Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-08 / 155. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 8. www.ujszo.com mmmnimm Boko Haram: 63 nő megszökött Maiduguri. Megszö­kött elrablóitól Nigériában 63 nő és lány, akit csaknem két hete hurcoltak el felte­hetőleg a Boko Haram szélsőséges iszlamista csoport fegyveresei. Az emberrablás az ország északkeleti részén lévő Borno állam Kummabza nevű falujában történt. A támadó fegyveresek leg­alább négy embert megöl­tek, és 68 nőt, illetve lányt vittek magukkal. Egy tiszt­ségviselő szerint három­éves kislányok is voltak az elraboltak között. A fog­lyok egy olyan időszakban tudtak elszökni, amikor el­rablóik őrizetlenül hagy­ták őket. A hadsereg állítá­sa szerint katonák össze­csapást vívtak a térségben a Boko Haram fegyverese­ivel, miután ők ismét meg­támadtak egy helységet. A harcokban több mint 50 iszlamistát öltek meg - ál­lítja a hadsereg. (MTI) Menekültek ezrei Szicíliában Róma. Mintegy 2600 menekültet mentettek meg a hét végén az olasz hatóságok Szicília partjai­nál, és tegnap mintegy 350 illegális bevándorlóval a fedélzetén egy halászhajó kötött ki Lampedusa szige­tén. A zsúfolt halászbárka Líbiából indult, s többsé­gükben eritreai és Szomá­liái állampolgárokat tett partra az apró olasz szige­ten. A menekültek érkezé­se miatt átmenetileg újra megnyitották a hónapok óta zárva tartó lampedusai menekültbefogadó köz­pontot. Minden hónapban ezrek próbálnak elsősor­ban Afrikából a Földközi­tengeren keresztül Dél- Európába jutni. Az év eleje óta mintegy 66 ezer mene­kült érte el az olasz parto­kat. Ez már most több, mint amennyien a rekord­számú menekültet jegyző 2011. évben Olaszország­ba érkeztek. (MTI) Sarkozy-ügy: újabb probléma Párizs. Hivatali vissza­élés gyanújával újabb vizsgálatot indított Nicolas Sarkozy volt francia állam­fő ellen a párizsi ügyész. Az eljárás célja megállapí­tani, az exelnök pártja, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) jogosan fi­zette-e ki Sarkozy helyett a választási kampány túlköl­tekezése miatt ldszabott büntetést - közölték igaz­ságügyi források. Sarkozy 2012-ben a jobboldal el­nökjelöltje volt. Az exel- nököt múlt szerdán egy korrupciós ügyben vették őrizetbe. (MTI) Három hidat robbantottak fel tegnap a kelet-ukrajnai Donyeckbe vezető utakon - több mint 400-an veszítették életüket Ostromgyűrűben a szakadár egységek Kelet-Ukrajnában tegnap 3, a szeparatisták által irányított Do­nyeckbe vezető hidat is felrobbantottak. A 3 híd a hétvégén vissza­foglalt Szlovjanszkot kötötte össze a lázadók városával. (TASR/AP) Kijev. Az ukrán kormány­erők folytatták előre­nyomulásukat, Szlov- janszkés Kramatorszk után további két újabb várost foglaltak vissza a szakadároktól Donyeck megyében. Lövöldözés tört ki tegnap hajnalban a kijevi Függetlenség te­rén (Majdan), a négy ember megsebesült. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az ukrán kormánycsapatok folytatták offenzívájukat Kelet- Ukrajnában. A hadsereg vissza­foglalta a Szlovjanszkból Do­nyeckbe vezető úton fekvő Ar- temivszket és Druzskivkát. Pet­ro Porosenko elnök az ukrán erők harci sikerei után kilátásba helyezte, újabb területeket fog­nak Visszafoglalni az oroszbarát szeparatistáktól. „Parancsom érvénybe lépett: szorosabbra kell vonni az ostromgyűrűt a terroristák körül” - írta üzene­tében az elnök. Az államfő azt kérte, különös figyelmet szen­teljenek a városi infrastruktúra aknamentesítésére, és kezdjék meg annak helyreállítását, a la­kosság élelmiszerrel és ivóvíz­zel történő ellátását. Szomba­ton a kormányerők a Donyeck megyei Szlovjanszk és Krama­torszk városát foglalták vissza. Vasárnap az ukrán Nemzetbiz­tonsági és Védelmi Tanács szó­vivője jelentette be, hogy a lá­zadók elhagyták Druzskivka és Kosztyantinyivka városát. Az oroszbarát szakadárok erőssé­gének számító Szlovjanszk visszafoglalása a reguláris erők legjelentősebb győzelme a há­rom hónapja tartó harcokban, amelyek során több mint 200 ukrán katona, több száz polgári személy és szakadár vesztette életét. A városok gyakorlatilag nagyobb harcok nélkül kerültek a kormányerők kezére, a szaka­dárok ugyanis Donyeckbe és Horlivkába vonultak vissza. Az ukrán hadsereg és az oroszbarát szakadárok összecsapásaiban több mint 400-an veszítették életüket, és több ezren váltak földönfutóvá a harcok április eleji kezdete óta. „Donyeck felkészül a véde­lemre. Minden erőnket ide összpontosítjuk” - közölte a lá­zadók egyik legfőbb vezetője, Denisz Pusilin. Donyeck köz­pontjában mintegy kétezer sza­kadár gyűlt össze, akik közöl­ték:' megvédik a várost a közel­gő kormányerőkkel szemben. „Gerillaháborút indítunk egész Donyeck területén” - jelentette ki a magát önhatalmúan a me­gye „kormányzójának” kineve­ző Pavlo Hubarjev. A Lenin té­ren összegyűlt tüntetők „Do- nyecknek az ukrán hadseregtől való megmentésére” és a „Do- nyec-medencei vérontás leál­lítására” felszólító transzparen­seket, a „Donyecki Népköz- társaság”, „Új Oroszország” és a kommunista párt zászlait len­gették, oroszbarát jelszavakat skandáltak. Luhanszkban Szer- hij Kravcsenko polgármester felszólította a lakosokat, hogy csak akkor hagyják el otthonu­kat, ha ez feltétlenül szükséges. A kelet-ukrajnai városban a hadsereg aknavetővel lőtte a buszpályaudvar körzetét. A kijevi Függetlenség terén vasárnap este ismét tüntetést tartottak. Az ukrajnai esemé­nyek kezdete óta a főváros főte­rén tartózkodó tüntetők közöl­ték: az elterjedt hírekkel ellen­tétben továbbra sem hajlandók elhagyni a teret. A néhány száz résztvevő előtt beszédet mondó egyik pap szerint „a barikádo­kat nem lehet dömperekkel lebontani”, amíg nem gyűj­tenek össze a korábbi fegyveres összecsapásokkal kapcsolatos minden szükséges bizonyíté­kot. Lövöldözés tört ki tegnap hajnalban a kijevi Függetlenség terén (Majdan), négy ember megsebesült. A táborozó önvé­delmi erők szerint provokáció történt - ismeretlen álarcosok támadtak az önvédelmi erők ak­tivistáira. Körözést adott ki a Julija Ti- mosenko volt kormányfőt a gázügyben elítélő bíró ellen az ukrán belügyminisztérium. A tárca szerint Rogyion Kirejev ,július 2-án tűnt el az igazság­szolgáltatás látóköréből”, tar­tózkodási helye egyelőre isme­retlen. A bírót „tudatosan tör­vénysértő ítélet meghoza­talával” vádolják, amiért 5-től 8 évig terjedő szabadságvesz­tés szabható ki rá. Timosenko 2014. február 22-én szabadult a harkivi börtönből, a parla­ment február 28-án rehabilitál­ta volt belügyminiszterével, Jurij Lucenkóval együtt. Izrael célzott légitámadásaiban több palesztin fegyveres meghalt a Gázai övezetben - vallott az egyik zsidó szélsőséges Bosszúvágy és megbékélés az izraeli közvéleményben MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza. Izraeli lé­gi csapásokban meghalt a Ha- mász hét fegyverese - közölte a palesztin szervezet katonai szárnya. Korábban egy izraeli dróntámadásban két palesztin fegyveres halt meg. Más forrás szerint a hét Hamász-tagon kí­vül a szélsőséges Iszlám Dzsi- hád két tagja esett áldozatául az izraeli csapásoknak. Az izraeli hadsereg a terroristák 14 gyü­lekezőhelye és rakétaindító ál­lások ellen légi csapásokat haj­tott végre az övezetben, hozzá­téve, hogy ezzel sikerült meg­akadályozni az Izrael elleni újabb rakétatámadásokat. Ettől függetlenül tegnap továbbra is rakétákat lőttek ki palesztinok a Gázai övezetből. Az izraeli rendőrség elfogott hat zsidó szélsőségest, akiket egy palesztin tizenéves meg­ölésével gyanúsítanak. Három zsidó szélsőségesként leírt gyanúsított vallomást tett és társait is megnevezte a Sin Bet belbiztonsági szolgálat kihall­gatóinak. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét nyil­vánította az áldozat családja fe­lé, s megígérte, hogy igazságot szolgáltat majd számukra a bí­róság. „Az efféle gyilkosoknak nincs helye társadalmunkban” - mondta a kormányfő. Három izraeli, majd egy pa­lesztin tizenéves megölése nyomán bosszú- és megbéké­léshullámok rengetik meg az iz­raeli közvéleményt. A múlt hé­ten a három tizenéves temetése idején Izrael-szerte bosszút kö­vetelő, hangosan kiabáló cso­portok lepték el az utcákat, s az interneten is bosszút követelő feliratokkal fényképezkedtek fiatal civilek és katonák. Szava­ikat számukra is váratlanul tett követte, a palesztin fiú megölé­se. A kamasz halála utcára vitte a megbékélést követelő csopor­tokat is: Tel-Avivban már ezrek követelték a nyugalmat, tábláik szerint a józan ész visszatérését. A békepárti civilek is Facebook- kampányba kezdtek, a bosszú­vágy megállítását, arabok és zsidók békés együttélését han­goztatják. Nemcsak a civilek, hanem a politikusok is enyhíte­ni próbálják a feszültségeket. Netanjahu miniszterelnök teg­nap felhívta telefonon a megölt palesztin tizenéves édesapját, és őszinte részvétét fejezte ki. 86 évesen elhunyt Eduard Sevardnadze volt grúz elnök, aki Mihail Gorbacsov idején irányította a szovjet külügyi tárcát Eltávozott a peresztrojka külügyminisztere MTl-HÍR Tbiliszi. Életének 87. évében tegnap Tbilisziben meghalt Eduard Sevardnadze volt grúz államfő, az egykori Szovjet­unió utolsó külügyminisztere, aki a Mihail Gorbacsov által el­indított peresztrojka idején állt a külügyi tárca élén és jelentős szerepet játszott a hidegháború lezárásában. A már 20 éves ko­rától a kommunista párt tagja­ként tevékenykedő politikus gyorsan haladt felfelé a rang­létrán, hiszen már 44 évesen a Grúz Kommunista Párt első tit­kárává választották. Azonban az igazi kiugrása akkor követ­kezett, amikor Mihail Gorba­csov lett az SZKP főtitkára, ugyanis 1985 júliusában kine­vezték a Szovjetunió külügy­miniszterévé, teljes jogú tagja lett az SZKP Politikai Bizottsá­gának. A peresztrojka melletti elkötelezettsége szabta meg külpolitikai vonalvezetését, amely olyan áttöréseket ered­ményezett, mint az afganisztá­ni kivonulás, Kelet-Európa „szabadon engedése” (majd a változások nyomán bekövetke­ző fokozatos szovjet haderő­csökkentés), az egységes Né­metországhoz, továbbá Kíná­hoz, Japánhoz, de mindenek­előtt az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok új alapokra helyezése. A mind hevesebbé váló szovjet belpolitikai csatá­rozások a Gorbacsovhoz közel álló Sevardnadzét sem kímél­ték: 1990-ben kimaradt a Poli­tikai Bizottságból. Nagy meg­lepetést váltott ki, hogy 1990. december 20-án a Népi Küldöt­tek Kongresszusán bejelentette lemondását a külügyek irányí­tásáról. Lépésével arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a belpolitikai fejlemények mind­inkább diktatúra kialakulása felé mutatnak. 1992 márciusában hazatért Grúziába, ahol háromszor is megválasztották a kaukázusi köztársaság államfőjének, er­ről a pozíciójáról 2003 novem­berében mondott le. Sevardnadze hozzájárult a ber­lini fal leomlásához (Képarch.) Mozgásba lendült Izrael fegyveres ereje. A Gázai övezet újra pus­kaporos hordóvá vált több fiatal meggyilkolása után, a Hamász rakétákkal támad, Izrael pedig a vadászgépeit vetette be. (SITA/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom