Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-01 / 150. szám, kedd
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 1. Fico szerint a Smer jó nevét a basáskodó és arrogáns helyi tisztviselők rombolják le A rossz káderek A Smer rendkívüli közgyűlésére az elemzők két fő dolgot jósoltak: valamilyen osztogatás bejelentését és személycseréket. TOKÁR GÉZA Az előbbi maradéktalanul teljesült, az állami pénzszórás magasabb fokozatra vált a következő két évben. Ami a minisztercseréket illeti, pár napig vagy hétig még várni kell arra, hogy hulljanak a fejek. A taktikázás közepette elhangzott viszont egy olyan megállapítás is, amit szlovákiai politikus szájából nem hallhatunk túl gyakran: a helyi, alsó káderek nem végzik jól a dolgukat és ez rombolja a párt hitelét. Fico kijelentése valójában pártok feletti és a szlovákiai politika egyik fő problémáját érinti. A miniszterelnök kertelés nélkül kijelentette, hogy a párt jó nevét a basáskodó és arrogáns helyi tisztviselők rombolják le. Lépjünk most túl azon a tényen, hogy Robert Fico a saját választási vereségéért hagyományosan másokat hibáztat és hogy a miniszterelnök megnyilvánulásai legalább annyit ártottak a pártnak, amennyit a helyi és regionális alapszervezetek, vagy a párton belüli középvezetők. A vezető politikusok ritkán hangoztatják, hogy a párttagság nem felel meg a hatalom- gyakorlással kapcsolatos kívánalmaknak. Általában azért, mert a párttagok szétszednék őket. Az erős vezetéssel bíró Smer azonban olyan speciális helyzetben van, hogy megfogalmazódhat ilyen kritika. A beismerés nem világít rá olyan dolgokra, amelyeket helyi szinten az állampolgárok ne tudatosítottak volna eddig is, csak éppen hiányzott a közbeszédből a téma. A szlovákiai politika leépülésének egyik forrása ugyanis a politikusokban és a politikai pártokban való csalódottság, s ezt a választók nemcsak országos, hanem helyi szinten is tapasztalják. A politikai kultúra és a környezet kedvez az ügyeskedéseknek, a helyi kiskirályok manipulációinak, ez pedig rombolja a demokráciába vetett hitet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kádereken gyakran nincs is mit számon kérni. Szlovákiai magyar viszonylatban még csak-csak meg lehet fogalmazni egy olyan elvrendszert, amihez a pártok képviselőinek illene magukat tartani (a magyarság fennmaradása érdekében tett lépések, elvi célkitűzések), a kisebbségeken túllépve azonban nehéz kapaszkodókat találni a regionális politikusokkal kapcsolatban. Közös vonásuknak számít ellenben a gazdasági és hatalmi érdekérvényesítésre való törekvés, azaz a saját szakállukra dolgoznak, lobbizgat- nak, részt vesznek a párton belüli tisztségekért folyó harcban. Ugyanakkor a helyi szervezetek célja elméletileg a problémák megoldása, a panaszok közvetítése lenne. A jelenség végeredményben teljes bizalomvesztéshez vezet a politikában. A Smer mindezt a megyei választások során tapasztalta meg, mikor Marian Kotleba feltörölte a padlót a smeres Vladimír Maňkával, aki megyefőnök létére nem tudott semmi használhatót és újat üzenni a választóinak. A miniszterelnök ezt fogalmazta meg a hétvégén a maga sajátos modorában. A dolgok aligha változnak, de erre azért szükség volt.- Félreérted a helyzetet, drágám. De én akár hazugságvizsgálatra is hajlandó vagyok elmenni. (PeterGossónyi rajza) Az orosz elnök az elmúlt napokban a béketárgyalások hívének szerepében tündökölt Putyin már politikai megegyezést szeretne JARÁB1K BALÁZS Keleti szomszédunknál továbbra is áll a bál, s a helyzet napról napra változik. Petro Po- rosenko elnök múlt héten aláírta a társulási szerződést az Európai Unióval. Ez egyelőre vajmi keveset old meg Ukrajna gondjaiból, ám szimbolikus mérföldkő, és joggal örülnek Kijevben. Ám az EU-nak jobban kellene igyekeznie mélyebben megérteni az országban zajló folyamatokat, ha valóban segíteni szeretné Ukrajnát rendkívüli helyzetében. Bár Porosenko elnök egyoldalú tűzszünetet hirdetett, a keletukrajnai szakadárokat ez hidegen hagyta. Csak a hétvégén közel húsz ukrán katona és nyolc civil vesztette életét a szakadá- rok támadásaiban. A kijevi Maj- danon tartott, immár hagyományos vasárnapi tömegtüntetés fő üzenete erre a tűzszünet visszavonása volt. Kijev és Ukrajna túlnyomó része ezután már nem hajlandó tárgyalni a szakadá- rokkal. Közben egyre-másra érkeznek a hiteles információk, kik harcolnak a két keleti régióban, Donyeck és Luhanszk megyében. Moszkva segítsége nélkül a szakadár mozgalom tiszavirág életű lenne, azonban a fegyveresek többsége helybeli. Az orosz propaganda és a titkos- szolgálatok tevékenysége hatékonynak bizonyult a régióban, és ha Kijev katonákkal, nem pedig információval próbálja meggyőzni a helyieket, akkor nehezen fogja ismét ellenőrzése alá vonni a területet. Porosenko csapdahelyzetbe kerülhet: ha nem lesz meggyőző katonai eredmény keleten, akkor elvesztheti Kijevet, a véres katonai összecsapás pedig a két keleti régió elvesztését jelentheti. S ha sokat hezitál, akkor politikai pozícióját veszítheti el. Helyzetét tovább bonyolíthatja Vlagyimir Putyin újabb pálfordulása. Az elmúlt hetekben az orosz elnököt a kelet-ukrajnai szakadárok többet bírálták, mint a Nyugat, s naponta kérték tőle az orosz katonai beavatkozást. Putyin azonban a katonai erő alkalmazására szóló parlamenti felhatalmazása visszavonását kérte, ületve a béketárgyalások híveként tündökölt (a tűzszünet meghosszabbítását is kérte). További nyugati szankciókat az orosz gazdaság roppant nehezen viselne el (Európa is). A Moldovától gyakorlatilag elszakadt, oroszbarát dnyeszte- ren túli területek mintájára egy újabb ilyen övezet az orosz határon, Moszkvától alig ötszáz kilométerre aligha lehet ésszerű cél. Az ukránok képesek voltak a nemzet egyesítésére - egyelőre főleg az oroszok ellen. Moszkvából nézve ez tragédia, mert Ukrajna nélkül nincs európai Oroszország. Marad(na) az Ázsiától való függés. Vagyis Putyin érdeke immáron a politikai megegyezés. Ám Ukrajnában nem lenne más partnere, mint Viktor Medvedcsuk, Kucsma egykori elnök utált „helytartója”: gyakorlatilag miatta tört ki annak idején a narancsos forradalom. Medvedcsuk lányának Putyin a keresztapja, ami betetőzi a vele szembeni bizalmatlanságot Ukrajnában. Ám látszólag Angela Merkel német kancellárnak, illetve az EBESZ tárgyalóinak megfelel. Talán ez is érzékelteti menynyire bonyolult az ukrán helyzet. Ha Európa komolyan gondolja Ukrajna megsegítését, itt lenne az ideje a helyi történéseket alapul venni - és nem azt, amit a Nyugat gondol róluk. Különben az egyébként szorult helyzetben lévő Putyin sikerrel forgatja ki mind Ukrajnát, mint az EU keleti politikáj át. KOMMENTAR Helyezkedés a jobboldalon NAGY ANDRÁS A sokat bírált jobboldali pártok nyár elejére mintha mozgásba lendültek volna. Az elnökválasztás, illetve az EP-választásokon elért részleges siker felrázta őket a letargiából, a közvélemény-kutatások eredményei pedig esélyt mutatnak arra, hogy a Smer 2016-ban leváltható. A kormánypárt csökkenő támogatottsága természetesen csak egy trend, az igazi siker még nagyon messze van, egyelőre legfeljebb azt látni, hogy Ficóék is visszacsúszhatnak a 30 százalékos támogatottság alá, ami azt jelenti, hogy a következő választások után legalább egy, de akár két koalíciós partner után kellene nézniük. A jelenlegi felállás szerint a Smer jobboldali kihívója Radoslav Pro- cházka lesz, pedig politikai pártja megalakulásának első pillanataiban számtalan hibát vétett. Ám ezek a hibák mintha csak a kukacoskodó újságírókat, az értelmiségiek szűk csoportját és Igor Matovičot zavarnák, Procházka potenciális szavazói egyelőre hisznek az új vezérben. Teszik ezt annak ellenére, hogy Procházka valóban képtelen volt eddig pontosan elmagyarázni, hogyan is jött össze kampányára a pénz, és hogyan fizetett Matovičnak a reklámokért. Ám az ő „rongyos” százezer eurójánál más politikusok sokkal több pénzt hoztak össze a korábbi kampányokra, s az ő szavazóikat se érdekelte ez. Az ilyen téma iránt a szavazók csak egy nagyon szűk rétege érdeklődik, és Procházka táborában, úgy tűnik, kevesen vannak belőlük. Robert Fico korábbi jobboldali önjelölt kihívója, Dániel Lipšic most jutott el oda, hogy megtisztítsa pártját a „zavaró liberális elemektől”, a NOVA hétvégi kongresszusán különböző technikai eszközökkel kiszorították az SAS-ből átpártoló liberálisokat. Valószínűtlen, hogy majd ettől a stratégiainak szánt lépéstől kezd el emelkedni a NOVA támogatottsága, ám végre kitisztult a kép, Lipšicék egy kőkemény konzervatív pártot akarnak építeni. Úgy gondolják, a liberálisokcsakkoloncok voltak a nyakukon, de most majd megmutatják, mire képesek. Valószínűleg ez a vonat már elment, Lipšicéknek rettentően nehéz dolguk lesz, hogy vonzóvá tegyék a pártot a hezitáló, vagy a korábban nem szavazók számára. Lipšic ugyanis folyamatosan a piszkos politikai rendszer ellen küzdő lovagként tünteti fel magát, ám már túl régen része ennek a rendszernek, hogy a szavazók elhiggyék neki, ő hozza el a megtisztulást. Hogy a pártjából kiszorult, magát liberálisnak mondó csoporttal mi lesz, egyelőre nem tudni. Abban csak reménykedhetünk, hogy Daniel Krajceréknek nem jut eszébe egy újabb jobboldali pártot gründolni. Esetleg próbálkozhatnak még akár a Hídnál is, Bugáréknak talán rövid távon még jól is jönne öt új képviselő a frakcióban, de ahogy Lipšicéknek nem hoztak, úgy a Hídnak sem hoznának új szavazókat. Esetleg még bekopognak a haldokló SDKÚ ablakán, de reméljük, hogy ott sem járnak túl sok sikerrel. A KDH-t teljésen felesleges bolygatni, ők évek óta ugyanazt az „egyet jobbra, egyet balra” játékot játsszák, ami a 8 százalékos betonstabil szava- zóbázisuknaktökéletesenmegfelel. Őkmajd azzal lépnek koalícióra, aki felkéri őket. Ennyi. FIGYELŐ Nemet mondtak Moszkvának Fehéroroszország és Kazahsztán elutasította azt az orosz javaslatot, hogy korlátozzák az ukrán termékek importját a hármas vámunió országaiba, miután az ukrán elnök aláírta az európai uniós társulási szerződést - írta a Vedomosztyi című orosz napilap. Szergej Rumasz fehérorosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, ellenezték az importkorlátozást, mert nem lehet felmérni, hogy milyen veszélyt jelentene a vámuniós országok gazdaságának. Moszkva azt tervezi, hogy eltörli a vámmentességet az Oroszországba érkező ukrán termékekre, főként élelmiszerekre. Ukrajna exportjának 24 százaléka tavaly Oroszországba irányult. Alek- szandr Knobel, az orosz Gaj- dar Intézet munkatársa szerint azonban nemcsak az ukrán gazdaság, hanem az orosz is megszenvedné, ha Moszkva az ukrán termékek vámmentességének eltörlésével, vagy más intézkedésekkel büntetné meg Kijevet az európai uniós társulásért. Egy orosz kormánytisztviselő azt mondta, megértik kazalt és fehérorosz partnereiket. Kazahsztán a Kereskedelmi Világszervezethez csatlakozás folyamatát éli, és nem szeretné, ha Ukrajna megvétózná tagságát. Fehéroroszország pedig 600 kilométeren határos Ukrajnával, műszakilag igen nehéz lezárni a határt, s gazdaságilag nem éri meg a korlátozás. (MTI)
