Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-18 / 214. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com A külügyminiszter Budapesttől vár gesztust Kaliňák Lajčákra vár az új törvénnyel ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Októberben nyer­heti el végső formáját az új ál­lampolgársági törvényjavasla­ta. A normaszöveg rég elké­szült, már csak Miroslav Lajčák külügyminiszternek kell rábó­lintania, mondta a tegnapi kormányülés után Robert Kaliňák. A belügyminiszter szavai szerint Lajčák október­ben fog dönteni. „Olyan tör­vényről van szó, amelynek az ország határain kívül is hatása van” - indokolta az egyeztetést Kaliňák. Lajčák szakértői cso­portot hozott létre, amely szep­tember végéig elkészíti a kül- ügy észrevételeit. „Október el­ső felében tájékoztatom a bel­ügyminisztert az. álláspon­tomról” - mondta tegnap Lajčák. Szerinte a megoldás az lenne, ha a szlovák és a magyar fél is tenne egy lépést hátra. „Hogy a döntést, legyen az bármilyen, ne az egyik vagy a másik fél győzelmeként tekint­sék. Ugyanis itt az állampolgá­rainkról van szó” - fejtette ki Lajčák. Kaliňák elmondta: belátható Egymásra várnak a miniszte­rek (SITA-felvétel) időn belül beterjeszti az új ja­vaslatot. „Remélem, közele­dünk a célhoz” - jegyezte meg. Kettős állampolgár ennek ér­telmében az lehet, akinek ál­landó lakhelye van a másik or­szágban. „A legtöbb ország esetében ez alapfeltétel” - tette hozzá. Egyben reméli, hogy az új törvény visszaadhatja a szlovák állampolgárságot azoknak, akik nem voltak a 2010-es törvény célkeresztjé­ben. Továbbra is veszélyesnek tartja azt a gyakorlatot, hogy egyes országok „megvárásra” osztják az állampolgárságot, (vps, SITA, TASR) Városnéző kisvonattal érkezett tegnap néhány miniszter a kor­mány ülésére, de mindegyik tárcavezető garázsban hagyta szolgá­lati limuzinját - legalábbis néhány órára. így akarták támogat­ni az Európai Mobilitás Hetét. Robert Fico gyalog jött, Robert Kaliňák egy elektromos rendőrautóval érkezett, amit maga veze­tett. Pozsonyba azonban minden miniszter gépkocsival jött, csak a minisztériumaiktól használták az „alternatív" közlekedési esz­közöket. Ezen a héten egyébként a jogosítvány felmutatásával in­gyen vehető igénybe a tömegközlekedés. (TASR-felvétel) Kettős állampolgárság: nemzetközi fórumokon folytatnák a harcot a magyar politikusok Alkotmánybírósági alibizmus: három év után nagy semmi Pozsony. Döntés nélkül zárult le a szlovák állam­polgársági törvény ügye tegnap az Alkotmánybí­róságon. Lesz még foly­tatás, ígéri a Híd és az MKP. ÖSSZEFOGLALÓ Elutasította a 2010-es szlo­vák állampolgársági törvényt megtámadó képviselők bead­ványát tegnap az Alkotmánybí­róság. A 11 tagú testületben sem a törvény alkotmányelle­nességét elismerő javaslat nem kapott többséget, sem az, amely szerint a jogszabály összhangban van az alaptör­vénnyel. Ahhoz ugyanis, hogy döntést hozzanak, a bírák többségének szavazatára van szükség, mutat rá Eduard Bá­rány alkotmányjogász. „Ha az egyik javaslat sem szerez 7 sza­vazatot, akkor az elutasításnak minősül” - magyarázta Bárány. A tegnapi döntés végleges, az ügy lezárult, tette hozzá. A képviselők a Híd kezdeménye­zésére azért támadták meg a törvényt 2011 őszén az Alkot­mánybíróságon, mert az al­kotmány kimondja, hogy senki sem fosztható meg szlovák ál­lampolgárságától akarata elle­nére. Már a tény, hogy a bírák nem tudtak dűlőre jutni jelzi, hogy a törvénnyel gond van, véli Bu- gár Béla. „Az Alkotmánybíró­ság csődöt mondott. Nem tud­tuk meg, hogy alkotmányelle- nes-e a bírált törvény” - fejtette ki a Híd elnöke. Bugárék azt fontolgatják, hogy nemzetközi bíróságra viszik az ügyet. Szlovákia továbbra is kettős mércét alkalmaz a magyarok­ra, szögezte le a döntésre rea­gálva Berényi József, az MKP elnöke. „A törvénymódosítás megtagadta a szlovákiai ma­gyaroktól azt a lehetőséget, amit Szlovákia a határon túli szlovákoknak 1997 és 2005 között megadott” - emlékeztet Berényi. Az MKP elmondása szerint nemzetközi fórumokon tovább küzd azért, hogy mél­tányos megoldás szülessen, az érintetteknek pedig jogi segít­séget nyújt. Egyikük, a 102 éves rima- szombati Tamás Ilona a tegna­pi tárgyaláson is jelen volt. „Érthetetlen, ami történt. Az országnak van egy alkotmá­nya, ami szent és sérthetetlen. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie” - mondta la­punknak a nyugdíjas tanítónő. A magyar kormány is csaló­dásának adott hangot tegnapi közleményében. „Csehország ♦ 2010. május - a ma­gyar Országgyűlés meg­szavazza a kedvezményes honosítást ♦ 2010. június - a szlo­vák parlament gyorsított eljárásban elfogadja az el­lentörvényt ♦ 2011. március - a Radičová-kormánynak nem sikerül módosítani a parlamentben az állam­polgársági törvényt ♦ 2011. október - 30 képviselő megtámadja a törvényt az Alkotmánybí­róságon ♦ 2014. szeptember - az Alkotmánybíróság nem tud döntést hozni, a bead­ványt elutasítja éppen idén január 1-jétől tette lehetővé a kettős állampol­gárságot” - emlékeztetett Sem- jén Zsolt nemzetpolitikáért fe­lelős miniszterelnök-helyettes. Az első Fico-kabinet 2010-ben a kedvezményes ho­nosításról szóló magyar tör­vényre kívánt reagálni az azóta sokat bírált módosítással. Idén szeptemberig több mint 880 személy vesztette el szlovák ál­lampolgárságát a törvény mi­att, főleg csehországi szlová­kok. (vps, nr, SITA) A parlament határozatban akarja elítélni Oroszországot az ukrán-orosz helyzet miatt Lajčák és Fico nem ugyanazt mondja ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem egyezik a kormányfő és a külügyminisz­ter véleménye az Oroszország­gal szembeni uniós szankciók kérdésében. Miroslav Lajčák tegnap a parlament külügyi, valamint az európai ügyi bi­zottságának közös ülésén kije­lentette, hogy a szankciók hoz­zájárultak a harcok szünetelte­téséhez és a béketárgyalások megkezdéséhez. Róbert Fico miniszterelnök azonban ko­rábban többször kijelentette, hogy a szankcióknak semmi ér­telmük, és Szlovákiának csak kára származik belőlük. Az el­lenzék egyértelműen kiáll a szankciók mellett, úgy véli: Oroszországot így lehet rá­kényszeríteni arra, hogy fel­hagyjon az ukrán helyzet des- tabilizálásával. A két bizottság már előkészí­tette az ukrajnai válságról szó­ló a parlamenti határozatjavas­latot, amely állítólag elítéli Oroszország Ukrajnával szem­beni lépéseit. Lajčák úgy véli, hogy a szankciók árát az unió­nak közösen kell viselnie. „Azt akarjuk, hogy az Európai Unió folytasson szolidáris és fair külpolitikát, vagyis mindenki viselje a szankció következmé­nyeit” - mondta a tegnapi ülé­sen a külügyminiszter. Szerinte Szlovákia már sokat segített Ukrajnának a reverz gázszállí­tással. „Ezt saját költségünkre végeztük, és ezzel jelentősen hozzájárultunk Ukrajna ener­giabiztonságához” - magyaráz­ta Lajčák. Ugyanakkor úgy véli, hogy az Oroszország elleni és az oroszok által tervezett szankciók másként érintik majd például Írországot, mint Szlovákiát, Magyarországot vagy Ausztriát. A bizottságok ma folytatják az ukrán helyzet megvitatását, a plénum holnap szavaz a hatá­rozatról. (lpj, SITA) RÖVIDEN Hlina tiltaná az Iszlám Államot Pozsony. Törvénnyel tiltaná az Isz­lám Állam radikális szervezet népszerűsítését Szlovákiában Alojz Hlina független képviselő; az erről szó­ló törvényjavaslatát a parlament októ­beri ülésére fogja beterjeszteni. Hason­ló jogszabály lépett hatályba az elmúlt hetekben Németországban, s Ausztriá­ban is. „Azt szeretném, ha az elsők kö­zött lennénk az európai civilizáció vé­delmében. Nálunk is tiltani kell ilyen szervezetek népszerűsítését” - mondta Hlina. Az Iszlám Államot ter­rorszervezetként tartják számon, az Irakban és Szíriában elfoglalt területeken önálló államot kiáltott ki; terroristái könyörtelenül kivégzik mindazokat, akik nem hajlandóak konvertálni az iszlámra, (dp, TASR) Már mind az 510 bírósági tárgyalóteremben vannak mikrofonok Hangfelvételek készülnek a tárgyalásokról ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Minden egyes bí­rósági tárgyalásról hangfelvé­telt készítenek a jövőben, a fel­vétel az ügy aktájának részét képezi majd; az eljárás résztve­vőinek joguk lesz a bíróságtól másolatot kérni a felvételről. Ezt teszi lehetővé a polgárjogi törvénykönyv módosítása, amelyet a kormány tegnap fo­gadott el. A mikrofonokat és hangrögzítő-berendezéseket nyáron szerelték be az összes tárgyalóterembe. Alexandra Donevová, az igazságügyi tárca szóvivője kö­zölte, hogy jelenleg már az or­szágban található összes, 510 tárgyalóteremben van lehető­ség a hangfelvétel rögzítésére. A következő hetekben kezdik tesztelni a rendszert, jövő ja­nuártól kell minden tárgyalást kötelezően feljátszani. Tomáš Borec igazságügyi miniszter szerint a felvételek­nek köszönhetően megváltoz­hat a tárgyalások színvonala. „Bizonyára a jelenleginél kul­turáltabb hangnemben zajlik majd sok tárgyalás, és meggyő­ződésem, hogy ez az újdonság az eljárásokat is felgyorsíthat­ja, hiszen kevesebb huzavona Vak, de januártól már nem süket (Képarchívum) lesz majd arról, mi hangzott el a tárgyalásokon és mi nem” - mondta a miniszter. A bíróságoknak eddig nem volt ilyen kötelezettsége, ugyanis a tárgyalótermek több­ségében nem volt hangrögzítő berendezés. A bíróságok saját belátásuk szerint dönthettek árról, hogy rögzítik-e a tárgya­lásokat vagy sem, Donevová szerint minden egyes tárgya­lásról önszántából csak a Spe­cializált Büntetőbíróság készí­tett felvételt. Az új hangrögzítő berendezések vásárlása és fel­szerelése 237 792 euróba ke­rült. (dem, SITA) Az előterjesztő Gál Gábor az egyik sértettel, Tamás Ilonával beszél­get a furcsa ítélethirdetés előtt (Németi Róbert felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom