Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-26 / 171. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 26. www.ujszo.com Elhunyt Dobos László Hosszan tartó, súlyos betegség után tegnap elhunyt Dobos László. A Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, szerkesztő, kritikus 84 éves volt. Dobos László 1930-ban Ki- rályhelmecen született. 1945 és 1949 között a sárospataki tanítóképzőben tanult, majd a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet. Dobos László (1930-2014) 1956-1958 között a Szlovákiai írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállalt az Irodalmi Szemle létrehozásában, 1958 és 1968 között a lap fő- szerkesztője volt. 1968 és 1971 között a Csemadok elnökeként tevékenykedett. 1970 és 1972 között a Madách Könyvkiadót igazgatta. 1990. január 1-jétől ismét a kiadó igazgatója lett, majd 1994-től a Madách-Posonium Kft. ügyvezetőigazgatója. Dobos Lászlónak elévülhetetlen érdemei voltak a csehszlovákiai, majd a szlovákiai magyarság anyanyelvi kultúrájának megőrzésében. Ennek elismeréseként 1994-ben Kossu th-díjj al tüntették ki. Végső búcsúztatása július 31-én (csütörtök) 15 órakor lesz Pozsonypüspökiben. (ú) Új rendezés nélkül várja közönségét a fesztivál Szerényebbre hangolt Bayreuthi Ünnepi Játékok MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bayreuth. Új rendezés nélkül várja közönségét a tegnap megkezdődött Bayreuthi Ünnepi Játékok. A 2013-as Wag- ner-bicentenárium nagyszabású bemutatói után idén csendesebbre tervezett fesztivál nagy kérdése, hogy megbékél-e a közönség a tavaly botrányba fulladt Frank Castorf-féle Ring- rendezéssel. A 2013-as Bayreuther Festspiele 13 év után új A Nibelung gyűrűje-rendezéssel rukkolt elő, melyet a berlini „fenegyerek", Frank Castorf jegyzett. Az inkább konzervatív irányba hajló bayreuthi közönség azonban nem fogadta túl szívesen, hogy A Rajna kincse egy amerikai motelben játszódik, a Siegfried kulisszáit pedig az amerikai Rushmore-hegyi elnökarcok egy kommunista verziója adja. Az eredmény perceken át tartó, felbőszült füttykoncert volt a tetralógia negyedik része után. Idén újra Castorf rendezésében lesznek láthatók a Ring darabjai, és a karmester személye sem változik. Az orosz Kirill Petrenko tavaly debütált Bayre- uthban, ám Castorffal szemben ő olyan óriási sikert aratott, amely még a Siegfriedet alakító kanadai Lance Ryan és a Brünnhilde bőrébe bújó brit Catherine Foster kitűnő teljesítményét is elhomályosította. A Petrenko-Ryan-Foster trió közönségsikere mindenesetre idén is borítékolható. Az idei fesztivál Sebastian Baumgarten erősen vitatott 2011-es Tannháuser-rendezé- sével nyílt meg tegnap. A Zölddombon idén is bemutatják a Hans Neuenfels által rendezett Lohengrint, amely patkányjelmezeivel kezdetben szintén megosztónak számított, az évek alatt azonban lassan megbarátkozott vele a közönség, ma pedig már valóságos kúltusza van. Az augusztus 28-án záruló idei Bayreuthi Ünnepi Játékokon végül színpadra kerül A bolygó hollandi is, Jan Philipp Gloger rendezésében, és Christian Thielemann vezényletével. Augusztus végéig láthatók Steve McCurry fotói Pozsonyban, a Fotográfia Közép-európai Házában Életképek a nagyvilágból A világ egyik legnagyobb élő fotóművésze, az amerikai Steve McCurry felvételeiből rendeztek kiállítást Pozsonyban, a Fotográfia Közép-európai Házában. Az esemény rangját jelzi, hogy a tárlatot az amerikai nagykövet nyitotta meg. TALLÓSl BÉLA További három nagykövet is jelen volt a pozsonyi megnyitón. Ez is annak a jele, hogy mekkora tiszteletnek és milyen elismerésnek örvend Steve McCurry. Aki ellátogat pozsonyi kiállítására, az megérti, miért hajolnak meg tehetsége és nagysága előtt oly sokan. Mély emberséggel alkotó zseniális művész, kivételes látásmóddal. A távoli világok életéről, arcairól közvetített megkapó fotóival az egész földkerekséget lenyűgözi. Nem véletlenül. Felvételein, illetve fotóival az érintetlen, vad természetben, a civilizációtól távol élő ember legkifejezőbb élő-lüktető pillanata, apró részletekben rejlő kultúrája él tovább letisztult kompozíciókban. Fotográfiáin a néző a hagyományokkal élő, de már az újjal is barátkozó ember legbensőbb pillanataival szembesül. Ez Steve McCurry emberi varázsának és annak köszönhető, hogy végtelen türelemmel közelít az alanyaihoz. Csak akkor „veszi el” mindennapjaik terhének legkifejezőbb lényegét, ha már közel engedik magukhoz, ha megnyílnak, ha a teljes lényüket kifejező belső énjüket mutatják és nyújtják át neki. Mert el- és befogadják - otthon van náluk, aránylag még zárt univerzumukban. Steve McCurry olyan híres, hogy aki azt hiszi, nem ismeri, az is tud róla. Pályafutásának korai szakaszában, amikor a National Geographic megbízásából a szovjet-afgán háború idején Afganisztánban a harcmezőket járta, hosszú időre eltűnt. Még hozzátartozóinak sem adott életjelt magáról, akik már-már a legrosszabbra számítottak. Amikor aztán nagy sokára előkerült az afgán hegyekből, hozott magával egy világra szóló fotót. Ez az Afgán lány című felvétel, amely a National Geographic 1985. évi júniusi számának címlapján jelent meg. McCurry fotótörténetet írt ezzel a portréval, melyen egy menekülttábor tizenkét éves lakóját örökítette meg. Az Afgán lányt sokan a modern kor Mona Lisájának tartják. Ez a felvétel is látható Pozsonyban, mellette pedig egy 17 évvel későbbi, amely a felnőtt Sharbat Gúláról készült. McCurry ugyanis visszatért Afganisztánba, hogy a különleges zöld szempár alapján - hiszen még a nevét sem tudta - megkeresse egykori fotóalanyát. Steve McCurry elmegy a világ végére, ahol elveszik a mindennapok terhes forgatagában, hogy megtalálja azt a helyzetet, amelyből felmutathatja az élet derűjét. Fotói azt sugallják, hogy az emberek, akiket megörökít, a mindennapi megélhetésért folytatott kemény küzdelem ellenére békében vannak önmagukkal és a világgal, elfogadással élik az életüket. Nézzék csak meg annak az idős mesterembernek az arcát, aki a monszuneső okozta áradásban vállára vett munkaeszközével - a „társsal”, mellyel kitartottak Steve McCurry világa egymás mellett - elindul biztonságot keresni. Túlélni. Ha valaki kiállításon járja be Steve McCurry zseniális színes . kompozíciókba sűrített hely(Képarchívum) színeit, helyzeteit, portréit, nem tudja elfelejteni azokat. Talán, mert azt sugallják, hogy az élet - nyűgével is - ajándék, ha az ember élni tud vele. OTTHONUNK A NYELV A szlovákiai magyar nyelvhasználat „fáziskésésének” példáiból MISAD KATALIN Ezúttal olyan olvasói levelekre válaszolunk, amelyek a magyarországi és a szlovákiai magyar nyelvhasználat közötti „fáziskésésre” irányítják rá a figyelmet. Fáziskésés alatt esetünkben azt értjük, hogy a Magyarországon keletkezett nyelvi újítások, nyelvhasználati megoldások a kisebbségi magyar nyelvváltozatokba vagy időbeli késéssel jutnak be, vagy az anyaországtól való viszonylagos elválasztottság miatt egyáltalán be sem jutnak. Egyik olvasónk azt kérdezi, szerintünk helyes-e a Magyarországon elterjedt újságáruda megnevezés, ő ugyanis nagyon idegennek érzi, és .jobban sze- reti a jól bevált újságosbódét”. Az újságáruda szóban előforduló -da/-de képzővel különösen a nyelvújítás idején, de a következő évszázadokban is keletkeztek olyan származékszók, amelyek rendszerint a cselekvés helyét jelölték, pl.: fogda, járda, kötöde, óvoda, étkezde. Ezek a szavak általában a mai nyelvtudatban is jelen vannak, egy részük azonban mára elavult, más kifejezések léptek a helyükbe, pl. a zenede helyett a zeneiskola. A -da/-de képző azonban napjainkban a reneszánszát éli, Magyarországon egyre gyakrabban találkozunk ilyen megnevezésekkel: másolda (= fénymásolás), bú- torda (= bútorüzlet), bőrde (= bőrdíszműáru), újságáruda (= újságosbódé). S bár a Google keresője szerint egyelőre „vezet” az újságosbódé megnevezés, az utóbbi néhány évben a sajtóterméket árusító boltot gyakrabban neveztek el az anyaországban újságárudának, mint újságosbódénak. Egy másik olvasónk egy magyarországi reklámban figyelt fel az ütésbiztos óra szószerkezetre. Azt írja, a mai napig nem sikerült megfejtenie, mire utal ebben a kapcsolatban az ütésbiztos melléknév. A -biztos utótagú melléknevek napjainkban az egyre bővülő összetételtípusok közé tartoznak. Elsősorban többtagú szaknyelvi kifejezésekben fordulnak elő, ilyenkor az összetétel előtagjával jelölt veszélytől való védettséget, biztonságot fejezik ki, pl.: gázbiztos ajtó, gránátbiztos alváz, törésbiztos zárbetét, ütésbiztos óra A -da/-de képző a reneszánszát éli, Magyarországon egyre gyakoribb a másolda, a bútorda, a bőrde, az újságáruda. stb. Vannak köztük azonban jelentéssűrítő összetételek is, ezek többsége a köznyelvben szintén szokatlanul hathat, pl.: üzembiztos berendezés (= biztonságosan működő berendezés). A -biztos utótagú melléknevek gyakori rokon értelmű megfelelői a nyelvhasználók részéről is könnyebben értelmezhető -álló utótagú összetételek, pl.: fagyálló hűtőfolyadék, tűzálló széf, ütésálló mobiltelefon. Egy újabb olvasó a következő kérdéssel fordult hozzánk: „Magyarországi rádió- és tévéműsorokban gyakran hallom, hogy bizonyos helységnevekhez nem a -ban/-ben, hanem a -t/-tt végződést kapcsolják, pl.: Pécsett, Győrött. Helyes ez így?” Történeti szempontból a hol? kérdéshez kapcsolódó -t/- tt helyhatározórag elsősorban a -hely vagy a -vár utótagú összetett helynevekhez, illetve néhány egytagú helységnévhez járult, pl.: Hódmezővásárhelyt, Kolozsvárott, Székesfehérvárott; Győrött, Pécsett, Vácott. Tompa József nyelvész már a fél évszázaddal ezelőtt megjelent A mai magyar nyelv rendszere című akadémiai nyelvtanban is „kissé irodalmias, keresett hangulatú” határozóragként tartja számon a szóban forgó toldalékot. A mai beszélt nyelvben inkább csak a választékos nyelvhasználatra jellemző a használata, s ma már a példaként feltüntetett helynevekhez is inkább a -ban/-ben, illetve az -n/-on/-en-/-ön határozóragokat kapcsoljuk, pl.: Győrben találkoztak a visegrádi négyek. Egy ismerősöm Pécsen tanul.
