Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-09 / 207. szám, kedd
8 Külföld Kopacz lesz a kormányfő Varsó. Ewa Kopacz, a parlament elnöke a lengyel kormánykoalíció hivatalos kormányfőjelöltje - jelentette be tegnap Bronislaw Komorowski elnök szóvivője. Ewa Kopacz miniszterelnöki jelöléséhez a nagyobbik koalíciós párt, a Polgári Platform (PO) - két elnökségi tag ellenzése mellett - már múlt szerdán támogatását adta. A TVN24 hírtelevízió közlése szerint Donald Tusk, az Európai Tanács megválasztott elnöke valószínűleg ma mond le miniszterelnöki posztjáról. A hírtelevízió szerint Komorowski csütörtökön fogadja el lemondását, ezt követően találkozik Ewa Kopacczal. (MTI) Skócia: kiesik az unióból? Brüsszel. Skóciának újra kell kérelmeznie az EU- tagságot, ha lakossága a jövő csütörtöki népszavazáson a Nagy-Britanniától való elszakadás mellett dönt - erősítette meg tegnap Brüsszelben Pia Ah- renkilde szóvivő az Európai Bizottság korábbi álláspontját. A legfrissebb közvélemény-kutatások most először mutatták azt, hogy a skót függetlenség hívei egy hajszállal többségbe kerültek azokkal szemben, akik szeretnék megőrizni a 307 esztendeje fennálló, Angliával közös államot. Ha egy EU- tagállam területének egy része a függetlenné válás következtében megszűnik a szóban forgó tagállam részének lenni, akkor az uniós szerződések elveszítik érvényüket a szóban forgó területen. (MTI) Merényletek Szomáliában Mogadishu. Két öngyilkos pokolgépes merényletet követett el tegnap az Afrikai Unió (AU) egy katonai konvoja, illetve Szomáliái biztonsági tisztviselők autói ellen az al-Shabaab iszlamista terrorcsoport; a támadásokban legkevesebb húszán meghaltak. Ez az első nagyszabású támadás azóta, hogy egy hete amerikai légi csapás végzett Ahmed Abdi Godanéval, az al-Shabaab Szomáliái terrorszervezet vezérével. A szélsőséges csoport a támadás után bosszút esküdött a Szomáliái kormány és az AU békefenntartói ellen. Az al-Shabaab már egy évtizede folytat dzsihádot, muzulmán szent háborút Szomáliában, ahol 1991 óta véres polgárháború dúl. (MTI) ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Közös ukrán-NATO hadgyakorlat kezdődött a Fekete-tengeren - Kijev: Mariupolt és Donyecket lőtték éjjel a szakadárok Moszkva bekeményít, lezárhatja légterét Töltények és uborka - a donyecki szakadárok kellékei (SITA/AP Kijev. A pénteken életbe lépett tűzszünet ellenére tegnapra virradóra folytatódtak a harcok Kelet-Uk- rajnában; Donyecket és az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötőváros peremvidékét lőtték az oroszbarát szakadár erők. Petro Porosenko ukrán elnök a harcok által sújtott Mariupolba utazott. MT1-ÖSSZEFOGLA1Ó A péntektől tartó tűzszünet ellenére tegnapra virradóra folytatódtak a harcok Kelet-Uk- rajnában; Donyecket és az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötőváros peremvidékét lőtték az oroszbarát szakadár erők. Konsztyantin Batozszkij, a Donyeck megyei kormányzó tanácsadója jelentette, hogy az éjjel három irányból, Novoa- zovszk, Szartana és Kominter- nove települések felől támadták oroszbarát szeparatisták a város környékét harckocsikkal, páncélozott járművekkel és gyalogsággal. Szemtanúk arról számoltak be, hogy tüzérségi támadás érte a megyeközpontot, Donyeck városát is az éjjel. Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” (DNR) hatóságai elutasítják a fogságba esett mintegy ezer ukrán katona elengedését addig, amíg Kijev nem hajlandó közölni azoknak a fogságba esett sza- kadároknak a névsorát, akiket kicserélnének. Leonyid Varanov, a DNR állambiztonsági minisztere kijelentette, eddig nem kapták meg Kijevtől azoknak a névsorát, akiket kicserélnének. Attól tartanak, hogy Kijev, miután visszakapta saját katonáit, nem adja ki majd a fogságba esett (oroszbarát) felkelőket. Kijev azt állítja, hogy 200-300 lázadót tart fogva - mondta Varanov. Az elmúlt négy nap alatt 1200 ukrán foglyot sikerült kiszabadítani a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták fogságából - jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök tegnap Mariupolban, ahová munkalátogatásra érkezett. Az államfő közölte továbbá, hogy vasárnap 33 bekerített katonát menekítettek ki, olyanokat, akik nem adták meg magukat. Oroszország légterének használatát is megtilthatja Moszkva, ha a Nyugat az orosz gazdaság újabb ágazatait érintő büntetőintézkedéseket vezet be - figyelmeztetett Dmitrij Medvegyev a Vedomosztyi orosz lapnak adott interjúban. A tegnap megjelent interjúban az orosz kormányfő kijelentette: „Ha lesznek az energiaágazatunkat sújtó vagy a pénzügyi ágazatunkat tovább korlátozó szankciók, akkor kénytelenek leszünk aszimmetrikusan válaszolni... Például a közlekedés terén”. Medvegyev figyelmeztetett: ha a nyugati légitársaságoknak ki kell kerülniük az orosz légteret, akkor többen közülük csődbe juthatnak. Ez számos olyan társaságot érint, amely amúgy is a túlélésért küzd - tette hozzá. Az orosz kormányfő hangsúlyozta, nem szeretné, ha a légtérzárat valóban be kellene vezetni. A Vedomosztyi egy hónapja már közölte értesülését a Szibéria fölötti átrepülés betiltására vonatkozó orosz tervekről. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Európából Ázsiába vezető útvonalon minden járattal mintegy 30 ezer dollárt takarítanak meg a légitársaságok. A Lufthansa, a British Airways és az Air France komoly összegeket fizet az Aeroflotnak a szibériai tranzitért. A politikus kifejtette, a büntetőintézkedések nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Ukrajnában béke legyen. Közös hadgyakorlatba kezdett tegnap az ukrán haditengerészet és több NATO-ország a Fekete-tenger északnyugati részén, a márciusban orosz fennhatóság alá került Krím félszigettől nem messze. Hét ukrán hadihajó és öt NATO-hajó vesz részt a háromnapos manőveren. Oroszország hevesen kifogásolta a gyakorlatot, „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezve azt, és válaszul egy rakétahordozó cirkálót irányított a Földközi-tengerre. A térségben fekvő Szevasztopol közelében megrendezett hadgyakorlatok korábban is feszültséget okoztak Moszkva és Kijev között. A jelenlegi válsághelyzetre tekintettel a manőver nem érinti az Ukrajna délkeleti partjainál lévő Azovi-tengert, amelyet most Oroszország ellenőriz. A jemeni kormány harci repülőket vetett be a síita lázadók ellen - az Iszlám Állam támadást intézett egy iraki város ellen Ausztrál hadianyag a dzsihádistákkal harcoló kurdoknak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Canberra/Szanaá. Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsi- hádista szervezet fegyveresei hajókról lőttek egy kisvárost az iraki fővárostól északra, valamint felrobbantottak egy pokolgépet rejtő gépkocsit annak piacterén. Tizenhét ember meghalt, 54 megsebesült - közölte egy biztonsági forrás. A Duluíja elleni ostrom két órán át tartott, mígnem a hadsereg visszaverte. A legtöbb áldozatot a piactéren elhelyezett, pokolgépet rejtő autó felrobbanása okozta. Ä szunnita lázadókból álló IÁ-nak ez volt a legvéresebb támadása az országnak ebben a részében, amelyben több olyan, szunniták lakta város van, mint Duluíja. Az IÁ már több más várost az ellenőrzése alá vont közülük, és maga mellé állított helyi milíciákat. Ausztrália 50 tonna hadianyagot, elsősorban fegyvert és lőszert adott át a dzsihádisták ellen Észak-Irakban harcoló kurd erőknek - közölte tegnap az ország védelmi minisztériuma. Ez a harmadik ausztrál szállítmány az Iszlám Állam szunnita szervezet megfékezését célzó harcok támogatására. A C-17A Globemaster típusú katonai szállító repülőgép az albán fővárosból, Tiranából Bagdad érintésével vitte a hadifelszerelést az észak-iraki Erbílbe. Az iraki fővárosban átvizsgálták a rakományt a helyi erők. A hadianyag átadása incidens nélkül lezajlott. Ausztrália célja a művelettel az IÁ észak-iraki állásai ellen augusztus 8-án kezdett amerikai légi offenzíva kiegészítése. A szunnita szervezet térnyerésének megállítását célzó nemzetközi erőfeszítésekben Albánia, Kanada, Horvátország, Dánia, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia erői is részt vesznek. Ausztrália korábban már bekapcsolódott az észak-iraki humanitárius műveletekbe is. Harci repülőgépeket vetett be Jemenben tegnap a légierő a kormánnyal szemben álló, síita vallású húszik ellen. Az Al- Mashhad al-Yemeni hírportál katonai körökre hivatkozva azt jelentette, hogy már vasárnap este harci repülők tűntek fel az ország északkeleti részén fekvő al-Dzsaúf tartomány területe felett. A fővárosban, Szanaában három hete húszik tízezrei tüntetnek a kormány lemondását és a benzin-, valamint gázolajár-támogatások lefaragásáról hozott döntés visszavonását követelve. A szunnita vezetés a múlt héten már tett engedményeket a síita lázadóknak, de az utóbbiak ezeket nem fogadták el. A síita húszi kisebbség évek óta nagyobb önállóságot követel a szunnita többségű jemeni kormánytól. A szunniták egy része viszont attól tart, hogy a húszik a térségben újra akarják éleszteni az ezeréves zaidita imamátust, amelynek irányítói Mohamed próféta leszármazot- tainak mondják magukat. Az imamátusnak az 1962-es katonai puccs vetett véget. Sierra Leonéban 4 napos kijárási tilalom lesz az Ebola miatt - eddig mintegy 2100-an haltak meg a kór okozta betegségben Még a mekkai zarándoklatot is befolyásolja a halálos kór MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Dakar/Freetown. Humanitárius folyosó kialakítását jelentette be tegnap Szenegál, hogy lehetővé tegye a nemzetközi segélyszervezetek számára az Ebola-járvány sújtotta országok elérését. Az Atlantióceán partján fekvő ország augusztus 21-én zárta le a határait, hogy így fékezze az elsősorban Nyugat-Afrikát érintő járvány terjedését. Az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) bírálta a lépést, arra hivatkozva, hogy a vírus már így is jelentős károkat okozott az érintett országok gazdaságában és amúgy is rossz egészségügyi rendszerében, amely károkat a határzár tovább fokozza. A nigériai kormány tudatta, hogy a 174 milliós lakosságú országban 23-ra emelkedett a bizonyítottan Ebolától megbetegedettek száma. Ennek ellenére nem tütják meg az éves mekkai zarándoklatot a Nigériából érkezők számára. Rijád ugyanis közölte, hogy idén nem ad vízumot a Sierra Leone-i, libériái és guineai zarándokoknak. Hivatalos adatok szerint eddig mintegy 2100-an haltak meg a kór okozta betegségben Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. A vírus eddig csaknem négyezer embert betegí- tett meg. Ez a legsúlyosabb Ebola-járvány a vírus csaknem negyven évvel ezelőtti megjelenése óta. A kór mostani terjedése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Nigériára, Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt. A járvány vérrel és más testnedvvel terjed. Az Ebola-vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték. Négynapos kijárási tilalom lesz érvényben szeptember 18. és 21. között Sierra Leone egész területén az Ebola-járvány feltartóztatása érdekében. A megadott négy napban a lakosok nem hagyhatják el otthonukat, ami a remények szerint segít majd megakadályozni a járvány további terjedését, az egészségügyi dolgozóknak pedig lehetővé teszi, hogy azo- Fertőtlenítés Libériában. A hasmenéssel, hányással, belső vérzéssel nosítsák a betegség korai stá- járó Ebola miatt több nyugat-afrikai ország elrendelte az állam- diumában lévő eseteket. határ lezárását, továbbá kijárási tilalamat vezetett be. (SITA/AP)
