Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-19 / 165. szám, szombat

14 SZTÁRVILÁG PRES5Z0 ■ 2014. JULIUS 19. www.ujszo.com Ernyey Béla: eufóriaként éltem meg a ren< Eufóriaként élte meg a 25 évvel ezelőtti rend­szerváltást Ernyey Béla színművész, aki akkor éppen Münchenben játszott. A német nyelvterületen sikeressé és híressé vált színész az MTI-nek ar­ról is beszélt: soha nem hitte volna, hogy a vál­tozás valaha bekövetkezhet. Ernyey Béla 50 éve lépett a színi pá­lyára és pontosan 40 éve kezdte épí­teni karrierjét német nyelvterületen. „Ha cinikus akarok lenni, akkor azt mondom, hogy a kommunizmusnak köszönhetem a karrieremet, hiszen osztályidegenként nem lehettem az, ami mindig is szerettem volna lenni: hajóépítő mérnök” - jegyezte meg. A színművész származása miatt nehe­zen jutott be a színművészetire, utána viszont kivételezett helyzetbe került a pályán. 1964-ben még főiskolásként a Várkonyi Zoltán vezette Vígszínház­ban kapta az első nagy feladatokat: a Ruttkai-Latinovits-féle Rómeó és Júliában Párist alakította, majd a Hát­só ajtó című darabban már főszerepet játszhatott. A Vígszínháznak 9 évig volt tagja, ám a szakmai sikerek elle­nére a politikai környezet, a szabadság hiánya annyira zavarta, hogy megpró­bált elmenni az országból - úgy, hogy az elválás azért ne legyen véres. Szerencséje volt, mert a Theater an der Wien táncolni, énekelni tudó színészt keresett, a bécsi színház vezetője - miután megnézte há­rom vígszínházi előadásban - pedig szerződést ajánlott szinte azonnali kezdéssel. A minisztériumban kért engedélyt a kinti munkához, és vé­gül hosszas huzavona után egyéves szerződést köthetett. Első bemutatatója a Theater an der Wienben pontosan 40 éve, 1974- ben volt: a világhírű Bob Fosse rendezésében játszott címszerepet a Pippin című előadásban. A produk­ció hihetetlen siker lett. .Amikor azonban erről az MTI bécsi tudósí­tója beszámolt, itthon nem engedték megjelenni a cikket, mondván, hogy a mi pozitív hősünk, Princ, a kato­na ne legyen Nyugaton, a kapitaliz­musban sikeres” - emlékezett vissza a színész. A Pippin után azonnal megkapta a második külföldi feladatot a Gigi című produkcióban, amely még na­gyobb siker volt, 500-szor játszották Bécsben, Münchenben és Berlin­ben, majd jött a harmadik szerep a Billy című előadásban. Erre elnyerte Németországban az év sztárja díjat, „Az, hogy két országban élhetek és több országban is dolgozhattam éle­tem során, mind része annak az eu­rópaiságnak, amelyre gyerekkorom óta készültem. Beszélek három idegen nyelven, dolgozom kettőn és még ma is roppantul élvezem ezt a sokszínűsé­get" - mondta a színész. (Fotó: MTI) Ausztriában a kritikusok díját és a harmadik ott töltött évben kiérde­melte az állampolgárságot is. Ezzel eldőlt az élete. Nem disszidált, itthon hozzájárultak, hogy kivándoroljon, konzuli údevelet kapott. „Ügy éreztem magam abban a kö­zegben, mint hal a vízben, imádtam, hogy végre rólam szól a színház, és imádtam a kapitalizmus kemény, de jól ádátható rendszerét is a kommu­nizmus rátik erőltetett egyenlősdije után. Azt mondtam, hogy Pesten úgyse lesz soha a büdös életben vál­tozás, és ha végre én határozhatom meg, mit játszom és mennyiért, miért hagynám ezt hirtelen abba” - emlé­kezett a színész, aki németül, angolul és franciául is beszél. Három évig volt tagja a Theater an der Wiennek, egy évig a bécsi Theater an derjosefstadtnak, majd Németor­szágban telepedett le: 11 évig a mün­cheni Theater am Gärtnerplatzban játszott vendégművészként. Magyar­országon színházban többé nem repelt, filmen pedig 1981-ben j( meg először: A szeleburdi csalác játszott. Ernyey Bélát 22 játékfilmben, tévéfilmben, -show-ban, soroza láthatta a közönség. Angolul foq például a David Hemmings ren te Szegény gigolót, amelyben D Bowie-val és Marlene Dietrichh együtt szerepelhetett. „Én vágyó utolsó filmpartnere a világhírű c nak” - mondta, hozzátéve, hogy gyón büszke erre. A művésznek óriási segítséget je tett, hogy édesanyja 1959-től E ben élt, így már ismerte az oi „játékszabályokat”. Miután a cs a világháború utáni kitelepítés n szétesett, Ernyey Bélát a nagymai nevelte. „O volt a legfontosabb mély az életemben” - emelte ki. Arról is beszélt, hogy generáci nak óriási problémája volt a h lommal. Mint felidézte, azon Hóhér Zavar, Kíván­csiskodó Nagyobb köieg Látszik az arcán Mese­gyűjtő Benedek Cipeld innen! Család­Keleti férfi fejfedő Gondos kodé Okozat előzménye Szellemi sport­játék lehetsé- M ges vége ► Kitartó Sötóto désig Numero Kattogva haladó (vonat) Elvise- lök, tote- rálók Idővel elfljóvfl bőrhiba Látható­an jó a kedve belüli Múltat idéző Kisebb szóm Föld­forgató Virágzat sora Öklelni Határ­Tempus Kiütés Eleklr. parány helyen? Jóllak­Állati etető­hely hatott reked Megye­székhely igcvóg Kímólod ötvöző­fóm Tavon lapátolók Elekt­roncső Altató­szer Német Tűzre Magyar helység; Albert névelő Mali fővárosa Érzék­szerv Nadrág­tartók Svéd ke­resztnév Építő­anyag Horgá­szait kellék Semmi ► Szintén Göngyö­legsúly Mérték­egység Férfinév Ábécé­kezdet Mókus ► Trombi­tahang Memória egysége Kerek szám Tova Kötetlen igavonó Joli ke­verve! Szén­monoxid Kérész­életű Lég­nyomás­mérték Edward bece­neve Kéret Kevesen Amerikai csavargó Mértani alakzat Római hatszáz Az ezüst vegyjele Hazai Jutal­makat Angoli német' Igekötő Otthona Közeli helyre Bizony Hogyan Szlová­kiában Eredeti példány (latin) Rend­fokozat Túlíze­sített ülédája ► Felső részére Páratlan szerv Dehogy Alkotás Római 2001 Piaci értéke Kímél Német­ország­ban Igen Római félezer Szomo­rúsága Nizzai autójel Formál Folyam Szibé­riában Id est kurtán Azonos Vonatk. névmás Könyör­géseik Ancsa másként becézve Avítt hordó­mértéi Légnemű anyag Hordó nyílása Járom Ábécé­kezdet Aaaaaí Hívták Perzsiá- ► nak is Hullám­törők Csordu­lásig töltött Kabát

Next

/
Oldalképek
Tartalom