Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-25 / 220. szám, csütörtök
10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com PENGE Súlyosan zuhanó fény Závada Pál Természetes fény című nagyregénye a 20. század tragikumával átitatott, család-, nemzettörténeti, nemzetiségi, nemzeti kisebbségi regény. A bő hatszáz oldalnyi regényfolyam szó szerint hömpölyög, sodor. Partjai a történelmi események. Helyszíne a világégés előtti, alatti és utáni Európa közepe. Ahol kezdetben a népek és nemzetek még csak figyelik, vizslatják egymást, még csak mélyen, eltitkolva lobognak az indulatok. S ahogy a regény fokozatosan kibomlik, a helyszínek már a háború seperte Szovjetunió kisvárosai és falvai, ahol a magyar honvédek partizánvadászként cirkálták végig a mocsaras Ukrajnát, Fehéroroszországot. Majd megint az oroszok hurrázó serege által végigroncsolt középen sodródnak a történelem viharában a cselekményt élő emberek. Konkrét főszereplője nincs is talán ennek a regénynek, inkább sorstípusok, embertípusok kapnak hús-vér támaszt egy-egy szereplőben. Békés megyei magyar magyarok és magyar szlovákok, keresztények és zsidók, fiatal lányok, háborúban férfivá érő fiúk, a hátország női és asszonyai, azok a férfiak, akik hol hősök, hol esendők. Meg persze a rengeteg áldozat, egy értelmetlen háború, gyorsan változó politikai rendszerek áldozatai. Závada óriásit kanyarít ebben a regényben, egy megbolydult világról ad jelentést úgy, hogy személyes történetek, élmények, naplók, levelek mögül meséli el: hidegrázó- san borzasztó volt a háború, a politikai masinériák pedig játszva képesek voltak milliók életével mit sem törődve újraírni a világ sorsát. Pateti- kusnak tűnhet ez a rövid reflexió, pedig nem az a szándéka. A regényben nyoma sincs patetizmusnak. Ott csak az „élet” zajlik. Élnek és halnak, szeretnek és megcsalatnak emberek. Nemzetek, nemzetiségek vívódnak, az egyéni sorsvonulatokban és a térképen közben átírják a helyneveket, az úti okmányban a családnevet és a nemzetiséget, az agyban módosítják az emlékeket, a lélekben eltépik a kötődéseket. Závada ebben a nagyregényében korabeli fényképfelvételekkel illusztrálja mondanivalóját. Holtak, élők, saját sírjukat ásók, esküvőn mosolygók, temetésen gyászolók, gyereket ringatok és vagonban kitelepítésre várók. Zuhan az emberre a természetes fény. Nyomja a lelkét a sok valós élmény. Závada súlyosat alkotott. Nagyregény, sokhetes olvasás, fény! Závada Pál: Természetes fény. Magvető, 2014. Értékelés: •••••••••) ZÁVADA PÁL Természetes fény 1 készpénz MumÍ3halozsak|P ÍFelfúiható'tevéfotell ^ S2 oldal eitveny ■aktér Skandináv, plusz egy vicc olasz és logikai tép Az Új Szó ára az 52 oldalas fCttlr QrSO Cl M rejtvényújsággal együtt Szeptember 27-én újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! 18 bemutatóval ünnepli a jubileumi, kilencvenötödik évadot a Szlovák Nemzeti Színház Válogatás a szlovák történelem és színháztörténet fejezeteiből Eugen Suchoň Angelika című művét - az első szlovák balettet - hétvégén mutatja be a Szlovák Nemzeti Színház (Fotó: Peter Brenkus/SND) Mivé válik az első szlovák balettpartitűra, ha a klasszikus balett tiszta formáiból építkező, mégis modem s mai koreográfiát építenek rá? Milyen történelmi parabola születik a mai színházi alkotók műhelyében? Egyebek mellett erre ad választ a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház 2014/15-ös évada, amely ünnepinek számít, hiszen immár a kilencvenötödik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Szlovák Nemzeti Színház (SND) 18 bemutatóval ünnepli a jubileumi évadot: a prózai társulat 10, az opera 5, a balett 3 új előadást mutat be a szezonban. Az alábbiakban a következő hónapok programjából válogatunk. Angelikától Rodinig Az első premier e hétvégén jön: az első szlovák balettet, Eugen Suchoň Angelika című szerzeményét egy fiatal olasz rendező és koreográfus, Mauro de Candia állította színpadra. Suchoň mindössze 17 évesen, 1926-ban komponálta a most leporolt művet egy pantomimelőadás zenéjeként, a mai színházi alkotók számára pedig az jelentette az igazi kihívást, hogy a 20. század elején született melodikus muzsikára a klasszikus balett tiszta formáiból építkező, mégis modem s mai koreográfiát építsenek. Egyebek mellett igazán rangos vendégelőadással is színházba invitálja a táncművészet iránt érdeklődő közönséget az SND: október 21-én és 22-én a világhírű szentpétervári Eifman Balett a Rodin című előadását hozza el a szlovák fővárosba. Az Eifman Balett szerte a világon zajosan ünnepelt produkciója Auguste Rodinnek, valamint segítőjének, szerelmének és múzsájának, Camille Claudelnekál- lít emléket. A történet a zsenik tragikus természetéről szól, és a társulatalapító koreográfus, Borisz Eifman előző műveihez hasonlóan ebben is a modern pszichologikus balett testbeszéde áll a középpontban, miközben mintegy „élőképként” megelevenednek Rodin leghíresebb kompozíciói. A zene a 19-20. század fordulójának francia mestereiből merít: Ravel, Saint- Saéns, Massenet és Debussy motívumai szólalnak meg. Történelmi fejezetek Az SND prózai társulata a szlovák történelem, illetve a szlovák dráma- és színháztörténet emlékezetes fejezeteiből válogatta össze az idei évad bemutatóit. Rögtön az első egy 20. századi klasszikus, Peter Karvaš Éjféli mise című drámája lesz; a darab ősbemutatója 1959-ben volt a nemzeti színházban. Ahogy az alkotók fogalmaztak: ma is érdemes visszatérni ehhez a műhöz, hiszen a szlovák társadalom és történelem egyik töréspontja a témája. Az éjféli mise a szlovák nemzeti felkelés idejére pillant vissza. A Kubiš család otthonában karácsonykor összejön a teljes família: a fiatalabbik fiú partizán, az idősebb gárdista, a lány zsidó vagyont arizált, a jövendőbeli meny kommunista, és ott van még a házban elszállásolt náci tiszt is. Mi a túlélés ára? - teszi fel a kérdést Karvaš, s hogy még izgalmasabb legyen a kép, ezúttal a legfiatalabb rendezőnemzedékhez tartozó Lukáš Brutovský igyekszik választ adni a felvetésre. Milyen történelmi parabola születik a mai színházi alkotók középnemzedékének műhelyében? Erre ad egyfajta lehetséges választ Viliam Klimáček, akinek II. Mojmír, avagy a birodalom alkonya című drámáját Rastislav Ballek állítja színpadra. A kamaraelőadás a Nagymorva Birodalom két kulcsfigurája, Rastislav és Svätopluk közötti konfliktust, a két uralkodói attitűd - az idealista és a pragmatikus - egymásnak feszülését állítja a középpontba, miközben ngm a történelemkönyvekből ismert szikár tényeket igyekszik zengzetesen felmondani, hanem rendhagyó, modern színpadi nyelven megszólaló produkciót ígér. CA bemutatót januárra tervezik.) Pozsonyban idén ősszel érik be egy nagyszabású nemzetközi együttműködés: nálunk október 28-án lesz a bemutatója az élő színházi legenda, Robert Wilson 1914 című produkciójának, amely az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából született, a prágai Nemzeti Színház, a budapesti Vígszínház, valamint az SND közös projektjeként. Wilson mozaikszerű, groteszk Közép- Európa-vízióját látni kell: izgalmas kóstoló egy nagy mágus színpadi effektusokból, fényekből, hangokból, zenékből, sokszor élő bábként használt szereplőkből öszszeállított komplex színpadi világába. Salome visszatér Az Opera első bemutatója részben évfordulós, részben természetes adósság törlesztése, emellett méltó vállalás: a 150 éve született Richard Strauss Salome című operája ma is modern műként hat javarészt diszharmonikusnak tűnő dallamvezetéssel és szörnyen nehéz szólamokkal. (Egyetlen igazán melodikus részlete a híres Hétfátyoltánc.) Ráadásul: a késő romantika és a korai mo- dernitás mesterének egyfelvo- násosát csaknem 40 éve nem láthatta a pozsonyi operakedvelő közönség, így a novemberi bemutató számukra igazi ínyencség lehet, (as) Hosszas restaurálás után alakok, részletek és színek tűntek fel a teljesen megbámult képen Újjászülető Leonardo MTl-HÍR Firenze. Hosszas restaurálással alakok, részletek és színek tűntek fel Leonardo da Vinci félbehagyott fiatalkori remekművén, a Háromkirályok imádása című festményen, amely jövőre kerül vissza a firenzei Uffizi képtárba. A napjainkra teljesen megbámult, szinte láthatatlan képet 2011-ben vitték el a restaurátorlaboratóriumba, ahol az első egy évben a kép állagának felmérése folyt 140 millió euró költséggel. A háromnegyedénél tartó restaurálás eddigi eredményeit a napokban a sajtónak is megmutatták. A nagyközönség 2015 végén láthatja ismét a felújított festményt az eredeti helyén, az Uffizi 15. számú termében, amelyet akkorra szintén renoválnak, megfelelő hőmérsékletet és világítást biztosítva az alkotásnak. A Leonardo-festmény a 15. század egyik leggyakoribb témáját, Jézus születését és a három napkeleti bölcs Betlehembe érkezését dolgozta fel. Leonardo da Vinci fiatalkori remekműve (Képarchívum)
