Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-26 / 171. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 26. www.ujszo.com Elhunyt Dobos László Hosszan tartó, súlyos be­tegség után tegnap elhunyt Dobos László. A Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, szer­kesztő, kritikus 84 éves volt. Dobos László 1930-ban Ki- rályhelmecen született. 1945 és 1949 között a sárospataki tanítóképzőben tanult, majd a pozsonyi Pedagógiai Főisko­lán szerzett oklevelet. Dobos László (1930-2014) 1956-1958 között a Szlováki­ai írószövetség magyar szek­ciójának titkáraként megha­tározó szerepet vállalt az Iro­dalmi Szemle létrehozásában, 1958 és 1968 között a lap fő- szerkesztője volt. 1968 és 1971 között a Csemadok el­nökeként tevékenykedett. 1970 és 1972 között a Madách Könyvkiadót igazgatta. 1990. január 1-jétől ismét a kiadó igazgatója lett, majd 1994-től a Madách-Posonium Kft. ügy­vezetőigazgatója. Dobos Lászlónak elévülhe­tetlen érdemei voltak a cseh­szlovákiai, majd a szlovákiai magyarság anyanyelvi kultú­rájának megőrzésében. En­nek elismeréseként 1994-ben Kossu th-díjj al tüntették ki. Végső búcsúztatása július 31-én (csütörtök) 15 órakor lesz Pozsonypüspökiben. (ú) Új rendezés nélkül várja közönségét a fesztivál Szerényebbre hangolt Bayreuthi Ünnepi Játékok MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bayreuth. Új rendezés nél­kül várja közönségét a tegnap megkezdődött Bayreuthi Ün­nepi Játékok. A 2013-as Wag- ner-bicentenárium nagyszabá­sú bemutatói után idén csende­sebbre tervezett fesztivál nagy kérdése, hogy megbékél-e a közönség a tavaly botrányba fulladt Frank Castorf-féle Ring- rendezéssel. A 2013-as Bayreuther Fest­spiele 13 év után új A Nibelung gyűrűje-rendezéssel rukkolt elő, melyet a berlini „fenegye­rek", Frank Castorf jegyzett. Az inkább konzervatív irányba haj­ló bayreuthi közönség azonban nem fogadta túl szívesen, hogy A Rajna kincse egy amerikai motelben játszódik, a Siegfried kulisszáit pedig az amerikai Rushmore-hegyi elnökarcok egy kommunista verziója adja. Az eredmény perceken át tartó, felbőszült füttykoncert volt a tetralógia negyedik része után. Idén újra Castorf rendezésé­ben lesznek láthatók a Ring da­rabjai, és a karmester személye sem változik. Az orosz Kirill Pet­renko tavaly debütált Bayre- uthban, ám Castorffal szemben ő olyan óriási sikert aratott, amely még a Siegfriedet alakító kanadai Lance Ryan és a Brünnhilde bőrébe bújó brit Catherine Foster kitűnő telje­sítményét is elhomályosította. A Petrenko-Ryan-Foster trió közönségsikere mindenesetre idén is borítékolható. Az idei fesztivál Sebastian Baumgarten erősen vitatott 2011-es Tannháuser-rendezé- sével nyílt meg tegnap. A Zöld­dombon idén is bemutatják a Hans Neuenfels által rendezett Lohengrint, amely patkányjel­mezeivel kezdetben szintén megosztónak számított, az évek alatt azonban lassan megbarát­kozott vele a közönség, ma pe­dig már valóságos kúltusza van. Az augusztus 28-án záruló idei Bayreuthi Ünnepi Játékokon végül színpadra kerül A bolygó hollandi is, Jan Philipp Gloger rendezésében, és Christian Thi­elemann vezényletével. Augusztus végéig láthatók Steve McCurry fotói Pozsonyban, a Fotográfia Közép-európai Házában Életképek a nagyvilágból A világ egyik legnagyobb élő fotóművésze, az ame­rikai Steve McCurry fel­vételeiből rendeztek kiál­lítást Pozsonyban, a Fo­tográfia Közép-európai Házában. Az esemény rangját jelzi, hogy a tár­latot az amerikai nagy­követ nyitotta meg. TALLÓSl BÉLA További három nagykövet is jelen volt a pozsonyi megnyi­tón. Ez is annak a jele, hogy mekkora tiszteletnek és milyen elismerésnek örvend Steve McCurry. Aki ellátogat pozso­nyi kiállítására, az megérti, mi­ért hajolnak meg tehetsége és nagysága előtt oly sokan. Mély emberséggel alkotó zseniális művész, kivételes látásmóddal. A távoli világok életéről, arcai­ról közvetített megkapó fotói­val az egész földkerekséget lenyűgözi. Nem véletlenül. Felvételein, illetve fotóival az érintetlen, vad természetben, a civilizációtól távol élő ember legkifejezőbb élő-lüktető pilla­nata, apró részletekben rejlő kultúrája él tovább letisztult kompozíciókban. Fotográfiáin a néző a hagyományokkal élő, de már az újjal is barátkozó ember legbensőbb pillanatai­val szembesül. Ez Steve Mc­Curry emberi varázsának és annak köszönhető, hogy végte­len türelemmel közelít az ala­nyaihoz. Csak akkor „veszi el” mindennapjaik terhének legki­fejezőbb lényegét, ha már kö­zel engedik magukhoz, ha megnyílnak, ha a teljes lényü­ket kifejező belső énjüket mu­tatják és nyújtják át neki. Mert el- és befogadják - otthon van náluk, aránylag még zárt uni­verzumukban. Steve McCurry olyan híres, hogy aki azt hiszi, nem ismeri, az is tud róla. Pályafutásának korai szakaszában, amikor a National Geographic megbízá­sából a szovjet-afgán háború idején Afganisztánban a harc­mezőket járta, hosszú időre eltűnt. Még hozzátartozóinak sem adott életjelt magáról, akik már-már a legrosszabbra szá­mítottak. Amikor aztán nagy sokára előkerült az afgán he­gyekből, hozott magával egy vi­lágra szóló fotót. Ez az Afgán lány című felvétel, amely a Na­tional Geographic 1985. évi jú­niusi számának címlapján je­lent meg. McCurry fotótörténe­tet írt ezzel a portréval, melyen egy menekülttábor tizenkét éves lakóját örökítette meg. Az Afgán lányt sokan a modern kor Mona Lisájának tartják. Ez a felvétel is látható Po­zsonyban, mellette pedig egy 17 évvel későbbi, amely a fel­nőtt Sharbat Gúláról készült. McCurry ugyanis visszatért Af­ganisztánba, hogy a különleges zöld szempár alapján - hiszen még a nevét sem tudta - meg­keresse egykori fotóalanyát. Steve McCurry elmegy a világ végére, ahol elveszik a minden­napok terhes forgatagában, hogy megtalálja azt a helyzetet, amelyből felmutathatja az élet derűjét. Fotói azt sugallják, hogy az emberek, akiket meg­örökít, a mindennapi megélhe­tésért folytatott kemény küzde­lem ellenére békében vannak önmagukkal és a világgal, elfo­gadással élik az életüket. Néz­zék csak meg annak az idős mesterembernek az arcát, aki a monszuneső okozta áradásban vállára vett munkaeszközével - a „társsal”, mellyel kitartottak Steve McCurry világa egymás mellett - elindul biz­tonságot keresni. Túlélni. Ha valaki kiállításon járja be Steve McCurry zseniális színes . kompozíciókba sűrített hely­(Képarchívum) színeit, helyzeteit, portréit, nem tudja elfelejteni azokat. Talán, mert azt sugallják, hogy az élet - nyűgével is - ajándék, ha az ember élni tud vele. OTTHONUNK A NYELV A szlovákiai magyar nyelvhasználat „fáziskésésének” példáiból MISAD KATALIN Ezúttal olyan olvasói levelek­re válaszolunk, amelyek a ma­gyarországi és a szlovákiai ma­gyar nyelvhasználat közötti „fáziskésésre” irányítják rá a fi­gyelmet. Fáziskésés alatt ese­tünkben azt értjük, hogy a Ma­gyarországon keletkezett nyelvi újítások, nyelvhasználati meg­oldások a kisebbségi magyar nyelvváltozatokba vagy időbeli késéssel jutnak be, vagy az anyaországtól való viszonyla­gos elválasztottság miatt egyál­talán be sem jutnak. Egyik olvasónk azt kérdezi, szerintünk helyes-e a Magyaror­szágon elterjedt újságáruda megnevezés, ő ugyanis nagyon idegennek érzi, és .jobban sze- reti a jól bevált újságosbódét”. Az újságáruda szóban előforduló -da/-de képzővel különösen a nyelvújítás idején, de a követke­ző évszázadokban is keletkeztek olyan származékszók, amelyek rendszerint a cselekvés helyét je­lölték, pl.: fogda, járda, kötöde, óvoda, étkezde. Ezek a szavak ál­talában a mai nyelvtudatban is jelen vannak, egy részük azon­ban mára elavult, más kifejezé­sek léptek a helyükbe, pl. a zene­de helyett a zeneiskola. A -da/-de képző azonban napjainkban a reneszánszát éli, Magyarorszá­gon egyre gyakrabban találko­zunk ilyen megnevezésekkel: másolda (= fénymásolás), bú- torda (= bútorüzlet), bőrde (= bőrdíszműáru), újságáruda (= újságosbódé). S bár a Google ke­resője szerint egyelőre „vezet” az újságosbódé megnevezés, az utóbbi néhány évben a sajtóter­méket árusító boltot gyakrab­ban neveztek el az anyaország­ban újságárudának, mint újsá­gosbódénak. Egy másik olvasónk egy ma­gyarországi reklámban figyelt fel az ütésbiztos óra szószerke­zetre. Azt írja, a mai napig nem sikerült megfejtenie, mire utal ebben a kapcsolatban az ütés­biztos melléknév. A -biztos utó­tagú melléknevek napjainkban az egyre bővülő összetételtípu­sok közé tartoznak. Elsősorban többtagú szaknyelvi kifejezé­sekben fordulnak elő, ilyenkor az összetétel előtagjával jelölt veszélytől való védettséget, biz­tonságot fejezik ki, pl.: gázbiztos ajtó, gránátbiztos alváz, törés­biztos zárbetét, ütésbiztos óra A -da/-de képző a rene­szánszát éli, Magyaror­szágon egyre gyakoribb a másolda, a bútorda, a bőrde, az újságáruda. stb. Vannak köztük azonban jelentéssűrítő összetételek is, ezek többsége a köznyelvben szintén szokatlanul hathat, pl.: üzembiztos berendezés (= biz­tonságosan működő berende­zés). A -biztos utótagú mellék­nevek gyakori rokon értelmű megfelelői a nyelvhasználók ré­széről is könnyebben értelmez­hető -álló utótagú összetételek, pl.: fagyálló hűtőfolyadék, tűzálló széf, ütésálló mobiltele­fon. Egy újabb olvasó a következő kérdéssel fordult hozzánk: „Magyarországi rádió- és tévé­műsorokban gyakran hallom, hogy bizonyos helységnevek­hez nem a -ban/-ben, hanem a -t/-tt végződést kapcsolják, pl.: Pécsett, Győrött. Helyes ez így?” Történeti szempontból a hol? kérdéshez kapcsolódó -t/- tt helyhatározórag elsősorban a -hely vagy a -vár utótagú össze­tett helynevekhez, illetve né­hány egytagú helységnévhez já­rult, pl.: Hódmezővásárhelyt, Kolozsvárott, Székesfehérvárott; Győrött, Pécsett, Vácott. Tompa József nyelvész már a fél évszá­zaddal ezelőtt megjelent A mai magyar nyelv rendszere című akadémiai nyelvtanban is „kissé irodalmias, keresett hangulatú” határozóragként tartja számon a szóban forgó toldalékot. A mai beszélt nyelvben inkább csak a választékos nyelvhasználatra jellemző a használata, s ma már a példaként feltüntetett hely­nevekhez is inkább a -ban/-ben, illetve az -n/-on/-en-/-ön hatá­rozóragokat kapcsoljuk, pl.: Győrben találkoztak a visegrádi négyek. Egy ismerősöm Pécsen tanul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom