunán át a sajtón keresztül, és nyomást gyako­roljunk a másikra, hanem ha gond van, azt beszéljük meg nyíltan és őszintén - fennma­radjon. Talán soha ilyen jó esély nem volt arra, hogy a magyar-szlovák viszonyban meglevő nyitott kérdéseket meg tudjuk oldani, mint most. Dacára annak, hogy volt már ugyanazon pártcsaládhoz tar­tozó kormány mindkét olda­lon, most pedig fordított a helyzet, mégis most van esély a megoldásra. Mikor kerülnének teríték­re az úgynevezett forró té­mák? Hiszen most is csak ugyanaz hangzott el, mint az elmúlt négy évben - közös gazdasági, energetikai pro­jektek -, és eddig nem követ­te mindezt a kényes ügyek megvitatása. Abban maradtunk, hogy fe­lülvizsgáljuk a vegyes bizottsá­gok rendszerét. Van 12 vegyes bizottságunk, amelyek szerin­tünk nem működnek hatéko­nyan. A 12-ből hetet szeret­nénk létrehozni, és felül kíván­juk vizsgálni, hogy szakmailag ezeknek a testületeknek volt-e olyan eredménye, ami a politi­kai döntéshez szükséges. Itt vá­runk előrelépést. Emellett megállapodtunk, hogy idén még egyszer találkozunk, és sorba vesszük azokat a kérdé­seket, amelyek a forró témák­hoz kapcsolódnak. Addig az a feladatunk, hogy minél több sikertörténet szülessen. Konkrétan mit ért sikertör­téneten? Például azt, hogy jövő év elejétől elkezd üzemelni a gáz interkonnektor a két ország között, ami, ha tekintetbe vesszük, hogy Magyarország egyelőre sem Romániából, sem Horvátországból nem tud a gáz interkonnektoron ke­resztül földgázt venni, nagy előrelépés lesz az energiabiz­tonság szempontjából. Siker- történetnek tartom azt, hogy megállapodtunk a két ország történetének legnagyobb kö­zös fejlesztési programjáról: 25 új határátkelőhelyet épí­tünk, amiből négynek a kivite­lezése vagy az előkészítése már folyamatban van. Idén el­kezdjük építeni a Miskolcot a határral összekötő autópályát, beadtuk közös pályázatunkat az unióhoz a komáromi híd kapcsán, a kenyheci Hemád- hídnál némi utolsó forrásbe­vonás történik és elkezdünk építkezni, és július óta már építjük az esztergomi teher- komphoz szükséges infra­struktúrát. Mindkét ország be­fektetési ügynöksége, a HIPA és a SARIO is azt az utasítást kapta, hogy egy olyan megál­lapodást kell tető alá hozni, amely évente 3 ezer új munka­helyet jelent a határ mindkét oldalán. Ilyenekre gondolok. Ha tehát az idősíkon el sze­retnénk helyezni a forró té­mák megnyitását, akkor azt mondhatjuk, hogy legkésőbb jövő év elején terítékre ke­rülnek? Azt hiszem, az már alkalmas időpont lesz rá. Az ön szemszögéből me­lyek ezek a forró témák? Nyitott kérdés a kettős ál­lampolgárság. Nyilván nyitott kérdés lehet a nyelvhasználat és különböző oktatási kérdé­sek. Ezeket fel fogjuk vetni, kulturáltan, higgadtan, meg fogjuk hallgatni a válaszokat - nyilván a szlovák félnek az az érdeke, hogy ezek megoldód­janak, a mi érdekünk is ez. Er­ről a közös talajról tudjunk in­dulni. És a korábbi vitás ügyek? Gondolok itt például a Mali­na Hedvig-ügyre, a duna- szerdahelyi szurkolóverésre. Minden előkerülhet, mert abban megállapodtunk Lajéák miniszter úrral, hogy nincsenek tabuk. Egy a lényeg, hogy min­den a megoldás, ne pedig a bal­hékeltés igényével kerüljön elő. A Fidesz és általában a ma­gyarjobboldal ismert volt ar­ról, hogy erélyesen közbe­szólt, ha a határon túli ma­gyarságot negatívan érintő ügyek vagy tendenciák voltak - ennek elmaradását kérte számon sokszor a témában kevésbé érzékeny balolda­lon. Ez teljesen elmaradt az utóbbi években. Nem gon­dolkodik azon, hogy új mi­niszterként változtatna az eddigi hozzáálláson? Azt kell mérlegelni, hogy ezeket az ügyeket megoldani vagy felvetni akarjuk-e? Fel­vetés nélkül nincs megoldás, de a felvetést úgy kell igazíta­ni, hogy abból megoldás szü­lethessen. Az eredményesség oldaláról kell megközelíteni ezt a kérdést. Ezért fogok ma (az interjút kedden rögzítet­tük - a szerk. megj.j az MKP vezetőivel is találkozni, hogy ebben az ügyben is egyeztes­sünk. Ők azt kérték tőlem, hogy a miniszterelnöknél ves­sem fel, hogy a kisebbségi kormánybiztosi pozíció ügyé­ben fog-e velük egyeztetni. A miniszterelnök úr azt vála­szolta nekem, hogy igen, egyeztetni fognak. A helyi magyar közösségért mindent megtettünk. A határátkelők ügye például kimondottan a magyar kisebbség érdeke, ugyanúgy, ahogyan a munka­helyteremtés