Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-26 / 146. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 26. www.ujszo.com Izraeli támadás Gázában Gázaváros. Az izraeli légierő támadást intézett a Gázai övezetben katonai célpontok ellen kedd éjjel, válaszul arra, hogy a terü­letről korábban rakétákat lőttek Izraelre. A biztonsá­gi erők közlése szerint a lé­gi csapások célpontjai kö­zött volt az Iszlám Dzsihád iszlamista szervezet egyik kiképzésre használt bázi­sa, valamint egy olyan te­rület a Gázai övezet északi részén, amelyet rakéták ki­lövéséhez használnak. Az F16-0S gépek a Hamasz- hoz tartozó célpontokat is támadtak az övezet közép­ső részén. Sebesültekről egyelőre nem érkeztek in­formációk. Az övezetből előzőleg több rakétát lőt­tek ki Izraelre, az egyik rögtön az indítás után fel­robbant, és megsebesített három palesztin gyereket, egyikük meghalt, két raké­tát elfogott az izraeli lég­védelem. (MTI) Repülőre lőttek Pakisztánban Iszlámábád. Rálőttek egy leszálló utasszállító repülőgépre a pakisztáni Pesavárban, és eltaláltak három embert. Egy női utas kórházba szállítása közben meghalt. A Pakis­tan International Airlines légitársaság gépe 178 utassal Szaúd-Arábiából érkezett. Egy tisztségvise­lő szerint a gépet öt lövés érte. A támadás elkövető- jeként nem jelentkezett senki, de a hatóságok gyanítják, hogy iszlamista lázadók tették. (MTI) Összecsapások Afganisztánban Kandahár/Pesavár. Több mint 150-en meghal­tak tálib felkelők és a had­sereg közötti összecsapá­sokban az utóbbi öt nap­ban a dél-afganisztáni Hilmend tartományban. Az afganisztáni tálibok öt nappal ezelőtt indítottak offenzívát a tartomány több körzetében, az akció­ban mintegy 800 felkelő vett részt. A harcokban eddig nagyjából száz tálib harcos, 21 katona és 40 ci­vil halt meg. Több mint 450 ezer ember kénysze­rült otthona elhagyására a Pakisztán északnyugati ré­szén fekvő Eszak-Vazirisz- tán tartományban, amióta a hadsereg több mint egy hete átfogó offenzívát in­dított a pakisztáni tálib felkelők ellen - a menekü­lők nagy része Afganisztán felé vette az irányt. A pa­kisztáni hadsereg az el­múlt napokban általános támadást indított a tálibok és az al-Kaida terrorszer­vezet ellen. (MTI) Egyesült a két kelet-ukrajnai szakadár terület - Az ENSZ szerint április közepe óta 423 áldozata van az ukrajnai harcoknak Felmondhatják a megsértett tűzszünetet Nem volt jó üzlet a Kijev által meghirdetett tűzszünet. Az oroszba­rát szakadárok azóta is lövik az ukrán erők állásait. (TASR/AP) Kijev/Moszkva. Az orosz­barát szakadárok újra tá­madták az ukrán egysége­ket, s bár Moszkva gesz­tust tett, a NATO mégis Oroszországot hibáztatja. MT1-ÖSSZEFOG LALÓ Az ukrán katonai helikopter keddi lelövése miatt Petro Po- rosenko ukrán elnök bejelen­tette, hogy fontolgatja az általa meghirdetett tűzszünet idő előtti felmondását. A kelet-uk­rajnai szakadár lázadók Szlov- janszk közelében lelőtték a hadsereg egyik teherszállító helikopterét. „Az államfő nem zárja ki, hogy lejárta előtt fel­mondja a tűzszünetet, mert a külföldről irányított lázadók folyamatosan megsértik azt” - olvasható a kiadott közle­ményben. A helikoptert azután lőtték le, hogy a Moszkva-párti lázadók bejelentették: elfogad­ják a Porosenko által június 27-ig meghirdetett tűzszü­netet. Telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai alelnök Petro Porosenko ukrán elnök­kel, és azt szorgalmazta, hogy menjenek megfigyelők Kelet- Ukrajnába a tűzszünet megsér­tésének kivizsgálására - közöl­te a Fehér Ház. Az amerikai al­elnök szerint a megfigyelőknek vizsgálniuk kellene azt is, hogy érkeznek-e fegyverek az ukrán határon át Oroszországból. Az oroszbarát szakadár har­cosok tűz alá vették tegnap az ukrán reguláris eijők állásait a Donyeck megyei jSzlovjanszk- nál, ismét megsértse a szemben álló felek által kihirdetett tűzszünetet. A megyeszékhely Donyecktől mintegy 100 kilo­méterre északra fekvő várost, amely a szakadárok egyik fő erődítménye, hetek óta blokád alatt tartják az Ukrajna délkele­ti részén terrorellenes hadmű­veletet folytató ukrán erők. Egyesült a két kelet-ukrajnai szakadár terület, Donyeck és Luhanszk - ezt közölte Alek- szandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott „Donyecki Népköz- társaság” miniszterelnöke. Bo* rodaj szerint a „népköztár­saság” parlamentje „alkotmá­nyos rendelkezést fogadott el a két népköztársaság konfödera- tív egyesüléséről, és ezzel létre­jött a népköztársaságok szö­vetsége”. Borodaj egyike azon 11 donyecki és luhanszki orosz­barát szakadár vezetőnek, akiknek őrizetbe vételére enge­délyt adott az ukrán főügyész­ségnek a kijevi kerületi bíróság. Az orosz parlament felsőhá­za tegnap visszavonta a Vlagyimir Putyin elnöknek márciusban adott felhatalma­zást arra, hogy Ukrajna terüle­tén bevethesse a hadsereget az orosz állampolgárok védelme érdekében. A Szövetségi Ta­nács 154 jelen lévő szenátorá­ból csak egy szavazott nemmel a határozatra. A felsőháznak Putyin terjesztette be kedden a javaslatot, amely a Kreml ma­gyarázata szerint a kelet-uk­rajnai helyzet rendezését cé­lozza. Oroszország megszegte a játékszabályokat, és eljátszot­ta a bizalmat - jelentette ki tegnap Anders Fogh Rasmus­sen NATO-főtitkár. A dán poli­tikus szerint Oroszország nyil­vánosan fenyegetésként igyek­szik beállítani az észak-atlanti szövetséget, holott éppen az orosz lépések jelentenek fe­nyegetést a nemzetközi rendre. Az-ENSZ számvetése szerint április 15. és június 20. között 423 áldozata volt a kelet-ukraj­nai harcoknak. Az otthonukból elmenekültek száma az utóbbi két* hétben megduplázódott, ebben az időszakban 15 200-an költöztek máshova Donyeck és Luhanszk megyékből, az utóbbi két hónapban pedig közel 12 ezren a Krím félszigetről. Máliki kormányfő elvetette a rendkívüli egységkormányt - egyesült az IL1Á és az an-Nuszra Front Amerikai katonai tanácsadók vannak Irakban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Núri al-Máliki iraki miniszterelnök tegnap kizárta, hogy az Irak északi és nyugati részét elfoglaló szunnita szél­sőségesek legyőzése érdekében rendkívüli egységkormányt alakítsanak. „Á rendkívüli nemzeti kabinet felállításáról szóló felhívás az alkotmány és a politikai folyamat elleni puccs” - mondta a kormányfő. Képtelenek kormányozni Bár a Máliki vezette síita po­litikai platform megnyerte az április végén rendezett parla­menti választásokat, nyugati szövetségeseinek többszöri fel­hívása ellenére sem tudott ed­dig koalíciós kormányt alakíta­ni Irakban. Ahhoz, hogy a jelen­legi kormányfő továbbra is ha­talmon maradhasson, koalíciós partnerre lenne szüksége. John Kerry amerikai külügyminisz­ter Bagdadban és az ország északi részén fekvő autonóm kurd tartományban tett e heti látogatása után kijelentette, Irak vezető politikusai készek az egységkormány felállításá­ra, amelyben a síitáknak, szun­nitáknak és kurdoknak ugyan­olyan arányban kellene képvi­seltetniük magukat. Egyesült Szíriában az iraki határvidék legfontosabb tele­pülésén az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat hivatalos helyi szárnya és a szomszédos or­szágban is hadjáratot folytató Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ). Az an-Nuszra Front és ILIÁ fúziója lehetővé teszi az utóbbi szélsőséges csoport számára, hogy a határ mindkét oldalán jelen legyen, mivel ko­rábban már ellenőrzése alá von­ta az iraki oldalon lévő határát­kelőt, al-Káimot. Az iraki hadse­reg légi csapásokat mért a szél­sőséges szunniták állásaira al- Káimban. Az ILIÁ fő célja a je­lenlegi határok átrajzolásával egy kalifátus létrehozása Szíria és Irak területén. Százezrek menekültek el Az ILIÁ június 9-én indított hadjáratot Irakban, ahol az északi és nyugati országrész számos stratégiai fontosságú te­lepülését elfoglalta. Tegnap már Bagdadtól 90 km-re harcol­tak a szélsőséges szunniták ala­kulatai. Az ENSZ szerint több mint ezren haltak meg és mint­egy félmilliónyian kényszerül­tek lakóhelyük elhagyására az­óta Irakban, hogy az ILIÁ június elején megkezdte előretörését. Megkezdték tevékenységü­ket Bagdadban az első ameri­kai katonai tanácsadók, akiket azért vezényeltek Irakba, hogy támogassák a kormányerőket a szunnita felkelők elleni harc­ban. A Barack Obama amerikai elnök által megígért mintegy 300 katonai tanácsadó és kommandós közel fele már Irakban van. Az USA jelenleg napi 35 felderítő repülést hajt végre Irak felett. Lengyel lehallgatás Tusk: bizalmi szavazás lesz Varsó. Lengyelországban ki­hallgatták azt a két embert, akit a lehallgatási botránnyal össze­függésben kedden vettek őri­zetbe - közölte Renata Mazur, a varsói ügyészség szóvivője. A hatóságok átkutattak különbö­ző helyszíneket, ahol „több elektronikus adathordozót” ta­láltak. A lengyel média szerint Marek Falenta dúsgazdag üz­letemberről, és a sógoráról, Krzysztof R. Marékről van szó. Az ügyészség szerint megvásá­rolták a hangfelvételeket, és el­juttatták azokat a Wprost heti­laphoz. Donald Tusk miniszter- elnök tegnap bejelentette, bi­zalmi szavazást kezdeményez kormányával szemben a parla­mentben a botrány miatt. (MTI) Lemondásra szólította fel a bukaresti parlament Traian Basescu román elnököt - fivére kenőpénzt kapott, veje sikkasztott Családja botrányai buktathatják meg Basescut MTl-OSSZEFOGLALO Bukarest. Ellenszavazat nélkül lemondásra szólította fel tegnap a bukaresti parlament Traian Basescu román államel­nököt a testvérét érintő korrup­ciós ügy miatt - a politikai nyi­latkozat azonban jogi értelem­ben nem kötelezi az államfőt távozásra. Az elnök korábban közölte, az utolsó napig ki akar­ja tölteni mandátumát - Romá­niában az év végén tartanak ál­lamelnök-választást, amelyen Basescu nem jelöltetheti magát. Az államelnök bocsánatot kért a lakosságtól a testvére által oko­zott botrány miatt, de hangoz­tatta, hogy ő nem követett el semmit, és úgy véli, nem tehető felelőssé azért, amivel egy má­sik személyt vádolnak, még ak­kor sem, ha ez éppen a testvére. Leszögezte, testvérével csak kétévente egyszer találkozik. A Román Belföldi Hírszolgá­lat (SRI) nem tájékoztatta Ba­sescu államelnököt arról, hogy öccse, az előzetes letartózta­tásban levő Mircea Basescu kö­zeli kapcsolatba került egy alvi­lági személlyel, akinek bűnözői tevékenységét már 2001 óta fi­gyelte a hírszerzés - ezt George Maior, a SRI igazgatója jelen­tette ki. Maior a román parla­ment titkosszolgálatokat fel­ügyelő szakbizottsága előtt kö­zölte, hogy az államfő igazat mondott, amikor azt állította, nem tájékoztatta őt a hírszer­zés arról, hogy testvére szoros kapcsolatba került négy évvel ezelőtt Sandu Anghel kétes hírű alvilági személlyel. Mircea Basescut pénteken befolyással való üzérkedés, továbbá 250 ezer euró kenőpénz elfogadása miatt helyezték előzetes letar­tóztatásba. Sandu Anghel ellen több tucatnyi bírósági eljárás indult. Egy szegény roma csa­ládból származik, rendszervál­tozás után jelentős, de kétes eredetű vagyonra tett szert. A bűnszövetkezet úgynevezett védőpénzt gyűjtött, lopott fé­met értékesített, adócsalás mi­att is indult ellenük eljárás, de emberkereskedelemmel is fog­lalkoztak, kiskorúakat kény­szerítettek koldulásra Nyugat- Európában. Emellett a roma ki­sebbségnek szánt állami támo­gatások egy részét is eltérítet­ték, bírákat fizettek le - mond­ta a SRI igazgatója. Az ügyé­szek szerint az idén májusban csaknem 9 évre elítélt Anghel családja 2011 és 2012 között megvásárolta Mircea Basescu befolyását, hogy ez utóbbi, testvére közbenjárásával pró­bálja „kijárni” az akkor még előzetes letartóztatásban lévő Anghel szabadon engedését, vagy intézze el, hogy enyhébb büntetést kapjon. Az elnök feje egy másik rokona miatt is fáj­hat, ugyanis a legfőbb ügyész­ség jelezte, hogy május végén az államfő veje ellen, Basescu nagyobbik lányának férje, Ra­du Pricop ügyvéd ellen is bűnvádi eljárást indítottak egy másik korrupciós ügyben. Állí­tólag egy telek hamis papírok­kal történt visszaigénylése ké­pezi az ügy lényegét - a család mintegy 10 millió eurót kapott a restitúciós hatóságtól. Vietor Ponta miniszterelnök Basescu lemondását követelte, de az államfő elhatárolódott mindkét korrupciós ügytől. Traian Basescu román állam­fő. Még nem akar búcsúzni a posztjától, pedig rokonságának viselt ügyei miatt nagy nyo­más nehezedik rá. (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom