Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-10 / 208. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com Szíria: 12 ezer külföldi harcos New York. Hetvennégy országból több mint 12 ezer külföldi harcol vagy harcolt Szíriában a láza­dók oldalán, 60-70%-uk közel-keleti, 20-25%-uk pedig nyugati országokból való - jelentette ki egy ter­rorizmussal foglalkozó ve­zető kutató, az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának (BT) egyik tanácsadója. Peter Neumann professzor, a King's College London brit egyetem radikalizmussal foglalkozó kutatóintéze­tének vezetője szerint a legtöbb külföldi harcos, mintegy 3000, Tunéziából ment Szíriába, 1200 és 2500 között van azoknak a száma, aki Szaúd-Arábiá- ból mentek oda, Marokkó­ból és Jordániából 1500-1500-an. A nyugati országok közül Franciaor­szágból 700, Nagy-Britan- niából több mint 500, Né­metországból 400, Belgi­umból 300, az Egyesült Ál­lamokból 100 ember érke­zett Szíriába. (MTI) A Boko Haram vérvesztesége Yaounde. A Boko Ha­ram nigériai iszlamista szervezet több mint száz harcosával végzett a ka­meruni hadsereg egy ha­tárincidens során - közöl­te a kameruni kormány. A hadsereg „kemény vá­laszcsapást” mért a hétvé­gén a Boko Haram nigéri­ai határon állomásozó fegyvereseire, miután azok két gránátot lőttek ki a Kamerun északi részén lévő, Fotokol határtelepü­lésre - mondta Issa Tchi- roma Bakary kormány­szóvivő. Az iszlám állam létrehozásáért harcoló Boko Haram évek óta foly­tat fegyveres küzdelmet Nigéria többségében mu­zulmánok lakta északi ré­szén. (MTI) Jemen: tűz alá vett lázadók Szanaá. Tegnap rálőt­tek a jemeni biztonsági erők arra a több száz síita vallású húszi lázadóra, aki megpróbálta elfoglalni a miniszterelnöki hivatalt az ország fővárosában, Sza- naában. Az incidens során legalább négyen meghal­tak és tízen megsebesül­tek. A húszi lázadók ko­rábban elfoglalták a tele­kommunikációs és ener­giaügyi minisztériumot, és azóta nem engedik be a tisztségviselőket az épü­letbe. A dél-jemeni kikötő­városban, Ádenben pedig felrobbantotta magát egy öngyilkos merénylő a had­sereg egyik ellenőrző pontjánál - a detonáció 4 katonát megölt. (MTI) A Holland Biztonsági Testület szerint több, kívülről érkező nagy energiájú tárgy okozta az Ukrajna feletti légi katasztrófát Még a levegőben darabokra szakadt a maláj repülőgép MTI-HÍR Amszterdam. Több, kívülről érkező nagy energiájú tárgy okozta szerkezeti károsodás miatt még a levegőben dara­bokra szakadt a maláj légitársa­ság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata július 17-én Kelet-Ukrajna fö­lött - állapította meg a kataszt­rófáról készített, tegnap közzé­tett előzetes jelentésében a Hol­land Biztonsági Testület. Sem­mi sem utal arra, hogy a szeren­csétlenséget műszaki meghibá­sodás vagy a személyzet hibája okozta volna - vonták le az ada­tokból a következtetést a hol­land szakértők. A pilótafülke hangrögzítője szerint július 17-én 13:20:03-ig minden megfelelően alakult a fedélze­ten, semmilyen vészhelyzetre vagy hibára utaló nyom nincs a hangfelvételen, és meghibáso­dást jelző figyelmeztető hangot sem lehet hallani. A repülési adatrögzítő pedig arról tanús­kodik, hogy a rendszer semmi­lyen hibát nem jelzett, a hajtóművekről a fekete doboz a normális repülésnek megfelelő adatokat rögzített. Az ukrán lé­gi irányítással folytatott párbe­szédek tanúsága szerint a piló­ták semmilyen vészhelyzetet nem jelentettek. A felvétel 13:20:03-kor hirtelen megsza­kad - áll a jelentésben, amely arra is kitér, hogy az ukrán légi irányítás a felvétel megszaka­dása előtti másodpercekben kétszer is megpróbált kapcso­latba lépni a pilótákkal, de ak­kor már semmilyen válasz nem érkezett a gépről. A roncsoknak a földön való elhelyezkedéséből a holland szakemberek arra kö­vetkeztetnek, hogy a repülőgép a levegőben darabjaira szakadt. Hozzáteszik továbbá, hogy a karbantartási naplók alapján a Boeing 777-200-as repülő az amszterdami felszálláskor ma­radéktalanul alkalmas volt a re­pülésre, semmilyen műszaki hibára utaló jel nem volt, a sze­mélyzet pedig képzett és ta­pasztalt volt. A dokumentum arra is kitér, hogy bár a roncsot a szakértők még nem tudták tü­zetesen elemezni, a rendelke­zésre álló fényképek tanúsága szerint a darabokat több helyen lyukak tarkítják, a károsodás pedig egybevág azzal, amilyet több, kívülről érkező nagy energiájú tárgy okoz. „Ez a ká­rosodás vélhetően meggyengí­tette a repülőgép törzsének szerkezetét, amely így a levegő­ben darabokra szakadt” - írja a Holland Biztonsági Testület, amely szerint mindez megma­gyarázza, miért szakadt meg egy időben a repülési adatok rögzítése, a kommunikáció a légi irányítás és a gép között, és miért tűnt el a gép ugyanakkor a radaremyőről. A testület célja, hogy a katasztrófát követő egy éven belül elkészítse végleges jelentését a történtekről. A maláj légitársaság Boeing 777-es gépének roncsai a kelet-ukraj­nai sztyeppén. A pilótafülke hangrögzítője szerint július 7 7-én 13:20:03-ig minden megfelelően alakult a fedélzeten, a pilóták semmilyen vészhelyzetet nem jelentettek. (TASR/AP-feIvéteI) ENSZ: 3000 fölé nőtt a konfliktus áldozatainak száma - orosz katonai gépek egy kanadai hadihajó felett a Fekete-tengeren NATO-fegyverek mehetnek Ukrajnába Kijev. A kelet-ukrajnai tűzszünet múlt pénteki életbe lépése óta az ukrán fegyveres erők öt katonája esett el. A konfliktus halá­los áldozatainak a száma 3000 fölé növekedett. Pet­ro Porosenko ukrán elnök szerint néhány NATO-tag- állam kész fegyvereket szállítani Kijevnek. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A kelet-ukrajnai tűzszünet múlt pénteki életbe lépése óta az ukrán fegyveres erők öt ka­tonája esett el és 33 sebesült meg - közölte a védelmi mi­nisztérium egyik tisztségviselő­je. Vitalij Andronatyij, a tárca képviselője beszámolt arról is, hogy az oroszbarát kelet-uk­rajnai szeparatisták ellen indí­tott „terrorellenes” hadmű­veletben részt vevők közül je­lenleg összesen 1173-at kezel­nek kórházban. Közben a do- nyecki városi tanács közölte, hogy az éjjel a szeparatisták is­mét lőtték a megyeközpont egyik kerületét, ahol több épü­letben, köztük egy bentlakásos iskolában keletkeztek károk. Dmitro Timcsuk, a kelet-ukraj­nai harcokat figyelemmel kísé­rő katonai szakértő azt írta, a donyecki szakadárok a tűz- szüneti megállapodást súlyo­san megsértve nehézfegyver­zettel is lövik az ukrán fegyve­res erők állásait. A szakértő szerint a donyecki repülőteret négyszer lőtték. Gránátvetők­kel támadták a kormányerőket a Donyeck megyei Debalceve településnél is, valamint meg­próbálták elfoglalni a hadsereg egyik állását a Donyecktől délre fekvő Rodnikove településnél. A támadást az ukrán katonák visszaverték. Timcsuk azt állít­ja, az ukrán katonák csak akkor lőnek, ha támadás éri őket. Az ukrajnai konfliktus meg­erősített halálos áldozatainak a száma 3000 fölé növekedett - jelentette be az ENSZ-főtitkár emberi jogi ügyekkel foglalko­zó helyettese. Ha beleszámítjuk a malajziai légitársaság MH17- es járatával lezuhant 298 em­bert is, akkor az adat 3027 főre nő - mondta az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szerve­zet rendkívüli ülésén Ivan Si- monovic. Az adat csak azokat foglalja magában, akinek meg­erősítették a halálát, ezért az áldozatok valódi száma ennél sokkal több lehet - tette hozzá. Az ukrán vezetésnek sikerült több NATO-tagállammal meg­állapodnia arról, hogy fegyve­reket szállítanak Ukrajnának - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök a Donyeck megyei Mariupolban. „Egy sor NATO- tagországgal sikerült megálla­podnunk modern fegyverek közvetlen szállításáról, ami se­gít megvédeni magunkat és győzni. Létfontosságú szá­munkra a pénzügyi, továbbá a haditechnikai segítség, és ezt megkapjuk” - szögezte le az ál­lamfő. Ä múlt hét végén Poro­senko környezetéből már kiszi­várgott, hogy állítólag öt NATO- tagállam kész fegyvereket szál­lítani Kijevnek. „A (múlt heti walesi) NATO-csúcson az Egye­sült Államokkal, Franciaor­szággal, Olaszországgal, Len­gyelországgal és Norvégiával megállapodásra jutottunk ar­ról, hogy ellátnak minket kato­nai tanácsadókkal és modern fegyverekkel” - írta Jurij Lu- cenko, Julija Timosenko volt kormányfő egykori belügymi­nisztere. A Reuters brit hírügy­nökség megkeresésére az öt érintett ország közül Franciaor­szág és Lengyelország kivételé­vel mindegyik védelmi tárca ta­gadta az ukrán politikus állítá­sát. Lengyelország kész fegy­vert szállítani, amennyiben ezt kívánja az ukrán fél - jelentette ki tegnap Tornász Siemoniak lengyel nemzetvédelmi minisz­ter, ugyanakkor tagadta, hogy a NATO-csúcstalálkozón megál­lapodás született volna ilyen fajta szállításról. Három orosz katonai repülő­gép megközelítette a kanadai haditengerészet egyik fregatt­ját, amely egy NATO-gyakorla- ton vett részt a Fekete-tenger nemzetközi vizein, de az ukrán partok közelében. Kanada sze­rint ez „fölösleges provokáció” volt, Oroszország elutasítja a vádat, Moszkva szerint az orosz gépek „szigorúan a nemzetközi szabályoknak megfelelően jár­tak el”. A helikoptereket hordo­zó Toronto nevű fregatt felett két Szu-24-es harci gép és egy felderítőgép repült el alacso­nyan, „köröket írtak le felette”. A 2001. szeptember 11 -i támadás 13. évfordulójának előestéjén kiderül, az USA hogyan veszi fel a harcot a dzsihádisták ellen Obama ma ismerteti az új amerikai katonai akciótervet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington. Három évet is igényelhet annak a háromsza­kaszos akciótervnek a végrehaj­tása, amelyet az Iszlám Állam (LÁ) nevű terrorszervezet elleni harcra dolgoztak ki az amerikai védelmi minisztériumban - ol­vasható a The New York Times amerikai lapban. A cikk szerint a három szakaszból az első az iraki légi csapásokkal már meg­kezdődött. Ä következő fázis­ban az iraki hadseregnek és a kurd harcosoknak nyújtott ta­nácsadással, kiképzéssel és fegyverszállítással fokozzák az erőfeszítéseket. A harmadik szakaszban a feladat az IÁ erői­nek szíriai megtörése. A Penta­gon tervezőinek becslése sze­Amerikai őrjárat a Perzsa-öböl­ben. A haderő kész csapást mér­ni az Iszlám Államra. (SITA/AP) rint mindez 36 hónapig is el­tarthat, vagyis várhatóan csak Barack Obama elnök hivatali ideje után fejeződik be - írja a The New York Times. Obama ma beszédet mond, amelyben a radikális iszlamisták elleni harc kérdéseivel foglalkozik. A szep­tember 11-i terrortámadások idei évfordulóján újabb katonai készülődéssel lesz elfoglalva az Egyesült Államok. Az Irakban és Szíriában különös kegyetlen­séggel pusztító Iszlám Állam te­vékenysége elérte azt az inten­zitást, amelyet Washington már nem hagyhat katonai válasz nélkül. Barack Obama egyelőre szövetségeseket gyűjt, és nagy szerencséje, hogy az Iszlám Ál­lamon kívül gyakorlatilag senki sem szereti az Iszlám Államot. A 2001. szeptember 11-i ter­rortámadás 13. évfordulójának előestéjéig kell várni arra, hogy kiderüljön, pontosan milyen stratégiával készül felvenni a harcot Obama amerikai elnök az egyre ijesztőbb akciókkal je­lentkező Iszlám Állammal. Az amerikai haderő valószínűleg nem fog csak dróntámadásokra hagyatkozni, mint a jemeni és pakisztáni terrorellenes had­műveleteknél, és szárazföldi csapatokkal sem rohanja le az Iszlám Állam által ellenőrzött területeket, mint annak idején az afganisztáni háborúban. Az amerikai elnök az elmúlt napokat főként azzal töltötte, hogy ütőképes nemzetközi koa­líciót hozzon létre az Iszlám Ál­lam ellen- amerikai vezetéssel. Az amerikai szervezkedés a hé­ten a látványos fázisába érke­zik: John Kerry külügyminiszter a Közel-Keletre látogat, hogy megerősítse az Iszlám Állam el­leni arab koalíciót, Chuck Hagel védelmi miniszter pedig Anka­rába utazik, hogy a nagyon fon­tos NATO-szövetséges Törökor­szággal tárgyaljon az ügyben. Ami az arab szövetségeseket il­leti, az amerikai sajtó szerint hírszerzési információkkal segí­ti az Iszlám Állam elleni harcot Jordánia, emellett az Irakban és Szíriában fontos szunnita kap­csolatokkal rendelkező Szaúd- Arábia, valamint az Egyesült Arab Emirátusok is támogatja az Iszlám Állam által ellenőr­zött területek elleni légi táma­dásokat. (MTI, vs.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom