Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-18 / 214. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 18. Külföld 9 Vezetnek az egység hívei, ám gyakorlatilag megjósolhatatlan a referendum kimenetele - a nők kezében az országrész sorsa? Marad vagy elszakad? Skócia ma dönt Igen vagy nem7 A függetlenséget támogató és elvető plakátok egy edinburghi lakóház ablakaiban. A voksolás eredményű a 600 ezer bizonytalan, vagy véleményét titkoló szavazó dönti el. (TASR/AP) Edinburgh. Ma dönti el Skócia lakossága, hogy szűkebb hazája, a 307 éves Nagy-Britannia tagja maradjon-e, vagy függet­len országgá váljék. A voksolás előtti napon köz­zétett utolsó három köz­vélemény-kutatási ered­mény - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - egybehangzóan azt mu­tatta, hogy a skót válasz­tók 52%-a kíván szavazni a függetlenség ellen. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A függetlenséget elvetők szűk többségét mutatják a mai skót népszavazás előtt elvég­zett utolsó közvélemény-kuta­tások, amelyekből kitűnik az is, hogy a brit uniót a női szavazók menthetik meg. A The Daily Te- legraph tekintélyes brit napilap megbízásából az Opinium köz­vélemény-kutató által elvég­zett vizsgálat azt jelzi, hogy a bizonytalanok kiszűrésével számolva jelenleg 52% vetné el Skócia függetlenné válását, és 48% voksolna az elszakadásra. A függetlenségellenes szavazó­tábor előnye a vasárnap elvég­zett előző felmérésben még hat százalékpont volt ennél a cég­nél. Az Opinium adataival pon­tosan megegyező megoszlást mutatott ki két másik országos közvélemény-kutató is. Az ICM, illetve a Survation, amely a Daily Mail brit napilap skóciai kiadásának megbízásából mér­te a szavazói preferenciákat, egyaránt a függetlenségellenes oldal 52%-os támogatottságát mutatta ki. Az Opinium jelen­tős eltéréseket mutat a férfi és a női választók preferenciái kö­zött. A cég kimutatta, hogy a választásra jogosult nők közül 58% készül nemmel voksolni az elszakadásra. A referendum kimenetelét és az 1707 óta lé­tező Nagy-Britannia sorsát valószínűleg az dönti el, hogy a mintegy 600 ezer bizonytalan, vagy preferenciáját titkoló sza­vazó közül hányán vesznek részt a referendumon, és merre szavaznak. Egyébként a nép- szavazási részvétel példátlan­nak ígérkezik: a megkérdezet­tek 91%-a mondta, minden­képpen elmegy szavazni. Fontos kérdés a font A skótok csaknem fele ugyanakkor úgy érzi, hogy a népszavazási kampány mélyen megosztotta a skót társadal­mat, és károsította Skócia vi­szonyát az Egyesült Királyság többi nemzetével. A skótok re­latív többsége mindazonáltal elhiszi Alex Salmond skót mi­niszterelnöknek, hogy Skócia független országként is meg­tarthatná a fontot fizetőeszkö­zéül. A népszavazási kampány elsődleges ütközési pontja ép­pen az volt, hogy mivel fizetne Skócia, ha függetlenné válna. A font közös további használatá­tól London már jó ideje és me­reven elzárkózik, arra hivat­kozva, hogy a brit költségvetés és a Bank of England jegybank nem vállalhatja magára „egy másik ország” gazdasági-pénz­ügyi kockázatait. Visszavennék az unióba? Egy tekintélyes londoni stra­tégiai elemzőműhely, a pénz­ügyi és politikai kockázatelem­zésre szakosodott Eurasia Gro­up annak a véleményének adott hangot, hogy korántsem lenne magától értetődő Skócia felvétele önálló tagállamként az Európai Unióba. A szakértők szerint ugyanis a skót elszaka­dás esetén a saját szakadár mozgalmaikkal küszködő EU- tagállamok - főleg Spanyolor­szág, Franciaország, Olaszor­szág és Ciprus - aligha látnák szívesen Skóciát a klubban. A többi EU-tagállam esetében, sem egyértelmű, hogy miért kí­vánnák saját alkupozícióikat gyengíteni Skócia gyors felvé­telének elősegítésével. Német­ország például erőteljesen el­lenzi az európai szakadár tö­rekvéseket, mivel Berlin elsőd­leges törekvése az integráció erősítése. Az Eurasia elemzői úgy vélik, hogy Skócia - ha fel­veszik az EU-ba - nem biztos, hogy hozzájuthatna ugyanah­hoz a kiváltságos bánásmód­hoz, amelyet az Egyesült Ki­rályság harcolt ki magának. Az önállóság terhei Douglas McWilliams pro­fesszor, az egyik legtekintélye­sebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Eco­nomics and Business Research (CEBR) elnöke - aki maga is skót - friss tanulmányában kö­zölte: a független skót állam megteremtésének közvetlen és azonnali induló költsége 2,4 milliárd font (3 milliárd euró) lenne, ami jelentős költségveté­si terhet róna az alig 5 milliós ország kormányára. Mindemel­lett a CEBR számításai szerint a skót kormánynak 9 milliárd font (11,2 milliárd euró) névér­tékben új kötvényeket is ki kel­lene bocsátania kötelezettségei refinanszírozására, és nyilván­való, hogy a skót függetlenség gondolatával nemigen rokon­szenvező adósságpiaci befekte­tők jókora kockázati felárra tar­tanának igényt - abban az eset­ben, ha egyáltalán megvennék az új ország állampapírjait. McWilliams professzor szerint mindezek figyelembe vételével előállhat az a „mélyen ironikus” helyzet, hogy Skócia már füg­getlensége első napján a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) segít­ségére szorulhat, bár az északi­tengeri nyersolajbevételek se­gíthetnek az országon. A tudós közgazdász arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy függetlenné vá­lása esetén Skóciára legalább öt olyan kemény év vár gazdasági szempontból, amilyent az or­szág a két világháború közötti időszak óta nem élt át. Teljes harci készültségben van az ukrán haderő Ismét lőnek Donyeckben Az USA újabb csapást mért a dzsihádistákra - rettegnek a keresztények Újra szárazföldi csapatok Irakba? MTl-HÍR Kijev. Az érvényben lévő ke­let-ukrajnai tűzszünet ellenére Arszenyij Jacenyuk ukrán mi­niszterelnök arra utasította tegnap a védelmi és a belügy­minisztériumot, hogy tartsa tel­jes harckészültségben a fegyve­res erőket. A miniszterelnök a kabinet ülése után kijelentette: Oroszország láthatóan nem akarja „sem békével, sem stabi­litással megajándékozni” Uk­rajnát. Jacenyuk előrebocsátot­ta továbbá, hogy ha Oroszor­szág az EU-társulási megálla­podás ratifikálása nyomán ke­reskedelmi korlátozásokat ve­zet be az ukrán termékekkel szemben, Kijev is haladéktala­nul hasonló válaszlépést tesz. „Semmi jóra nem számítok Oroszországtól” - jegyezte meg. Kijelentette, hogy a kor­mány továbbra is kész finanszí­rozni a Kelet-Ukrajnában harco­ló ukrán fegyveres erőket. A tűzszünet ellenére Moszk- va-barát szakadárok ismét ost­romolják az ukrán fegyveres erők kezén lévő donyecki repü­lőteret, és gyakrabban lőtték azokat a lakott területeket, amelyek mellett katonák állo­másoznak. Az UNIAN hírügy­nökség közölte, hogy a kelet­ukrajnai város nyugati részén, ott, ahol a repülőtér van, újra erős, aknatámadások okozta robbanásokat lehetett hallani. Egy lövedék gázvezetéket talált el. A donyecki repülőtér a kelet­ukrajnai konfliktus kezdete óta az ukrán katonák ellenőrzése alatt van, de az ukrán média szerint a szeptember 5-én kö­tött minszki tűzszüneti megál­lapodás ellenére az elmúlt na­pokban is folytatódtak a harcok a stratégiai fontosságú légikikö­tő birtoklásáért. Magát a várost a szakadárok ellenőrzik. Luhanszkban a szakadár fegyveresek hatalmukba kerí­tették az állami egyetemet, és elfogták a rektorhelyettest. Vi- talij Kúrilo rektor egy közösségi portálon azt írta, hogy megkez­dődött más tanárok őrizetbe vé­tele is, a fegyveresek „elosztják a tantermeket és a vagyon­tárgyakat”, és olyan emberekje- lölik ki önmagukat egyetemi tisztségekre, akikről eddig nem is hallottak az intézményben. Az ukrán média idézte Philip Breedlove tábornokot, a NATO európai erői főparancsnokát, aki azt mondta, hogy Oroszor­szág egyelőre nem vonta ki minden katonáját Kelet-Ukraj- nából. Négy orosz zászlóalj még mindig a térségben van. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszul/Genf. Legalább 22 dzsihádista vesztette életét az Egyesült Államok által Irak északi részén végrehajtott légi­támadásokban. Az amerikai harci repülőgépek az Iszlám Ál­lam (LA) szélsőséges szunnita szervezet több állására is csa­pást mértek a dzsihádisták által elfoglalt milliós nagyváros, Mo- szul környékén. Eközben az Észak-Irakban harcoló kurd csapatoknak sikerült újabb öt faluból elűzniük az Iszlám Ál­lam harcosait. Moszulban a dzsihádisták arra kényszerítik a szunnita kereskedőket, hogy adják át nekik a településről el­menekült esetleges keresztény vagy síita üzlettársaik hátraha­gyott vagyonát. Közel-keleti keresztény val­lási vezetők arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy vessenek be szárazföldi csapa­tokat az Irakban és Szíriában előrenyomuló, Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc ré­szeként. A nyolc vallási elöljáró Genfben tartott sajtótájékozta­tót, miután a Vatikán ENSZ- nagykövetének kezdeményezé­sére megbeszélést folytattak a közel-keleti keresztények hely­Martin Dempsey amerikai tá­bornok szenátusi meghallgatá­sát békeaktivisták demonstrá­ciója szakította meg (TASR/AP) zetéről. ,A bombázás nagyon veszélyes, ártatlan embereket ölhet, lerombolhatja az infra­struktúrát és rokonszenvet éb­reszthet az IÁ iránt” - figyel­meztetett Louis-Raphael Sako iraki káld pátriárka. Hozzátette, hogy „az Arab Ligának is részt kellene vennie az akcióban, ez ugyanis elsősorban az arab ál­lamok felelőssége”. Irakban több mint kétezer keresztényt gyilkoltak meg az IÁ fegyvere­sei, 170 ezren pedig lakóhelyük elhagyására kényszerültek. Az amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök felvetette, ame­rikai katonai tanácsadókat kel­lene vezényelni az Iszlám Állam ellen harcoló iraki szárazföldi csapatok mellé - jelentette ki szenátusi meghallgatásán Mar­tin Dempsey tábornok. Demp­sey kilátásba helyezte, hogy ha nem jár eredménnyel a Barack Obama elnök által meghirdetett kiteijesztett légicsapás-kam- pány, akkor azt javasolhatja az elnöknek: az USA vegye fonto­lóra, hogy szárazföldi csapato­kat is „felhasználjon” Irakban. Amerikai katonákat fenyegető videót tett közzé az Iszlám Ál­lam. Az 52 másodperces, A há­ború lángjai című filmben az IÁ arra figyelmezteti a katonákat, hogy várni fogják őket Irakban, ha Barack Obama odaküldi őket. A videón harckocsikat robbantanak fel iszlám harco­sok, majd halott és sebesült amerikai katonák láthatók. A videót azt követően tették köz­zé, hogy Dempsey tábornok ki­látásba helyezte a szárazföldi csapatok bevetését Irakban. Hamász: lecsap a merénylőkre Jeruzsálem. A Hamász radikális palesztin szerve­zet elfogta a kedd este Iz­raelre aknagránátot küövő csoport tagjait. A Gázai övezetet ellenőrző Ha­mász közvetítők útján kö­zölte az izraeli hatóságok­kal, hogy továbbra is érvé­nyesnek tekintik magukra nézve az augusztus 26-án megkötött tűzszünetet, amely véget vetett az 50 napig tartó és a két oldalon több mint 2200 ember éle­tét kioltó harcoknak. Kedd este három hét szünet után először az övezetből egy aknagránátot lőttek a szomszédos Izraelbe, de a lövedék lakatlan területen csapódott be. (MTI) Terroristákat toboroztak Párizs. Őrizetbe vett a francia titkosszolgálat hat olyan embert, köztük két kiskorút Lyon elővárosai­ban, akiket azzal gyanúsí­tanak, hogy fiatal nőket toboroztak szíriai dzsihá­dista harcokra. A belügy­minisztérium szerint a belső elhárítás kedden és tegnap állította elő a gya­núsítottakat, köztük egy nőt. A házkutatások során több fegyvert is lefoglal­tak a nyomozók. (MTI) Durva légi csapás Szíriában Damaszkusz. A szíriai kormányhadsereg légi csapásaiban legalább 48-an meghaltak a héten a lázadók kezén lévő Tal- bísza városában, az ország nyugati részén - közölte tegnap az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Köz­pontja (OSDH) szervezet. Ez szokatlanul nagy áldo­zatszám még a szíriai há­ború „megszokott” ször­nyűségeihez képest is. Az áldozatok között vannak egy lázadócsoport legfelső vezetői is. (MTI) Iszlamisták Koszovóban Pristina. Terrorista szervezkedés gyanújával 15 feltételezett szélsősé­ges iszlamistát vett tegnap őrizetbe a koszovói rend­őrség. A elfogottak között öt imám és egy politikus is van. Az akció során számos bizonyítékot is lefoglaltak, ezek részleteiről nem kö­zöltek információt. Egy hónapja a koszovói rend­őrség hasonló gyanúval 40 személyt fogott el. Irakban és Szíriában eddig leg­alább 20 koszovói polgár vesztette életét, becslések szerint kb. 100-200 ko­szovói most is részt vesz a harcokban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom