Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-08 / 155. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 8. Vélemény És háttér 7 A jobboldal problémái most sokkal súlyosabbak, mint 2010-ben A szlovák ellenzék pokla A szlovák ellenzékre is illik a klasszikus vicc a pokolban rotyogó, őrizetlenül hagyott katlanról, benne egy sereg bűnössel. TOKÁR GÉZA Amikor Lucifer kérdőre vonja az ördögöket, miért nem őrzi senki a katlant, az a válasz: „Itt a szlovák ellenzéki politikusok főnek. Ha valamelyik megpróbál kimászni, a többi úgyis visszahúzza!” A Radoslav Procházka és Igor Matovič közti kommunikációs bohózat ennek mintapéldája. Az elnöki kampány finanszírozása körül kirobbanó botrány olyan területet érint, amely a kollektív elhallgatásnak köszönhetően ritkán kerül a nyilvánosság elé. Most azonban az ellenzék elkezdheti kiteregetni egymás szennyesét. A szópárbajnak hosszabb távú hatása is van: pár politikus a rövid távú helyzeti előnyért és saját túléléséért cserébe elveszejtette az ellenzék Smerrel szembeni stratégiai előnyét. Tavasszal ez az előny még egyértelműen érezhető volt. A Besztercebányán elveszített megyei választás, Fico kudarca az elnökválasztáson és a viszonylag sikertelen EP-válasz- tás megroppantotta a Smer dominanciáját, kiderült, van igény a változásra. Az ellenzék azonban ebben a helyzetben sem tudott előállni konstruktív javaslatokkal, kivéve a kívülál- lóságából és frissességéből - nem pedig ideológiájából - hasznot húzó Procházkát. Az ellenzéki körök hatalmi átrendeződése sok konfliktussal jár, hiszen az egyes pártok a saját túlélésükben érdekeltek, nem pedig az „ellenzék sikerében”, hiszen ez utóbbi bármit jelenthet. A legtöbb pártra nézve egyenesen katasztrofális lenne, ha lemaradna a versenyben, hiszen a támogatottságuk vagy nem elég stabil, mint az Egyszerű Embereké, vagy nem elég magas, mint az SaS-é. A Smer nyár elején ellentámadásba lendült elveszett szavazói visszaszerzése érdekében, s a kampánya két évig tart majd. Mutatják ezt részben a személyi változások, de a legnagyobb hatást a kilátásba helyezett osztogatócsomagtól reméli a kormánypárt. Ráadásul a Smer a legkiszámíthatóbb és a koalíciókötésre legalkalmasabb párt benyomást kelti. A többi párt dilemmája így az, hogy mennyire hangsúlyosan határolja be magát a Smer, vagy a jobboldali kis pártok ellenében. Egyáltalán, érdemes lemondani a kormányzás esélyéről Fico túlzott bírálatával? A jobboldal problémái (soroljuk most ide a meghatározhatatlan Egyszerű Embereket is) súlyosabbak, mint 2010- ben, ráadásul most egyáltalán nem látszik olyan személyiség, aki képes lenne összefogni a pártokat. Azt a szerepet, amit a gyengének tartott és kompromisszumra törekvő Iveta Ra- dičová be tudott tölteni, Procházka nem tudja, Andrej Kiska pedig államfőként nem képes és nem is akarja ezt felvállalni. Komoly csapdahelyzet állt tehát elő a jobboldalon, s a következő egy évben inkább csak romlik majd a pártok közötti együttműködés, mint hogy javulna. ró» f ' tfO#ÍH ÖÁKOT* MONTAG MINNESOTA: .WISCONSIN UAKÖTA 'ttUNOtS jJ ” COEpŔAoo KANSAS*-. *******'■** MISSOURI OKtAWöíwrARKANSAS MEXICO TEXAS .OUlSiA^A ' HOTO&A, (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A térség sok államában rengeteg közpénzt költenek az ország vezetőjének dicsőítésére Tombol a személyi kultusz Latin-Amerikában MTl-HÁTTÉR Latin-Amerika számos politikai vezetője a gyerekkönyvektől kezdve az illusztrált alkotmány osztogatásáig szinte mindent bevet azért, hogy táplálja saját dicsfényét, ám Costa Rica államfője elnöki rendeletben tiltotta meg, hogy arcképe közhivatalokba kerüljön, és nevét a közpénzből emelt épületek emléktábláira véssék. A magukat demokratikus berendezkedésűnek tartó latin-amerikai országok politikai vezetői a 21. század elején is óriási mértékben ápolják a személyi kultuszt. A térség sok államában rengeteg közpénzt költenek az ország vezetőjének dicsőítésére, ez alól üdítő kivétel Luis Guillermo Solis, Costa Rica elnöke. Az aprócska közép-amerikai ország államfőjének rendelete szerint az új utak, hidak, kórházak emléktábláin már csupán az építés évét kell feltüntetni, az elnök nevét nem. ,A középületek az ország tulajdonátképezik, és nem egy bizonyos kormányét vagy államfőét” - mondta Solis. „Az elnök személyének nem lesz többé kultusza az én kormányzásom alatt” - tette hozzá. A gyerekekkel játszó jóképű Chávez Ezzel szemben Venezuelában, ahol legutóbb Hugo Chávez egykori elnök kezdte el a személyi kultusz népszerűsítését, Ni- colás Maduro elnök több millió, Chávezt és saját magát magasztaló tankönyvet osztott ki. A Maduro-kormány Venezuela bolivári köztársaságának illusztrált alkotmányával látja el az iskolákat. A legfőbb boldogság címszó alatt a gyerekekkel játszó, mosolygó és jóképű Chávez látható. Egy másik illusztráció az égből letekintő, istenszerű Chávezt ábrázolja, a nemzeti színű, elnöki vállszalagot viselő Maduro pedig győzelmesen emeli kezét a mennyek felé. A kép címe Demokrácia. Rafael Correa, Ecuador elnöke - aki most éppen azon dolgozik, hogy korlátlan időre történő újraválasztása érdekében megváltoztassa az alkotmányt - már nem csupán cenzúrázza a sajtó bírálatait, hanem egyenesen megköveteli, hogy „szépeket” írjanak róla. Júniusban az ecuadori kormány kommunikációs hivatala eljárást kezdeményezett az El Universo, az El Comer- cio és a Hoy című lapok ellen, mivel azok nem tudósítottak Correa chilei útjáról, ahol egy egyetem díszdoktorává avatta. Maga Correa bírálta emiatt a sajtót egy beszédében, és arra kérte támogatóit, tegyenek jogi lépéseket a lapok ellen. A kis Evő kalandjai Bolíviában Evő Morales elnök nemrég gyerekkönyvet jelentetett meg magáról ,A kis Evő kalandjai” címmel, saját gyerekkorának állítva emléket. A könyv szerzője korábbi tanácsadója, és öt történetben ábrázolja az elnök fiatalkori élményeit, például amikor a „kis Evő” iskolába megy, focizik vagy egy háromszínű szamárral barátkozik. Argentínában a közterek elnevezésében teljesedik ki a személyikultusz. Legyen minden Néstor Cristina Femández de Kirchner argentin elnök annyi utcát, hidat és épületet neveztetett már el elhunyt férjéről, Néstor Kirchner egykori elnökről, hogy Leonardo Mindez, a Clarín című lap újságírója blogot indított „Nevezz mindent Néstornak” címmel. A honlap közel száz épületet és közterületet sorol fel, amelyet a néhai államfőről neveztek el, legutóbb az Atucha II. atomerőművet keresztelték át. A focimeccseken és a tévéközvetítések idején pedig kampányfilmeket vetítenek Cristina Kirchner népszerűsítésére, a bírálók szerint a kormány többet költött erre, mint amennyit az egészségügyre vagy az oktatásra. A jelenség legnagyobb hátulütője, hogy a Venezuela, Ecuador vagy Bolívia elnökei által támogatott személyi kultusz nem csupán az egyes vezetők ártatlan, nárcisztikus gyarlósága, hanem a közpénzek két kézzel szórása, és emellett megfertőzi az emberek gondolkodását. KOMMENTAR Fékek és ellensúlyok NAGY ANDRÁS Andej Kiska már az első döntéseivel megmutatta, pontosan érzékeli, milyenek a köztársasági elnökjogkörei, és azokkal teljes mértékben élni is kíván. A parlament smeres többsége által megválasztott hat alkotmánybíró-jelöltből csak egyet volt hajlandó kinevezni, paradox módon Štefan Harabin jelöltjét. A kinevezések visszautasítását egyszerűen ajelöltek szakmai felkészületlenségével indokolta. Ezt az érvet természetesen nem Kiska használta először, ajelöltek parlamenti megválasztása idején is többen figyelmeztettek, hogy a leendő alkotmánybíráknak nincs megfelelő szakmai tapasztalatuk. Kiska merészen használta az Alkotmánybíróság korábbi döntését, amely még a Centés- ügy kapcsán született, Ivan Gašparovič idején. Az Alkotmány- bíróság akkori döntése alapján-valójában az alkotmány értelmezéséről van szó - az államfő, ha komoly érveket hoz fel egy-egyjelölttel szemben, nem köteles a parlament által megválasztott személyt kinevezni. Most kezd csak világossá válni, hogy az államfő végső soron nemcsak egy protokollfigura, hanem a szlovákiai belpolitika aktív szereplője lehet, és az elkövetkezendő években az is lesz. Annak ellenére, hogy a szlovák alkotmány az államfőta végrehajtó hatalmi ág részének tekinti, egyre komolyabb döntéseket hozhat. Gyakorlatilag bármilyen kinevezést visszautasíthat, ha szakmailag nem tartja megfelelőnek a jelöltet. Ezáltal az államfő a hatalmi rendszer negyedik önálló ágává nőheti ki magát. Ez egyébként várható is volt, hiszen morális felhatalmazása bőven van ehhez a választóktól, az államfőre általában legalább annyi ember szavaz, mint mondjuk az adott ciklus kormánykoalíciójára, vagy akár még több is. Andrej Kiska tehát élt hatalmával, és megmutatta, hogy az alkotmánybírók kapcsán fontos számára, hogy ne pártokhoz kötődő, szakmailag alig ismert emberek kerüljenek a posztokra. Fontos megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság tagjait már 12 évre nevezik ki, azaz egy alkotmánybíró három kormányciklust is végigdolgozik. Emellett fontos az is, hogy Kiska ideje alatt minden korábban megválasztott alkotmánybíró mandátuma lejár, tehát valójában az államfőn múlik, hogy öt év múlva milyen összetételű lesz a testület. És akkor még nem beszéltünk az alacsonyabb szintű posztokról, amelyekre az elnök nevezi ki a jelölteket. A múlt heti miniszterváltások kapcsán viszont egyértelművé tette az államfő, hogy a kormány összetételébe nem kíván beleszólni. Az új minisztereket minden gond nélkül kinevezte. Robert Fico kormányának az a nagy szerencséje, hogy első két évében kicserélődtek a fontosabb pozíciókon az emberek, mert a jövőben hasonló kinevezési ügyekben még meggyűlhet a baja az államfővel. Egyébként az ilyen mechanizmusokat hívják fékek és ellensúlyok rendszerének, s egyjól működő demokráciában pont azt szolgálják, hogy a politikai döntések ne egy szűk csoport kezében összpontosuljanak. Szlovákiában Kiska megválasztása és első lépései után örömmel konstatálhatjuk, hogy nálunk működésbe lépett ez a rendszer. FIGYELŐ Berlin is kémkedni fog Fontolóra vette a német belügy, hogy kiteijeszti a német hírszerzés munkáját az Egyesült Államokra, miután újabb megfigyelési botrány robbant ki egy német kettős ügynök miatt, aki az Egyesült Államoknak is dolgozott - írta a Bild című német lap. Biztonsági forrásokra hivatkozva az újság közölte: Thomas de Maiziere belügyminiszter egy belső értekezleten azt mondta, sürgősen szükség van arra, hogy a jövőben „360 fokos képet” kapjon a világról Németország. Maiziere nem zárta ki Nagy-Britannia és Francia- ország megfigyelését sem. A Bűd emellett a belügyminisztérium egy titkos iratára hivatkozva közölte, hogy konkrét ellenintézkedéseket is kilátásba helyezett a tárca, amelyek érintik a kommunikációs megfigyelést. A Pe- kingben tartózkodó Angela Merkel német kancellár úgy nyüatkozott, hogy ha beigazolódnának az USA elleni vádak, az ellentétben áll azzal, amilyennek lennie kellene a „partnerek közötti együttműködésnek”. A Fehér Ház egyelőre nem reagált a német szövetségi hírszerzés (BND) 31 éves alkalmazottjának őrizetbe vételére, aki nevük elhallgatását kérő hírszerzők és politikusok szerint beismerte, hogy iratokat adott át amerikai kapcsolatának. A dokumentumok az Edward Snowden volt szerződéses NSA-munkatárs állításainak ügyében - például Angela Merkel lehallgatásáról - folytatott német vizsgálatról tartalmaztak információkat. Lapértesülések szerint a férfi állítólag több mint 200 dokumentumot adott át az Egyesült Államoknak 25 ezereuróért. (MTI)