kérdése is. Ön is, mint ahogy elődei és a többi miniszter is csak az MKP politikusaival találko­zik. A Hidat kihagyja. Minden szomszédos ország­ba tett látogatásom során ta­lálkozom az ottani magyar párt vezetőivel. Ez itt az MKP. A Híd vegyes párt. A magyar fél müyen meg­oldást lát jónak a kettős ál­lampolgárság ügyében? Várjuk a javaslatot attól a szakértői bizottságtól, amely ezt a témát vitatja. A szlovák belügy már elké­szített egy tervezetet, ennek értelmében továbbra is el­vennék a honosított magya­roktól a szlovák állampolgár­ságot, ha a honosítás előtt nem éltek, dolgoztak, tanul­tak egy bizonyos ideig Ma­gyarországon. Gondolom, ezzel Budapest elégedetlen lenne, hiszen gyakorlatilag nem oldaná meg a kérdést. Nyilvánvalóan. Lajéák mi­niszter úr azt mondta, hogy egy állampolgárt sem akarnak el­veszteni, nem tudom, a megol­dásuk mennyiben illeszkedik ebbe a miniszteri elvárásba. Többször kijelentette, új világrend van kialakulóban. Ez mit takar? Olyan változások mentek végbe a világgazdaságban és a világpolitikában, amelyek alapvetően változtatták meg az erőviszonyokat, gazdaságilag, politikailag és katonailag is. Ebben a helyzetben minden or­szágnak reagálnia kell, leg­alábbis azoknak, amelyek a győztesei szeretnének lenni a változásnak. Ezért helyeztük teljesen új alapokra a magyar külpolitikát, aminek most már egyértelműen az a feladata, hogy a külpolitika eszköztárá­val magyar gazdasági érdeke­ket érvényesítsen. Ennek meg­felelően szerveztem át a mi­nisztériumot, mind szervezeti, mind személyi szempontból. Szorosabbra fűzné a V4-es együttműködést. Nem tart at­tól, hogy mind Szlovákia, mind Magyarország Orosz­országgal kapcsolatos politi­kája miatt ez döcögősebb tör­ténet lesz? Tudjuk, hogy eb­ben a fontos kérdésben a len­gyelek teljesen más nézetet képviselnek. Azt természetesnek kell el­fogadni, hogy vannak bizonyos kérdések, amelyekben teljesen másfajta megközelítést alkal­mazunk. Ezt nem látom dráma­inak a V4 együttműködése szempontjából. Azért sem, mert mind a négy ország felis­merte azt, hogy akkor lehetünk erősek, ha folyamatosan egyez­tetünk és szorosan együtt­működünk. 2010 óta a keleti nyitás a leggyakrabban hangoztatott külpolitikai megközelítés. Több elemzés is napvilágot látott, amelyek szerint az el­múlt években nem érkezett jelentős mennyiségű befekte­tés keleti irányból, az ex­port-import irányában és vo­lumenében sem állt be szá­mottevő változás. Sikeres volt az úgynevezett keleti nyitás? Úgy korrekt az elemzés, ha azt mondjuk, hogy értünk el si­kereket, de világosak a kihívá­sok is. Kifejezetten siker az, hogy ázsiai irányban a magyar export jelentősen növekedni tudott. Tavaly Kína irányába abszolút rekordot döntöttünk, most az első félévben már újabb 10 százalékos növekedés van. Japánba, Dél-Koreába szintén növelni tudtuk a kivite­lünket, két számjegyű arány­ban. Sőt, komoly előrelépés, hogy Ázsiából folyamatosan emelkednek a Magyarországra irányuló beruházások. Egyre sikeresebbek vagyunk abban is, hogy ha a kínai cégek európai üzleti terjeszkedésben gondol­kodnak, akkor Magyarországra tekintenek regionális központ­ként. Viszont vannak nagyon komoly kihívásaink. Az orosz-ukrán konfliktus és az embargó miatt jelentősen csök­kent a kivitelünk Oroszország­ba és Ukrajnába. Balogh Csaba pozsonyi nagykövetet magával viszi Budapestre, helyettes állam­titkár lesz. Miért esett rá a vá­lasztás? Kifejezetten szerettem volna egy-két olyan nagykövetet is bevonni a minisztérium mun­kájába, akik az új típusú meg­közelítést már eddig is alkal­mazták, és akik különösen si­keresek voltak. Ezért hívtam meg a moszkvai, valamint a bé­csi nagykövetet is közös mun­kára. Emellett figyeltem arra is, hogy az üzleti életből is hozzak komoly szereplőket. Mikor lesz új pozsonyi nagykövet? Ez egy stratégiai pozíció, Szlovákiát nem hagyhatjuk hu­zamosabb ideig nagykövet nél­kül. Az erre vonatkozó előter­jesztésemet a miniszterelnök úrnak már meg is tettem. Amint aláírja, nyilvánosságra is tudom hozni a nevet. Politikai jelölt érkezik vagy karrierdiplomata? Szlovátóában teljesített már szolgálatot. Nem szeretem ezt a kategorizálást, de ha ebben kell gondolkodni, akkor azt mondom, hogy diplomata. Aki megfelel minden szempont­nak. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom