Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-25 / 220. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJSZO 2014. SZEPTEMBER 25. Külföld 9 Újabb légi csapások az Iszlám Állam ellenőrizte területen - lefejezték az algériai iszlamisták által túszul ejtett francia férfit Brit repülőket is bevethetnek Irakban Visszatért a bevetésből. Az F/A-18F Super Hőmet sikeresen lan­dolt a George H. W. Bush repülőgép-hordozó fedélzetén. (TASR/AP) Damaszkusz/New York. Újabb légi csapások értek tegnap éjjel olyan szíriai területeket a török, továb­bá az iraki határ közelé­ben, amelyek az Iszlám Ál­lam terrorszervezet ellen­őrzése alatt állnak. Az USA és szövetségesei Bagdad­tól nyugatra is bombáztak. MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Ismét amerikai légi csapások értek tegnap éjjel olyan szíriai területeket a török (Kobani vá­rosánál) és az iraki határ köze­lében, amelyek az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita terrorszervezet ellenőrzése alatt állnak. Valamennyi repülő épségben visszatért a kurd, szír és iraki célpontokat ért beve­tésből. A török miniszterelnöki hivatal azt mondta, hogy sem a török légteret, sem a dél-török- országi Incirlikben lévő ameri­kai légi támaszpontot nem vet­ték igénybe az IÁ elleni légitá­madásokhoz. Az LÁ a múlt hé­ten offenzívát indított a túl­nyomórészt kurdok lakta Kobá- ni ellen, és eddig már több mint 130 ezer kurdot késztetett me­nekülésre. Öcalan Iso, a Kobá- nit védő kurd erők parancsnok­helyettese közölte, hogy az Isz­lám Állam megerősítette a ha­tárvárost ostromló csapatait, újabb iszlám harcosok és páncé­losok érkeztek a támadók tá­mogatására - az iszlamista ost­romlók mintegy 8 km-rel elő­rébb nyomultak a szellemvá­rossá vált Kobani felé. Kiürítet­te az északnyugat-szíriai Idlíb tartománybeli támaszpontjait az an-Núszra Front nevű szíriai iszlamista lázadószervezet, mi­után az USA csapásokat mért a milícia állásaira. Rendkívüli ülést tart holnap a brit parlament annak megvi­tatására, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódjon-e az Iszlám Ál­lam szélsőséges szervezet elleni nemzetközi hadműveletbe. Nagy-Britannia eddig nem kap­csolódott be a Szíriában és Irak­ban előretörő dzsihádista szer­vezet ellen - amerikai vezetés­sel már megindult - légi hadműveletekbe. David Came­ron brit miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésére New York­ba utazott, a világszervezet székhelyén találkozik Haider el- Abádi iraki miniszterelnökkel, aki várhatóan hivatalosan kérni fogja a Brit Királyi Légierő (RAF) részvételét az Iszlám Ál­lam elleni csapásokban. A nem­zetközi koalíció erői kedden kezdtek légitámadásokba az Iszlám Állam szíriai állásai el­len. William Mayville altábor­nagy, az amerikai védelmi mi­nisztérium szóvivője azt mond­ta, hogy az aznapi csapások má­sodik és harmadik hullámában részt vett Szaúd-Arábia, Jordá­nia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is. Az arab országok között volt olyan, amely maga is végrehajtott légi csapásokat. A Nyugat támogatását élvező szíriai ellenzék kifogásolta, hogy az ország területén az Egyesült Államok irányításával indított légi csapások kizárólag az Iszlám Állam szervezetet ve­szik célba, míg Bassár el-Aszad elnököt békén hagyják. Naszr al-Haríri, a Szíriai Nemzeti Koa­líció (SZNK) vezetője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a nem­zetközi közösség fellépésével csak részleges megoldást kínál a szíriai konfliktusra. A szíriai ellenzéki közleményben Haríri hangsúlyozta: minden olyan erőfeszítés, amely nem annak elősegítésére irányul, hogy a szíriaiak meg tudják dönteni Aszad hatalmát, csupán a szél­sőségességet táplálja tovább. Tegnap önként jelent meg egy dél-franciaországi rendőr­őrsön az a három feltételezett dzsihádista, akiknek letartózta­tását előző nap tévesen jelen­tette be a belügyminisztérium. A hónapokig Szíriában harcolt három férfi kedden tért haza repülőgéppel Törökországból, de nem a párizsi járattal, ahogy arra a rendőrök számítottak, hanem egy Marseille-be tartó géppel. Miután a dél-franciaor­szági repülőtérről a titkosszol­gálatok hibája miatt az útlevél­ellenőrzés után szabadon tá­vozhattak, maguk cáfolták a sajtónak a letartóztatásukról szóló hírt, s azonnal jelezték: állnak a hatóságok rendelkezé­sére. Az Algériában elrabolt francia turista lefejezéséről tett közzé tegnap videót az Iszlám Állam terrorszervezet algériai csoportja „Véres üzenet a fran­cia kormány számára” címmel. Tegnap kezdődött New Yorkban az ENSZ Közgyűlés 69. ülésszakának általános vitá­ja, amelynek fő témája az Isz­lám Állam szunnita terrorszer­vezet elleni küzdelem. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyancsak tegnap ült össze Barack Obama elnökletével, s legfontosabb napirendi pontja az iszlám dzsihádisták elleni fellépés. Az Iszlám Állam által jelentett fe­nyegetésről és a terrorszervezet elleni küzdelemben való együttműködésről tárgyal egy­mással John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter az ENSZ -ben. USA: terrorveszélyre figyelmeztetnek Washington. Az al-Kaida terrorhálózat egyik szíriai sejtje ál­tali fenyegetés miatt figyelmeztetést adott ki az amerikai bel­biztonsági minisztérium. A minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a fennálló veszély miatt riasztotta az ál­lami, a helyi és a szövetségi rendfenntartó szerveket. A leg­újabb hírszerzési információk arra utalnak, hogy a Szíriában tevékenykedő al-Kaida vezetői közel vannak az Európában vagy az USA-ban végrehajtandó támadás kivitelezési szaka­szához. Hasonló bejelentést tett a Pentagonban William Maywille vezérkari tábornok, aki azt mondta, hogy az al-Kai- dához köthető, Horaszan nevű csoport nyugati célpontok el­leni támadás szervezésének utolsó szakaszában volt. (MTI) Orosz csapatkivonás Tömegsír Donyecknél Brüsszel/Kijev. A NATO azt észleli, hogy jelentős orosz erő­ket vonnak ki Ukrajnából, de több ezer orosz katonát tovább­ra is a határ közelében állomá- soztatnak- közölte Brüsszelben a NATO egyik katonai szóvivő­je. Jay Janzen alezredes szerint nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mennyit. Egyfe­lől az oroszpárti szeparatisták által ellenőrzött határátkelők­nél mindkét irányba rendszere­sek a csapatmozgások, másfelől az orosz különleges erők tagjait, akik közül szintén tartózkod­nak Ukrajnában, nehéz azono­sítani - magyarázta a NATO- tiszt. Tömegsírt találtak Kelet- Ukrajnában a Donyeck melletti Nyizsnya Krinka falu lakói, s a sírhantok fölé egy táblára valaki azt írta: „A putyini hazugság miatt estek el” - adta hírül teg­nap az ukrán média. Az orosz külügyminisztérium közölte: háborús bűnként kezeli annak a Donyeck közelében talált tö­megsírnak az ügyét, amelyben feltehetően az ukrán fegyveres erők tagjai által megölt civilek holttestét találták. Az ukrán je­lentésekből nem derült ki egye­lőre, hány ember holttestét rej­tik a sírok. Moszkvai közlés sze­rint alapvetően fiatal női holt­testekről van szó. (MTI) Megkezdődött az ENSZ klímacsúcsa - Brazília nemet mondott az erdőirtás elleni nyilatkozatra Ha leáll a favágással, pénzt kap a szegény ország MTl-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Megkezdődött az ENSZ nemzetközi klíma-csúcs­értekezlete New Yorkban; több mint 120 ország vezetői tanács­koznak a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdése­iről és feladatairól. „A klímavál­tozás a nehezen megteremtett békét, a jólétet és emberek mil- liárdjainak a sikerét veszélyez­teti” - nyitotta meg a tanácsko­zást Ban Ki Mun, a világszerve­zet főtitkára az ENSZ-palota közgyűlési termének szónoki emelvényén. Az ENSZ-főtitkár szerint a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából a század végére el kell érni a „semlegességet, vagyis nem szabad kibocsátani töbh szenet, mint amennyit a bolygó fel tud szívni”. Jósé Manuel Barroso, az Eu­rópai Bizottság elnöke felszóla­lásában kijelentette, hogy a gazdaság sérelme nélkül elér­hetőek az unióban kitűzött cé­lok: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os csök­kentése 2030-ra, az 1990-es szinthez viszonyítva, a megúju­ló energiák 27%-os aránya az energiatermelésben, és az energiafelhasználás hatékony­ságának 30%-os csökkentése. „Az Európai Unió jó úton halad a célok teljesítése felé, miköz­Népviseletbe öltözött résztvevők az ENSZ kedden kezdődött New York-i klímacsúcsán (MTI-felv.) ben látjuk, hogy nő a gazdasá­gunk. Bebizonyítjuk, hogy az éghajlat megóvása és az erős gazdaság kéz a kézben halad” - jelentette ki, és közölte, hogy a szervezet 3 milliárd eurót bo­csát a fejlődő országok rendel­kezésére a következő hét évben e célokra. Barack Obama amerikai el­nök azt kérte, kössenek ambici­ózus nemzetközi megállapo­dást az éghajlatváltozás ellen, és ebben vállaljanak komoly kötelezettségeket a feltörekvő országok is, és mindenki lépjen túl a gazdag ország-szegény or­szág régi ellentéten, amely aka­dályozza a haladást a tárgyalá­sokon. „Olyan megállapodásra van szükség, amely tükrözi a gazdasági realitásokat a követ­kező évtizedben és azután is. Ambiciózusnak kell lennie, mert ez az a szint, amelyet a ki­hívás megkövetel” - mondta felszólalásában. Közölte, mi­előtt az emelvényre lépett, ta­lálkozott Csang Kao-li kínai el­ső miniszterelnök-helyettessel, és egyetértettek abban, hogy a világ két legnagyobb szén-dio- xid-kibocsátójának „a felelős­sége a vezetés” a küzdelemben. Az USA vállalja, hogy 2020 vé­gére 17%-kal csökkenti kibo­csátását a 2005-ös szinthez vi­szonyítva - mondta. Az amazonasi esőerdő meg­óvásában játszott kulcsszerepe ellenére Brazília nem fogja tá­mogatni azt az erdőirtás elleni globális kezdeményezést, ame­lyet a klímacsúcson készülnek bejelenteni, mert a dél-ameri­kai országot - állítása szerint - kihagyták a nyilatkozat előké­szítéséből. Az ENSZ illetékese vitatja Brazília állítását. Izabel­la Teixeira brazil környezet­ügyi miniszter szerint hazáját „nem hívták meg a nyilatkoza­tot előkészítő munkálatokba”. Teixeira szerint kormánya amiatt aggódik, hogy a nyilat­kozat esetleg ütközik a brazil törvényekkel, amelyek lehető­vé teszik az ellenőrzött keretek között zajló fakitermelést az amazonasi és más erdőterüle­teken is. „Különbség van a legá­lis és az illegális erdőirtás kö­zött. A mi nemzeti irányelvünk az illegális fakitermelés fel­számolása” - fogalmazott a környezetügyi miniszter. Komoly anyagi támogatást kapnak azok a szegény orszá­gok, amelyek vállalják az erdő­irtás gyakorlatának beszünteté­sét - jelentette be a brit kor­mány a klímacsúcson, amelyen több mint 30 ország és 40 válla­lat írta alá az erdők védelméről szóló nyilatkozatot. Norvégia 150 millió dollárt fog fizetni Li­bériának az erdőirtás 2020-ig való beszüntetéséért. Libéria lesz az első afrikai állam, amely fejlesztési segélyért cserébe tel­jesen beszünteti a gyakorlatot. Sokan aggódtak amiatt, hogy az Ebola-járvány nyomán jelentő­sen megnövekszik a fakiterme­lés mértéke a pénzhiánnyal küszködő Libériában. Néhány kutató az erdőterületek nagy­arányú elpusztításával hozta összefüggésbe ajárványt. ■KEZETMM Felkelés tört ki Tripoliban Tripoli. Felkelés kezdő­dött a líbiai fővárost ellen­őrző iszlamisták ellen - Tripoli minden városrésze fellázadt. Az al-Arabíja hír­televízió közölte, a fővá­rosban erőteljes bombázás zajlott, legalább hat légi csapást érte a szélsőséges Fedzsr Líbia (Líbia hajna­la) nevű iszlamista fegyve­res koalíció állásait. Az isz­lamisták állítólag súlyos veszteségeket szenvedtek, megsemmisült több pán­célozott járművük. Abdal- láh asz-Száni miniszterel­nök a felkelés hírére álta­lános mozgósítást rendelt el. Líbiában jelenleg két parlament és két kormány működik. Az iszlamista többségű parlament Tripo­liban van, a többségében szekuláris erőkből álló képviselőház pedig Tob- rukban ülésezik. (MTI) Letartóztatták a pedofil nunciust Vatikánváros. A pápai állam csendőrsége letar­tóztatta Jozef Wesolowski volt nunciust, akit a vele szemben felmerült pedofí- liavádak miatt júniusban a Vatikán már laikus státus­ba helyezett - jelentette be Federico Lombardi szent­széki szóvivő. Jozef Weso- lowskit nem a vatikáni börtönbe kísérték, hanem egyelőre házi őrizetbe he­lyezték Vatikánváros egyik épületében. A szentszéki szóvivő hangsúlyozta, a le­tartóztatás Ferenc pápa akarata szerint történt an­nak érdekében, hogy a „nagyon súlyos és kényes esetet késedelem nélkül kezeljék”. A 66 éves volt lengyel pap a nyolcvanas évektől dolgozott a vati­káni diplomáciában. 2008 júliusától apostoli nunci- usként szolgált a Domini­kai Köztársaságban. (MTI) Nicolas Sarkozy megúszta Párizs. A párizsi fel- lebbviteli bíróság felfüg­gesztette a Nicolas Sar­kozy volt államfő ellen korrupció gyanúja miatt júliusban indított hivata­los eljárást. Az exelnököt egy nyomozás keretében lehallgatta a rendőrség, s annak alapján kiderült, hogy információs hálóza­tot tartott fenn az igazság­ügyi szervek körében, amely részletesen tájékoz­tatta az őt esetleg érintő ügyészségi eljárásokról. A volt elnök - aki múlt héten jelentette be, visszatér a politikai életbe és novem­berben jelölteti magát a vezető ellenzéki párt, a Népi Mozgalom Uniója el­nöki tisztségére - ezzel egy időre fellélegezhet. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom