Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-18 / 214. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com Az orosz hadiipar 30 százalékban függ az ukrán vállalatok termékeitől, ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy megszállja Ukrajna délkeleti részét Milyen messzire képes elmenni Putyin Ukrajnában? MTl-HÁTTÉR Kijev azzal vádolja Vlagyimir Putyint, hogy ukrán területeket akar elfoglalni. Ezt a forgató- könyvet számos nyugati szakértő is lehetségesnek tartja, szerintük Moszkva akár Ukrajna területének a felét is hatalmába kerítheti. „Putyin nem csak Do- nyeck és Luhanszk megyét akarja, célja egész Ukrajna bekebelezése” -jelentette ki Arszenyij Ja- cenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következő lépése szerinte az lesz, hogy szárazföldi folyosóval összeköti az orosz határt a Krímmel. „Nem tudja elfogadni, hogy Ukrajna az európai család része legyen, helyre akarja állítani a Szovjetuniót” - mondta Jacenyuk. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre azt válaszolta, Moszkvának nem áll érdekében ütközőzónát létrehozni sem Ukrajnában, sem a Dnyeszter menti területen. Utóbbi térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban senki sem ismerte el. Azóta az orosz vezetés a moldovai kormány nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban. A szeparatistákkal megkötött tűzszüneti megállapodás óta gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a határ mentén fekvő területeknek egy jelentős része, Luhanszktól az Azovi-tengerig. Nyugati elemzők szerint Oroszország számos olyan állam tervét vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen keresztül nyomást gyakorolhat a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia és a két sza- kadár terület - Abházia és Dél- Oszétia - esetében is tette. Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a No- vorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, még ennél is tovább akar menni. A lengyel külügyi intézet (PISM) arra figyelmeztet, hogy Moszkva már ezen a télen offen- zívát indíthat. Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv egy október végi orosz beavatkozás, amely által a Kreml kialakíthatna egy 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles szárazföldi folyosót Oroszország és a Krím között, így biztosítva a félsziget ellátását. A lengyel elemzők más forgatókönyv szerint 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy januárban 50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna déli területeire és Novorosszija néven kikiáltják a térség függetlenségét. Ez óriási csapás lenne az ukrán gazdaság számára: az odesszaival együtt hét tengeri kikötőt és két atomerőművet veszítene el, a bruttó nemzeti termék becslések szerint 27%-kal zuhanna, egymillió ember pedig lakóhelye elhagyására kényszerülne. A legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvő területek felett marad meg. A brit hadsereg mellett működő stratégiai elemzőintézet (Royal United Services Institute, RUSI) munkatársai csak jövő áprilisra teszik ezen forgatókönyvek valamelyikének megvalósulását. A kutatók annak fontosságát hangsúlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 százalékban függ az ukrán hadiipari vállalatok termékeitől, és ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében megszállja Ukrajna keleti és déli területeit. Gües Keir, a londoni Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szakértője szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a múltban már megmutatta, hogy hajlandó kivárni a megfelelő pillanatot és akkor lépni, amikor már senki sem számít rá. OLVASÓI LEVEL Ellenőrizetlen hatalom Demokratikus országokban a hatalom a választóknak felel. Az egypárti hatalom Szlovákiában nem tudatosítja, hogy a parlamentben nem csak arról kell tárgyalni, amit szavazógépezetükkel minden parlamenti ülésszak elején, Pavol Paška házelnök vezényletével elfogadnak. Tulajdonképpen alkotmánysértő amit művelnek, de ezt tehetik minden következmény nélkül az ajándékba kapott többségükkel. Eljátsszák, hogy ehhez joguk van. Ezzel nemcsak az együttműködésre képtelen parlamenti ellenzéket nézik le, hanem a választásra jogosult polgárok háromnegyedét, mert aki utánanéz, megállapíthatja, hogy Ficóék az általuk elsöprőnek minősített 2012-es választási győzelmet (44,41%) a választásra jogosultak negyedének szavazatával érték el. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a 83 mandátumukból 16 a parlamentbe be nem jutó pártokra leadott töredékszavazatokból származik, akkor választási Eredményük csak 67 képviselői helyet ért. Sanda politikai játékaik Mečiar módszereit idézik, s ha rajtuk múlna, visszavezetnék az országot az 1989 előtti időkbe. Aki ezt nem látja, 2016-ig még megtapasztalhatja. Azért is tehetik ezt, mert az összes demokratikus intézmény vezetőinek megválasztását addig csűrik- csavarják, amíg nem az ő emberüket kerül oda. Ordító példa az NKÚ elnökének funkciója, amelyben még mindig Mečiar embere ül. Ezt a tényt nem szabadna úgy kezelnie az ellenzéknek és a választók háromnegyedének, hogy majdcsak letelik a választási ciklus. Ébredjünk már fel! Emlékezzünk a főügyészségen lezajlott, több mint három évig tartó politikai nagycirkuszra, a Legfelsőbb Bíróságon történt hatalmi harcokra, vagy az Alkotmánybíróság kivárhatat- lan döntéseire. Ezeknek a jog- és természetellenes dolgoknak egy a forrása. Mintha nem is lett volna rendszerváltás. Jóba Mihály L0VESZAR0K Tízmillió euró az ellenlábasok fejében úszott el Érsek Árpád alultájékozott, emiatt múlt heti írásában az Ipoly-hidak ügyében vádaskodik és riogat. A tízmillió euró nem úszott el, más beruházásokban ölt testet, nagyrészt a mi régiónkban. Riogatás helyett parlamenti képviselőként Érsek az Ipoly-hidak ügyét segíthetné. Idézet Magyar Levente helyettes államtitkár február 28-án, Budapesten kelt leveléből: „Külön kezelendők a Vá- mosmikola-Pastovce, az Ipoly- damásd-Chl’aba és Tésa-Vyš- kovce nad Ipľom projektek, ezek előkészítése időközben ellehetetlenült.” Levelében azt már nem pontosította, hogy a szlovák fél elutasító hozzáállása miatt. Érsek ezen a ponton leragadt, ha követné az eseményeket, tudna Magyar Levente április 24-i leveléről, melyben ezt írta Nyitra megye elnökének: „Engedje meg, hogy javasoljam, hogy a korábban előkészített, majd ellehetetlenült két fontos Ipoly-híd - Vámosmikola-Pastovce és Ipolydamásd-Chľaba között - kerüljön utólagos beemelésre az említett, felfelé nyitott 21 fejlesztési projekt közé.” Nyitra megye elnöke sem a magyar féllel, sem pedig a régió megyei képviselőivel előzetesen nem egyeztetve annak ellenére javasolta a két ország között Szadán megkötött együttműködési szándéknyilatkozatban egy előkészítetlen harmadik híd megépítését, hogy a három nappal korábbi megyei testületi ülésen javaslatomra a képviselők elnapolták az erről a javaslatról szóló szavazást. Talán nem tudatosította, hogy ezzel a lépésével a korábbi megállapodásban szereplő két híd sorsát is megpecsételhette. Máig sincs erről szóló határozat. Nem biztos, hogy a nyilatkozatban szereplő 21 tétel valamelyike is megvalósul, hiszen az egy keret csupán. A kivitelezéshez külön nemzetközi megállapodásokat kell kötni, mint ahogy 2012-ben aláírásra kerültek a Helem- ba-Ipolydamásd, valamint az Ipolypásztó-Vámosmikola közötti Ipoly-hidakra vonatkozó nemzetközi szerződések. Nem a magyar fél hiúsította meg 2012-ben a hídépítést, a beruházások elhalasztását javasolva a következő, most kezdődő ciklusra. Ezzel a szlovák fél az előző uniós ciklusban elnyert támogatást utasította vissza. A magyar oldalon 2012-re elkészült a hidak jogerős építkezési engedélye, míg a szlovákiai oldal már a folyamat kezdetén megtorpant. Ki a hunyó, kedves Árpád? Szerinted a szlovák oldal elkötelezett az Ipoly-hidak építése ügyében. Ezt végre bizonyíthatja, hiszen ezek az Interreg Programban kerülhetnek megvalósításra, annak irányító hatósága pedig hamarosan Szlovákiában fog székelni. Végre beteljesülhet a szlovák kormányfő ígérete, aki 2012 októberében Püisszentkereszten, majd novemberben Budapesten biztosította az érintetteket, hogy elkötelezett az Ipoly-hidak megépítését illetően. Érsek Árpád kizárólag engem tart felelősnek a Nyitra megyében történtekért, elfelejti, hogy az ellenzéki MKP megyei képviselője vagyok. Óriási siker az Ipoly középső szakaszán megépült két új híd. Érsek Árpádon kívül azonban mindenki tudja, hogy az előző két megyei választási időszakban eltérő volt Besztercebánya és Nyitra megye elnökének hozzáállása a hidak ügyéhez. Az előbbiben a javaslattevő MKP-frakció a megye elnökével szövetségben, koalícióban politizált, Nyitra megyében pedig az elnök és a szlovák nagykoalíció által megtűrt ellenzékben. Itt az ideje, hogy Nyitra megye végre meghozza a végső döntést. A megye és a NIF Zrt. között június 16-án lezajlott kétoldalú tanácskozás eredménye alapján a megyeelnök végre benyújthatná határozati javaslatát, a képviselő-testület pedig hozzon végérvényes döntést. Ha az elnök konstruktív hozzáállást tanúsít, a hidak megépülnek. Ha az Ipoly-hidak mégsem épülnek meg, az Nyitra megye elnökének óvatos, körülményes hozzáállása miatt történhet meg. Farkas Iván, az MKP alelnöke Mit keli tennie? Rendelje meg negyed évre az Új Szót és megajándékozzuk 2 DVD-vel! Ez o lop jár Önnek! mra« aj LU E •wr '03 N E cn 'O '03 > 'OJ ISI IS) N '03 JZ S>n ÍZ E CZ M cn '03 03 4—* '03 M cn E QJ 03" 1q Z5 aj u 4—' cn O O 4—• '03 • 3 Q_ 0 ^4
