Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-01 / 150. szám, kedd

6 Régió-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 1. www.ujszo.com A cég szerint törvényellenesen vették el tőlük a zsírkőkitermelés jogát Pereli Szlovákiát az EuroGas társaság Egy ekkora épület felújításának csak az előkészületi munkálatai több évig elhúzódhatnak (A szerző felvétele) Néhányan úgy vélik, mielőbb vissza kellene adni az épületet az államnak Nagyveszverés/Rozsnyó. Június 25-én beperelte Szlovákiát az amerikai székhelyű EuroGas tár­saság, nemzetközi vá­lasztott bíróságon ke­resztül 3,2 milliárd dol­lár (2,35 milliárd euró) kártérítést követel Szlo­vákiától - tájékoztatott a Die Presse című osztrák napilap. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nem született döntés a volt rimaszombati megyeházáról 1BOS EMESE Rimaszombat. Szimbolikus összegért eladni az államnak, vagy megtartani és pályázati forrásból, illetve önerőből fel­újítani, gazdaságosabbá tenni az egykori megyeháza épületét - ez volt a legutóbbi képviselő- testület egyik vitás kérdése. Mivel a városatyák nem jutot­tak közös nevezőre, tovább hú­zódik a patinás épületé ügye. Mintegy húsz évvel ezelőtt egy koronáért kapta meg a vá­ros a Tompa téri épületet. Az egykori megyeháza helyisége­iben többnyire állami hivata­lok kaptak helyet. Mára az épület állapota jelentősen le­romlott. Felújításra vár a tető- szerkezet, az épület homlok­zata balesetveszélyes, a nyu­gati oldaláról hull a vakolat. Gazdaságossá kell tenni a fűtést, ki kellene cserélni az ablakokat, és az épület helyi­ségei is rekonstrukcióra szo­rulnak. Becslések szerint a szé­les körű felújítás több millió euróba kerülne. Időközben több hivatal elköltözött az épületből. Jelenleg alig ötven százalékban van kihasználva, a helyiségek többsége üresen áll. Februárban a város vezeté­se európai uniós forrásból sze­rette volna rendbe tenni az épületet. Úgy tervezték, 2,5 millió eurót igényelnének a helyreállítási munkákra, az öt- százalékos önrész 125 ezer eu­rót tett volna ki. A képviselők már akkor is csak hosszas vitát követően támogatták a pályá­zat benyújtását, amire végül is nem került sor. A belügyminisztérium szim­bolikus összeg fejében vissza­vásárolná az egykori megye­házát a hozzá tartozó telekkel és garázsokkal együtt. Jozef Šimko polgármester csak azzal a feltétellel egyezik bele az el­adásba, ha az állam szerző­désben garantálja, hogy az épületet öt éven belül felújítja. A belügyminisztérium ilyen garanciát nem vállal. Két tá­borra szakadt a képviselő-tes­tület. Néhányan úgy vélték, az épületet nem kellene eladni, hanem uniós és egyéb forrá­sokból fokozatosan helyre kel­lene állítani. Idővel a városi hivatal is ide költözhetne. Má­sok viszont az egykori megye­háza eladása mellett érveltek. Dušan Hlinak úgy fogalma­zott, a város húsz év alatt mindössze egyszer áldozott az épület helyreállítására, akkor is csak a főépület homlokzatát tudta rendbe tenni. Fenntar­tani is alig tudja a város, költ­ségvetése pedig az elkövetke­ző 10 évben biztosan nem te­szi lehetővé a széles körű re­konstrukciót. Hozzátette, az eladás után a belügyminiszté­rium úgynevezett ESŐ állam- igazgatási reformja keretében ide költözhetne az összes ál­lami hivatal, és az épületben alakíthatnák ki az ügyfélfoga­dó központot is. Hosszas vitát követően sem született döntés a kérdésben. Szeptemberben valószínűleg ismét terítékre kerül az ügy. Eddig kevesebb látogató merészkedett fel a fellegvárba Megújult a füleki vár lépcsője ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Minden harmadik rákért a rossz étkezés a felelős Az öndiagnózis az aranyér esetében is veszélyes Miért fontos a bőr előkészítése a sminkelés előtt? ■H Július 3-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! tllIMtl Fülek. Önerőből újította fel a lépcsőt és tette könnyebben megközelíthetővé a füleki vár területét a vármúzeum. Akik eddig nem mertek felmenni a fellegvárba, most már bizton­ságosan juthatnak fel Fülek legmagasabb pontjára. 1993-tól látogatható a vár, akkor fakonstrukciós lépcső­ket alakítottak ki a területén. 2003-ben széles körű felújítás kezdődött. A Műemlékvédelmi Hivatal akkor úgynevezett te­replépcsők kialakítását hagyta jóvá. „A törmelékhalmazba deszkákat ütöttek be, az időjá­rás viszontagságai következ­tében a döngölt föld kiszáradt, a deszkák pedig kifordultak, a lépcsők balesetveszélyessé vál­tak. Agócs Attila múzeum­igazgató elmondta, azért volt szükség a lépcsők felújítására, mert a megnövekedett igény- bevételt már nem bírják el a régi lépcsőfokok. A vármúzeum vezetése két alkalommal pályázott a kultu­rális minisztériumnál a re­konstrukcióra. A műemlék-fel­újítási programban, mely köz­munka keretében teszi lehető­A munkálatokat sikerült úgy beütemezni, hogy a várba látogató turistákat nem korlátozták (Mesirik Marian felvétele) vé a műemlékek állagmegóvá­sát, nem jártak sikerrel. Úgy döntöttek, nem várnak tovább, önerőből teszik könnyebben megközelíthetővé a füleki vá­rat. Három lépcsőszakasz épült meg, az egyik a Bebek-torony- ba, az állandó kiállításhoz ve­zet. A leghosszabb lépcsősza­kasz a középső várat és a fel­legvárat köti össze. A harmadik szakasz a fellegvárban a palo­tából a lőteraszokra vezet. Tölgyfából, két hét alatt készült el a konstrukció. Korábban hatezer euróra be­csülték a beruházást, a közbe­szerzési pályázaton sikerült 4,5 ezer euróra csökkenteni az összeget. További 500 eurót költöttek a középső várban egy csapóhíd deszkacseréjére. A költségeket a tartalékalapból fedezte a vármúzeum, (ie) A nagyveszverési zsírkőbá­nya körüli korrupciógyanús ügy már több éve húzódik. Az EuroGas társaság szerint 2005-ben Rozmin nevű leány- vállalata helyett törvényellene­sen végül másnak adták a zsír­kőkitermelés jogát. Wolfgang Rauball, az EuroGas vállalat igazgatótanácsának alelnöke korábban úgy nyilatkozott, ha június 24-ig nem sikerül peren kívül megegyezni Szlovákiá­val, az ügyet a Világbank wa­shingtoni székhelyű Beruházá­si Viták Rendezésének Nem­zetközi Központja elé terjesz­tik. Az EuroGas vállalat annyi kártérítést követel Szlovákiá­tól, amennyi bevételtől 2007 óta feltételezetten elestek. A szakértők szerint a valóságos kár összege 200 millió euróra tehető. A szlovák kormány a kártérítési üggyel kapcsolatban nem közölt információkat, a pénzügyminisztérium a Die Presse című napilapnak úgy A nagyveszverési zsírkőbánya Európa egyik legfontosabb lelőhelye (SITA-felvétel) nyilatkozott, a perről egyelőre nem tudnak semmit. Az EuroGas 1998-ban szerez­te meg az engedélyt a zsírkőbá­nya kitermelésére, ezt vélemé­nyük szerint 2005-ben jogtala­nul vették el tőlük. A kitermelési engedély végül nem teljesen át­látható módon egy „garázs­cégen” keresztül került az oszt­rák Schmid-Holding (SIH) válla­lathoz. A Schmid-Holding azóta közel harmincmillió eurót be­fektetett a zsírkőbányába. Ro­bert Schmid, a SIH cégvezetője a Die Presse-nek elmondta, nincs közük a botrányhoz, érvényes engedélyük van, megfelelnek az előírt feltételeknek, viszont az ügy rossz hatással lehet az üzle­teikre. A Legfelsőbb Bíróság már kétszer határozott úgy, hogy a zsírkő kitermelésének jogát törvényellenesen vették el az EuroGas vállalattól. A Die Pres­se azt írja, a perrel való fenye­getés után Szlovákia már mu­tatott hajlandóságot az ügy kompromisszumos megoldásá­ra, de nem sikerült megegyez­niük a feltételekről. Az EuroGas már 2010-ben kilátásba helyezte, hogy az ügyet nemzetközi választott bí­róság elé terjeszti, a vállalat szerint Szlovákia megsértette a Csehszlovák Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok a befektetések kölcsönös támo­gatásáról és védelméről szóló egyezményét. A nagyveszveré­si zsírkőbánya Európa egyik legfontosabb lelőhelye, a ki­termelt zsírkő piaci értéke év­ről évre növekszik. (TASR, za)

Next

/
Oldalképek
Tartalom