Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-08 / 155. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 8. www.ujszo.com Tévésorozat lesz A rózsa nevéből Róma. Hatrészes tévéfilmsorozatot készít Umberto Eco A rózsa neve című művéből a RAI, az olasz köztelevízió. A megfilmesítési jogokat Matteo Leví producer szerezte meg - írta a La Repubblica című római napilap. A forgatókönyvet Andrea Porporati írja, aki a Polip című sorozat készítésében is részt vett. „Eco regényén, az elmúlt ötven év legelterjedtebb olasz nyelvű művén dolgozni igazán nagy kihívás" - fogalmazott a forgatókönyvíró. Egyelőre sem a rendező, sem a színészek nevét nem közölték. A forgatást a tervek szerint 2015-ben kezdik. Umberto Eco elégedett a projekttel. ,A rózsa neve túl bonyolult regény egyetlen filmhez, a sorozat sokkal jobb" - mondta az író. A bestsellert már 1986-ban megfilmesítette Jacques Annaud, Baskerville-i Vilmost Sean Connery, Melki Adsót Christian Slater játszotta. A középkori kolostorban játszódó misztikus és véres eseményekről szóló kétórás film világsikert aratott. (MTI) MOZIJEGY Reklám két és fél órában HORVÁTH GERGŐ Michael Bay visszatért a Hasbro alakváltó figuráihoz, de a Transformers 4 sem tudott kilépni a totálisan gagyi látványfilmek önmaga ásta pöcegödréből. Hiába a teljes szereplőgárda cseréje, az új forgatókönyvíró (Ehren Kruger), A kihalás kora egy szívtelen iparosmunka, kiábrándító forgatókönyvvel és dramaturgiával. Arról nem is beszélve, hogy a rettenetesen sok termékelhelyezéstől az egész film egy gigászi reklámmá vált, amely semmi másról nem szól, csak pa- rasztvakításról és üzletről. Az utolsó fél óra pedig egész egyszerűen szuperlátványos pucsítás a kínai lobbi előtt. Kiábrándító, hogy Bay képes volt leforgatni egy olyan filmet, melynek minden percét reklámfelületként értékesítette, és egészen odáig jutott, hogy a hús-vér szereplők tulajdonképpen teljesen feleslegessé váltak: semmi mást nem tesznek, csak végigkommentálják az eseményeket. A történet a chicagói ütközet után három évvel veszi fel a fonalat. A CIA vadászik az autobotokra, és minden áron ki akaija pucolni az összes idegent a bolygóról. Eközben Cade Yeager (Mark Whal- berg), a texasi redneck feltaláló megvesz egy ócska kamiont, de miután kiderül, hogy a jármű maga Optimus fővezér, Yeagernek, lányának (Nicola Peltz) és eltitkolt pasijának (Jack Reynor) menekülnie kell. A faék egyszerűségű sztorival talán semmi baj nem lenne, kevesebből is forgattak már épkézláb filmet, csakhogy ezt a történetet Bay két és fél órán át meséli. Az világos, hogy nincsen benne ennyi muníció, így hát két mondatváltás között lerombol egy fél várost, mert már láthatóan nem volt mire elkölteni a dollármilliókat. Persze a világ első, IMAX 3D kamerájával forgatott filmje elképesztően látványos, ez nem is lehet kérdéses. A CGI-effek- tek talán még sosem voltak ennyire szemet káprázatóak, az animátorok előtt tehát le a kalappal. A rendező közel 170 millió dollárból leforgatta gyermekkori fantáziájának legnagyobb csatáit, zéró koherencia és hozzáadott érték nélkül. Pedig nem igaz, hogy egy látványfilmnek kifejezetten ostobának kell lennie, mintha ez valamiféle műfaji sajátosság lenne. Félreértés ne essék, Bay úgy forgat akciójeleneteket, ahogy csak kevesen tudnak, de a látványt most sem tudta a narratíva szolgálatába állítani. Maradtak a giccses nagytotálok, a combok között forgó kamera, a dinóbotok, a lassított gigászi robbantások, a naplemente, a nagy összeborulás és semmi más. Persze a rendező a kassza folyamatos csengése mellett valószínűleg jól alszik éjszakánként, hiszen a franchise harmadik - és eddigi leggyengébb - része is csont nélkül hozta a milliárdos bevételt, afelől pedig kétségünk se legyen, hogy nem lesz máshogy A kihalás korával sem. Ez pedig azt jelenti, hogy folytatódik a Transformers- filmek ipari sorozatgyártása. Transformers: A kihalás kora. Színes amerikai sci-fi akciófilm, 165 perc, 2014. Transformers 4; két mondatváltás között lerombolnak egy fél várost (Képarchívum) Sokszínűbb lesz, jelentős szerzőkkel gazdagodik és több helyen lesz jelen az Opus, mint eddig Óvatos ráncfelvarrás Hizsnyai Zoltán, az új főszerkesztő (Somogyi Tibor felvétele Hizsnyai Zoltán költő személyében új főszerkesztője van az Opusnak, a szlovákiai magyar írók lapjának. Hizsnyai volt már a Kalligram folyóirat szerkesztője és lapunk munkatársa is. JUHÁSZ KATALIN Miért volt szükség a főszerkesztőcserére? Mennyiben változik az Opus arculata, illetve mi az, amiből az olvasók észreveszik, hogy már nem H. Nagy Péter a főszerkesztő? Nem a folyóirat színvonala indokolta a szerkesztőség átszervezését. Az Opus eddig is igényes lap volt. H. Nagy Péter főszerkesztő, Vida Gergely szerkesztő és a lap arculatát jegyző Juhász R. József kiváló munkát végzett. A laptulajdonos elsősorban a marketingen, a folyóirat népszerűsítésén kívánt javítani, amire a szerkesztőknek már csak azért sem juthatott több idejük, mert mindketten tanárok, és másodállásban végzik ezt a munkát. És persze egy nívós lapnál is szükség van időnként frissítésre: új nézőpontok, szemléletek bevezetésére, egy óvatos ráncfelvarrásra. Annyi változott, hogy átvettem a főszerkesztői feladatokat, H. Nagy Péter a tanulmány és kritika rovatot szerkeszti, Vida Gergely pedig a szépirodalmat. A példányszám emelése, ami az én feladatom, nem könnyű mutatvány, és a lapszámbemutatók, az állandó internetes jelenlét mellett elképzelhetetlen például nagy presztízsű új szerzők megnyerése nélkül. Kinek és miért készül a lap? Az irodalomkedvelő és -értő olvasónak készül, azért, hogy örömét lelje benne, ismereteket, információkat szerezzen belőle, elgondolkoztassa, vitára késztesse, megnyugtassa, felrázza, inspirálja. Nagyon sok irányú érdeklődést kívánunk kielégíteni - és nem feltétlenül csak a szépirodalom terén. Egyébként már most sem vagyunk híján értő olvasóknak. A Szlovákiai Magyar írók Társasága, valamint a Fiatal írók Köre tagjai ingyen megkapják a lapszámokat. Már ez is közel kétszáz biztos olvasót jelent. Bárki küldhet kéziratokat a szerkesztőségbe, vagy felkérésre dolgoznak a szerzők? Nyomatékosan le kell szögeznem, hogy nem vagyunk a Szlovákiai Magyar írók Társasága tagjainak a közlönye. A SZMÍT közgyűlése választja a választmányt, ez a választmány pedig a főszerkesztőt. Azzal bíztak meg, hogy biztosítsam a lapban a magas szintű szellemi anyagcsere teljes szabadságát. Egyébként úgy gondolom, az írók számára az export semmivel sem fontosabb, mint az import. Nem beszélve az olvasókról. Kiviszünk és behozunk, és e kettőt együtt jelenítjük meg a lapban. Nem alakítunk ki rezervátumokat, akolmeleg szeparé- kat, belterjességükben sajátosságukat ünneplő, nyomorúságos gettókat. A hazai termés összmagyar, sőt, akár világirodalmi rangú alkotások közegében jelenhet meg. Ennek az az ára, hogy sem a szlovákiai illetőség, sem a SZMÍT-beli tagság, de még a megjelent kötetek száma sem lehet szabad jegy az Opus-publikációra. Vagyis bárki küldhet kéziratokat, de természetesen felkérésre is foglalkoztatunk szerzőket. Mi a helyzet a tematikus blokkokkal? Voltak és továbbra