Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-10 / 208. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 10. Vélemény és háttér 7 A Fico-kormány figyelmét elkerülte, hogy az Európai Unióban leállt a gazdasági növekedés Jövőre lenullázódhatunk Peter Kazimír pénzügy- miniszter költségvetési tervezete 2015-ben há­romszázalékos gazdasági növekedéssel számol Szlovákiában. Szólni kel­lene neki, hogy ezek a gazdasági hírek, nem pe­dig a kívánságműsor. GÁL ZSOLT A szlovák költségvetés terve­zete mellett a múlt héten megje­lent az unió statisztikai hivata­la, az Eurostat jelentése is a má­sodik negyedév gazdasági nö­vekedésének aktualizált adata­ival. Pontosabban stagnálásá­nak adataival, ugyanis a bruttó hazai össztermék (GDP) az eu- rózónában nem változott az el­ső negyedévhez képest, azaz stagnálás van, de az EU 28 tag­országának együttes teljesít­ménye (gyengécske 0,2 száza­lék) is ekként értelmezhető. Az eurózóna három legnagyobb gazdaságából kettő, Németor­szág és Olaszország 0,2 száza­lékkal visszaesett, Franciaor­szág pedig a nullán állt. Bár az előző év azonos időszakához vi­szonyított éves adatok valami­vel - de nem sokkal - jobbak (0,7%-os erősödés az eurót használó országokban, 1,2%-os a teljes unióban), a csökkenő tendencia azonban egyértelmű. És ebben még jórészt nincsenek benne az Oroszország elleni, il­letve a Moszkva által válaszin­tézkedésként elrendelt szank­ciók hatásai. Miközben az európai gazda­ság éppen leállt, élén a Szlová­kia (és egész térségünk) legfőbb exportpiacának számító német „motorral”, addig a Kažimír mi­niszter műhelyéből frissen ki­jött büdzsé jövőre nálunk 3 szá­zalékos növekedést jósol. Ezt fő­leg a 4,6 százalékkal növekvő kivitelnek kellene húznia. Már csak az a kérdés hova fog irá­nyulni a növekvő export. A stagnáló unióba? Aligha. így vi­szont borítékolható, hogy a termelésének több mint há­romnegyedét (túlnyomórészt az unióba) exportáló Szlováki­ában is a növekedés jelentős lassulására, sőt lenullázódására lehet számítani. Különösen ak­kor, ha a Nyugat és az Orosz Fö­deráció közötti gazdasági hábo­rú még jobban elmérgesedik. Ez egyébként még mindig inkább közvetve (Németországon ke­resztül) érintené jobban Szlo­vákiát, nem pedig közvetlenül- a csekélyke orosz irányú kivite­lünk révén. Kivéve a gázcsapok lehetséges elzárását, de erre a kormány szerint felkészültünk. A grafikonokkal való bűvészkedéséről elhíresült pénzügyminiszterünk most két dolgot tehet. 1. Elköveti ugyan­azt a hibát, amit 2012-ben. Ek­kor a költségvetésben hagyta a következő évre vonatkozó bő kétszázalékos növekedésről szóló prognózist, aminek végül a fele sem (0,9%) valósult meg és utólag kellett sebtében összekaparni a hiányzó pénze­ket. 2. Radikálisan megvágja a növekedési prognózist, de ak­kor már most be kell építeni a büdzsébe azokat a további in­tézkedéseket (értsd bevételnö­velés és/vagy kiadáscsökken­tés), amelyek révén tartható lesz az államháztartási hiány és adósságpálya. Gyanúm szerint a kettő közötti manőverezés várható, valamelyest visszavág­ják a prognózist, de nem annyi­ra, hogy hidegzuhanyként has­son, pont az önkormányzati vá­lasztások előtt. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének ok­tatója és a Híd frakcióvezető­jének gazdasági tanácsadója- Előbb mondd csak meg fiam, valóban indul édesapád a polgármesteri posztért...? (Peter Gossónyi rajza) Moszkva feltehetően blöfföl, amikor az orosz légtér lezárásával fenyegetőzik Öngyilkosság lenne az orosz légtér lezárása MTl-HÁTTÉR Oroszországnak nem fűződhet gazdasági érdeke a légterében átrepülő gépek ki­tiltásához, mert ezzel saját ma­gának is ártana, a lépés felérne egy gazdasági öngyilkossággal - állítja Feledi György szakértő, utasszállító-pilóta. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő hétfőn közölte: Oroszország az újabb nyugati szankciókra válaszul kitilthatja légteréből az amerikai és euró­pai repülőgépeket. Ennek egyik legfőbb kárvallottja a német Lufthansa, a francia Air France és a holland KLM mel­lett a finn Finnair lehet, amely rengeteg járatot üzemeltet Ázsia és Európa között az orosz légtéren keresztül. Feledi György szerint a hi­degháborús állapotokat állíta­ná vissza Oroszország ezzel a lépéssel, amely amellett, hogy gazdaságilag Oroszországot is sújtaná, saját légitársaságának, az Aeroflotnak is ártana. A lé­gicég ugyanis részesül az átre­pülő gépek után fizetett légi­navigációs szolgáltatási díjból. A szakértő hozzátette: a légtér lezárása semminek sem ked­vez, tárgyalási álláspontnak pedig gyenge a NATO-val szemben, hiszen egy kereske­delmi légitársaság profitjának csökkenése nem fogja „meg­hatni” az észak-atlanti szerve­zetet. Mellékes hatásként a légi pi­ac jelentős részét átrendezheti a lépés: azok a légitársaságok, akik Ázsiába az orosz légtéren keresztül repülnek, a döntés hatályba lépésével meg kellene kerülniük az országot. Például a skandináv SAS-nak vagy a Finnairnek ez nagyjából 30 ezer dollár plusz kerozinkölt­séget jelentene egy útra. A lég­térzárással az egyébként is jó helyzetben lévő közel-keleti légitársaságok kerülnének még előnyösebb helyzetbe, például az Emirates és az Etihad Air­ways. Ezek a légitársaságok ugyanis most sem használják az orosz légteret Ázsia felé, mert dubai, illetve abu-dzhabi központjukból Oroszország érintése nélkül is ideális útvo­nalon tudnak Ázsiába repülni. Magyarország légterében Feledi György elmondása sze­rint jelentős változásra nem kell számítani, az átrepülő for­galom megnövekedhet, de a HungaroControl várhatóan kellő professzionalizmussal tudja majd ezt a helyzetet is kezelni szükség esetén. Feledi György elmondta még, hogy teljes légtérzárra - bár most csak az átrepülő for­galmat tiltanák az oroszok - egyszer már volt példa konti­nens méretű országban. 1981-ben az Egyesült Álla­mokban a légiforgalmi irányí­tók sztrájkja miatt az egész or­szág légterében leállt a közle­kedés. Ronald Reagan exelnök erre akkor úgy reagált, hogy visszavonhatatlanul elbocsá­tott 11 ezer irányítót és bevon­ta a hadsereg irányítóit. Ezt az­zal indokolta, hogy senkinek nincs joga elzárni az amerikai eget a forgalom elől. KOMMENTAR A legrosszabb időpont VERES ISTVÁN A jelek szerint a következő időszakban több ha­táron túli magyar autonómiatervezettel is megismerkedhetünk. A romániai RMDSZ nemrég elkészítette a sajátját (valami már ki is szivárgott belőle), és benyújtja a parlamentbe, az MKP pedig szintén készít egy hasonlót. A Híd Vízió 16 című programtervezetei szintén tartalmaznak olyan elemeket, amelyek elősegítenék az ön­kormányzatiságot. Véletlen ide vagy oda, talán nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi tizenöt év során alig volt alkalmatla­nabb időpont autonómiatervezetek bemutatására. Nem csak arról van szó, hogy a szlovák és a román politikai elit nagy ré­sze reflexből tüzet okád, ha meghallja az autonómia szót, ezt már megszokhattuk. Most az ultrán válság következtében az autonómiatörekvésekre a nemzetközi politika is egy kicsit másként tekint, mint eddig. Nem is beszélve azokról az auto­nómiatörekvésekről, amelyek hivatalos formában az ukrán válsággal egy időben látnak napvilágot. Az unalomig ismétel­getett szlovák és román álláspont az, hogy az autonómia a függetlenség előszobája. Persze találni országokat, országré­szeket, ahol ez így történt, olyanokat is, ahol nem. És elméleti­leg még az is lehet, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területek autonómiát kapnak, hogy megnyugodjanak (bár a felkelők észjárását ismerve ebben aligha reménykedhet bárki), de azt sem kell elfelejteni, hogy Ukrajnának volt már egy autonóm köztársasága, a Krím. Az pedig már orosz fennhatóság alatt van. Romániában ma aktuális közéleti téma: mi lesz, ha az oroszokmegtámadjákRomániát. Basescu román elnöka hét­végén jelentette be, hogy a NATO már akciótervet is elfoga­dott erre az esetre. És emlékszünk, milyen keményen reagált Donald Tusk lengyel kormányfő Orbán Viktor szavaira, ami­kor magyar kollégája tavasszal a kárpátaljai magyarok auto­nómiájáról kezdett el értekezni az ukrán helyzet kapcsán. Aki mindezek ismeretében Európában ma autonómiatervezetet készül előrántani, az vagy briliáns politikai elme, vagy félkegyelmű. A határon túli magyar pártoknak soha nem lesz akkora támogatottságuk, hogy át tudják vinni autonómiaja­vaslataikat. Nem beszélve arról, hogy a külhoni közösségek sem egységesek azt illetően, kell-e nekik autonómia. Ajelen- legi helyzetről a határon túli magyar pártok is tehetnek, ugyanis nem tudták elmagyarázni az adott ország közvéle­ményének, hogy az autonómia egy világszerte elfogadott in­tézmény. Az utóbbi két évtizedben az autonómia a többségi nemzetek szemében egy üres, negatív töltetű fogalom lett, amiről senki nem tudja, mitjelent, csak félnek tőle. Ezért kel­lett volna korábban előállni vele: nézzétek meg, azt akarjuk, hogy magunk dönthessünk erről meg arról, kész, ennyi. Mos­tanra viszont már annyira devalválódott ez a fogalom a több­ségi közbeszédben, hogy talán érdemes lenne rövidebb távú, reális célokkal foglalkozniuk a kisebbségi pártoknak- adott esetben olyan törvényjavaslatokkal, amelyek az autonómia egyes elemeit is tartalmazzák. FIGYELŐ Norvég tiltakozás Elfogadhatatlannak nevez­te Norvégia azokat a házkuta­tásokat, amelyeket előző nap tartottak a magyar hatóságok két norvég támogatású civil szervezetnél. Oslo szerint a budapesti vezetés el akarja hallgattatni a bírálóit. „A magyar hatóságok a szeptember 8-i rendőri razzi­ával megmutatták, hogy foly­tatódik a civil társadalom zak­latása, és nem szándékoznak tiszteletben tartani az ország által aláírt egyezményeket” - olvasható Vidar Helgesen eu­rópai uniós ügyekkel foglal­kozó norvég miniszter köz­leményében, amelyet az AFP hírügynökség ismertetett. A kiadott dokumentum szerint ez a lépés „teljesen elfogadhatatlan”, és „azt mu­tatja, hogy a magyar kormány véget akar vetni a hatóságok­kal szemben kritikus nem kormányzati szervezetek te­vékenységének. Azt is mutat­ja, hogy a magyar kormány aláássa a demokrácia és a jó kormányzás közös európai értékeit.” A magyar rendőrség a hűtlen kezelés, valamint jogo­sulatlan pénzügyi tevékeny­ség gyanúja miatt indított el­járás keretében hétfőn házku­tatást tartott a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait ko­ordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában, és ira­tokat, számítástechnikai ada­tokat foglalt le. Nyomozók je­lentek meg a pályázati prog­ramot lebonyolító konzorci­um egy másik tagjának, a De­mokratikus Jogok Fejleszté­séért Alapítványnak (Dem- Net) az irodájánál is. A skandináv ország éven­te sok millió euróval támo­gatja a közép-európai orszá­gok civil szervezeteit, köz­tük a magyarországiakat is, ezért tiltakozik a norvég kormány. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom