Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-10 / 208. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com FULVIDEK Szarka Gyula: Ámor és az Őrület PUHA JÓZSEF Szarka Gyula, a Ghymes együttes tagja ismét monotematikus szólólemezzel, ezúttal felnőtteknek szóló zenés állatmesékkel jelentkezett. Az albumot Heltai Gáspár Száz fabulája és Jean de La Fontaine munkássága ihlette. Mivel Heltai prózában írt, a La Fontaine-fordí- tások pedig szabad verselésben jelentek meg, azok többségét lehetetlen elénekelni. Ezért a CD-re javarészt új versek születtek. Bereményi Géza és Bettes István háromhárom, Szarka Tamás egy történetet öntött rímbe. Szarka Gyula talált egy használható La Fontaine- fordítást Vikár Bélától, A szatír és a vándor címűt, Petőfi Sándornál is rábukkant egy humoros, izgalmas állattörténetre, a Farkaskalandra - ezek is hallhatók a nagylemezen, valamint Kozma Andor és Romhányi József egy-egy verse szerepel még rajta. A meséket a zenész ágyazta a sztorikhoz tökéletesen illő muzsikába. Többek közt a pórul járt irigy ló, a gazdag, de folyton rettegésben élő városi patkány, a magát madárnak képzelő légy, a szintén személyiségzavarral küszködő bolha, az énekesi babérokra pályázó varjú, a telhetetlen, ostoba békák, a csont és bőr, de szabadságát féltő farkas, valamint a megvakított Ámor és az őt szolgaként követő Őrület története lenyűgöző és rendkívül tanulságos. „Ha valaki azt gondolná, hogy a dalok nem állatokról, hanem inkább emberekről szólnak, és valamiféle tulajdonságbeli egyezést vél felfedezni egynémely embertársunk magatartásával, az csupán véletlen egybeesés. Mi, emberek nem ilyenek vagyunk. A helyzet még ennél is aggasztóbb” - mondja Szarka Gyula. A 10+1 mese főszereplői tehát állatbőrbe bújt emberek, és a történetek a bennünket jellemző rossz, de - ezek szerint - nem a legrosszabb tulajdonságokra épülnek. Az Ámor és az Őrület hangulatos, gondolkodásra ösztönző, tanító célzatú, értékálló album. (Gryllus Kiadó, 2014) Értékelés:««M RÖVIDEN Quo Vadis Madách? Dunaszerdahely. A Madách Posonium könyvkiadó helyzete, jövője és kiadványai kerülnek górcső alá ma 18 órától a dunaszerdahelyi Arthe Caféban (Kukučínova 459.). Házigazda Csanda Gábor szerkesztő, a Madách Egyesület elnöke. Az esten az Irodalmi Szemle legújabb számát Szalay Zoltán, a lap főszerkesztője mutatja be. (juk) Galériák fesztiválja Budapest. Tizenhat kortárs galéria húsz kiállítással és ingyenes programokkal, tárlatvezetésekkel, előadásokkal, per- formanszokkal várja a látogatókat az első Gallery Weekend Budapest fesztiválon a hétvégén. A Kortárs Galériák Egyesülete és a Kreatív Platform Kortárs Művészeti Alapítvány által elindított programsorozat célja, hogy mind a gyűjtők, mind a laikus közönség számára ismerkedési lehetőséget kínáljon a kortárs művészeti galériák világával. A két nap során lehetőség nyílik elbeszélgetni a galériásokkal, művészekkel, és két- óránként különböző helyszínekről vezetett galériatúrák is indulnak. A fesztivál részletes programja itt található: www.galleryweekendbudapest.com (MTI) Elhunyt Kézdi-Kovács Zsolt rendező Budapest. Hosszan tartó, súlyos betegség után 78 éves korában elhunyt Kézdi-Kovács Zsolt Balázs Béla-díjas filmrendező. 1961-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán diplomázott, majd Fábri Zoltán, illetve Jancsó Miklós asszisztense volt. Első játékfilmjét Mérsékelt égöv címmel 1970-ben forgatta. A film a locamói fesztiválon Ezüst Leopárd díjat nyert. Kézdi-Kovács tíz játékfilmet rendezett. Az a nap a miénk című 2002-es dokumentumfilmjével az 1956-os forradalom első napjának személyes emlékeit dolgozta fel. Az 1990-es évek elején kezdte forgatni legnagyobb lélegzetű vállalkozását, az Erdély leírása című dokumentumfilm-sorozatot a neves néprajzkutató, Orbán Balázs könyve nyomán. Mintegy 156 órányi anyagot forgatott stábjával, a sorozatból azonban csak néhány rész készült el. Utolsó éveiben az anyag rendszerezésén és megformálásán dolgozott. (MTI) Az Ifjú Szivek Táncszínház új előadásában lufik és kakukktojások is lesznek a színpadon Családi műsorral indul az évad Ismét látható Pozsonyban a Hontalanítás, amelyet két magyarországi fesztiválra is visznek (Képarchívum) Augusztusban ügyes reklámfogással hívta fel a figyelmet készülő, új műsorára az Ifjú Szivek Táncszínház. Pozsonytól Királyhelmecig az ország több magyarlakta településén rejtélyes matricák jelentek meg „Felvidéki Kakukktojás, A nagy lufipukkasztás” felirattal. Az emberek és a sajtó is hetekig találgatta, miről lehet szó. JUHÁSZ KATALIN „Egy hagyományos reklámkampánnyal csak a tánc iránt érdeklődőket tudtuk volna megszólítani, így viszont, amíg nem tudták, miről is van szó, mindenkit foglalkoztatott a dolog” - mondta lapunknak Hégli Dusán művészeti vezető, az új előadás rendező-koreográfusa. A bemutató is rendhagyó lesz: elsőként a dunaszerdahelyi közönség láthatja a műsort október 15-én, majd további városok következnek, a táncszínház pozsonyi székházában pedig csak novemberben lesz a bemutató. De mivel az Ifjú Szivek amúgy is egy tájoló társulat, minden egyes városban bemutatónak tekintik az új műsor előadását. A Felvidéki Kakukktojás ismeretterjesztő jellegű előadás és elsősorban gyerekeknek szól, de Hégli Dusán szerint remek családi program is lehet. „Kakukktojás-típusú feladatokkal már az óvodában találkoznak a kicsik, mert hatékonyan fejleszti a gondolkodást. De felnőttek számára készült IQ-tesztek összeállításánál is használják ezt a módszert. A Felvidéki Kakukktojás, A nagy lufipukkasztás című műsorunkban bőven lesznek fura dolgok, amelyek nem oda tartoznak. Ezeket kellene felismerniük a szemfüles gyerekeknek. A helyes megfejtésért jutalmazzuk is őket, például feljöhetnek a színpadra kipukkasztani egy lufit. Egyébként a lufipukkasztás szintén kétértelmű szó, csakúgy, mint a kakukktojás, ami jelenthet furcsaságot, fura embert, vagy olyasvalakit, aki kilóg a sorból, nem illeszkedik a tömegbe. De ennél többet egyelőre nem szeretnék elárulni a műsorról, minden kiderül a maga idejében” - mondta Hégli. Ä táncszínház rendkívül sikeres Hontalanítás című előadása ebben az évadban is műsoron marad, legközelebb szeptember 17-én látható a pozsonyi székházban, három nappal később pedig már az egri színházi fesztiválon lépnek fel vele. Meghívást kaptak a budakalászi kortárs táncfesztiválra is, ami Hégli szerint komoly eredmény és presztízs értékű dolog egy néptánccal foglalkozó színház számára. A társulat a nyáron hét taggal bővült, huszonhárom jelentkezőből választották ki az új táncosokat az eddig betöltetlen helyekre. Az Ifjú Szivek igazgatójának kinevezése körül keletkezett hosszú bizonytalanságot ugyanis nem mindenki viselte jól, többen távoztak az elmúlt egy év alatt. Jelenleg hét férfi és nyolc női táncossal dolgoznak, ami optimális létszám. Hégli szerint nyolc-kilenc pár lenne az ideális létszám, mert akkor már egy hirtelen jött betegség miatt nem kerülhetne veszélybe az előadás. Az anyagi keretek azonban ezt jelenleg nem teszik lehetővé. Hazánk harmadik professzionális magyar színházában tehát gőzerővel folyik a munka, júliustól az új igazgató, Varsányi László vezetésével. Az említett Hontalanítás mellett továbbra is műsoron tartják Az ördög tánca és a Hommage Bartók - Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára című egész estés műsoraikat, és az ősszel még egy további bemutatóra is készülnek. De erről majd a maga idejében. A sepsiszentgyörgyi Nagy Alfréd kapta az idei Kaszás Attila-díjat kimagasló teljesítményéért Mélyebb rétegek felé MTl-HÍR Győr. Nagy Alfréd, a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház társulatának tagja vehette át idén a Kaszás Attila-díjat. A művész a hétfő esti, a Győri Nemzeti Színházban rendezett gála után újságíróknak arról beszélt: fontosnak tartja, hogy a színészek tükröt tartsanak az emberek elé, de ezt a mélységeket megmutatva, nem pedig a felszínt súrolva kell megtenni. Manapság a színház és a televízió is egyre inkább a szórakoztatás irányába hajlik, ezért szükség van olyan alkotásokra, produkciókra, amelyek megpróbálják a mélyebb rétegeket is megérinteni, „én inkább ebben vennék részt szívesen, mint a habok továbbhabosításában” - mondta Nagy Alfréd. Az elismerés azokat hivatott díjazni, akik az előző évadban egyszerre mutattak kiemelkedő színvonalú művészi teljesítményt és fejtettek ki jelentős közönségszervező tevékenységet társulatukon belül, megjelenítve a díj mottóját is: Embernek lenni nem szerep. „Nagyszerű díjat hoztak létre az alapítók” - mondta az ünnepségen L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, kiemelve, hogy az elismerést nem a politika legitimálja, hanem a közönség szavazata, szeretete. Hozzátette: a díj jelképezi a nemzet összetartozását is, hiszen egy Felvidékről elszármazott magyar művész az egész nemzet számára tudott példátmutatni. A négynapos Színészünnepet záró díjátadó előtt Pogány Judit, az Örkény Színház művésze, Schneider Zoltán, a Radnóti Színház társulatának tagja és Nagy Alfréd versengett a díjért. Idén mintegy negyven magyar nyelven játszó teátrum állított jelöltet, akik maguk közül választották ki a három döntőst. Nagy Alfréd 1977-ben, Gyer- gyószentmiklóson született, 2001-ben diplomázott a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Több filmszerepet tudhat maga mögött, 2009-ben pedig a Fiatalok Kisvárdáért nevű szervezet Őstehetség díját vehette át a Magyar Színházak XXI. Fesztiválján. A boldog díjazott (Fotó: MTI)