is lesznek. Sőt, ha egy-egy témakörben nívós kéziratanyag halmozódik fel, a tematikus lapszám gondolatától sem zárkózunk el. Fontosnak tartom azonban, hogy az elegáns koncepciózusság ne menjen a sokszínűség rovására. Kéthavi lap vagyunk, a „blokkolás” tekintetében mértékletességre kell szoktatnunk a szerkesztői egót. Miben különbözik ez a lap a többi magyar nyelvű irodalmi folyóirattól? Annyiban egészen bizonyosan különbözik, mint egyik írás és egyik szerkesztői ízlés a másiktól. Ráadásként a szemléletmód azon sajátossága is megemlíthető, amely a minket körülvevő multikulturális közegjellegéből fakad. Milyen csemegékre számíthatnak az olvasók a következő hónapokban? Azt tervezzük például, hogy az eddiginél jóval több interjút közlünk. Két kerekasztal-be- szélgetést is szervezünk a közeljövőben, ezeknek a szerkesztett változata olvasható lesz a lapban. A Tsúszó-kutatás legfrissebb írásos dokumentumaiból is kap az olvasó egy csokorra valót, ez szívügyem. Lesz fordításirodalom bőven, megemlékezünk a Sziveri János-évforduló- ról, és városaink graffitikultúrá- ját is szeretnénk bemutatni egy sorozatban. A többi legyen meglepetés! Hol juthat hozzá az Opushoz az, aki nem fizet elő rá a kiadónál? Egyes könyvesboltokban beszerezhető a lap, ősszel pedig a terjesztői hálózatot is nagy mértékben bővíteni szeretnénk. Az egyes lapszámok kivonatos tartalomjegyzékét addig is közzé- tesszük különböző lapokban és/vagy az interneten, és ha egy publikáció címe felkelti valaki érdeklődését, az adott példányt külön is megrendelheti a kiadónál. Aki viszont úgy gondolja, hogy az Opusban megjelent írások időtállók, a következő évben a weboldalunkról letöltheti akár az egész előző évfolyamot. De ezt, érthető okokból, csak igen halkan jegyzem meg. Láthatjuk Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét, mely bekerült a LUX díj elődöntősei közé A Projekt 100 a legjobb filmek közül válogat ELŐZETES A Szlovákiai Filmklubok Társulása (ASFK) idén is megrendezi az ország legnagyobb vándor filmszemléjét, a Projekt 100-at. Az 1995-ben indított népszerű vetítéssorozat klasz- szikus mozgóképekből és a kortárs filmművészet legjavából kínál évente tíz jelentős alkotást. A vándorszemle szeptember 10-én kezdődik, és év végéig filmklubok tűzik műsorukra a tízes lista egyes darabjait. A Projekt 100-nak köszönhetően láthatjuk idehaza Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét, amely - ahogy a most zajló Karlovy Vary-i filmfesztiválon bejelentették - bejutott a LUX díj idei tíz elődöntőse közé. Közülük kerül ki július végén a LUX díj, vagyis az Európai Parlament filmdíjának három döntőse. A magyar filmen kívül a Projekt 100 kínálatában szerepel egyebek között Federico Fellini 1963-ban készült 8 és fél című drámája, Stanley Kubrick 2001 - Űrodüsszeia című, 1968-as sci-fije, a Pulp Fiction - Ponyvaregény című legendás Taran- tino-klasszikus, mely 1994-től hódít. A zenés filmek kedvelői, különösen a Beatles-rajongók pedig Richard Lester 1964-es, Egy nehéz nap éjszakája című filmjének örülhetnek. Az újabb termésből figyelmet érdemel Pawel Pawli- kowski lengyel-dán koprodukcióban készült, Ida című fekete-fehér drámája, valamint az eddig dokumetmufilmjeiről ismert Jaro Vojtek első játékfilmje, a Gyerekek. (tébé) Ősszel a hazai filmklubokban újra láthatjuk Stanley Kubrick 2001 - Űrodüsszeia című legendás alkotását, mely 46 évvel ezelőtt új időszámítás kezdetét jelentette a tudományos fantasztikus filmek történetében.1969-ben Oscar-díjjal jutalmazták a legjobb vizuális effektusokért. (Fotó: ASFK)
