Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-24 / 118. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 24. www.ujszo.com Hazai magyar kiadóink egyike sem foglalkozik e-könyvekkel, szerzőink sem túlzottan élnek a digitális világ lehetőségeivel Változóban vannak az olvasói szokásaink (Illusztrációs felvétel) IMUKM Díjnyertes kutyasztárok Cannes. A Fehér Isten című film négylábúját, Ha- gent alakító Body és Luke nyerték a legjobb kutya szereplőnekjáró Palm Dogdíjat a 67. cannes-i film- fesztiválon. A díjat Mund- ruczó Kornél rendező vette át. Ezt az elismerést 2001 óta ítélik oda, magyar filmben szereplő kutya először érdemelte ki. A díjnyertes ebeket Teresa Miller amerikai kutyatréner választotta ki, aki olyan filmekben működött közre, mint a Rex felügyelő vagy a Kutyám, Jerry Lee. (MTI) Kerényi és a „buzilobbi” Budapest. „Ha én lennék az alkirály, elvenném a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől a színészkép- zés jogát, a pénzzel együtt” - mondta Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a Keresztény Színházi Fesztiválon. A volt rendező szerint „a dramaturg gyerekek nagyon felkészülnek”, „egyik lábukon kék harisnya van, a másikon zöld, és egy picit szivárványos mindegyik”. Szerinte fel kell venni a harcot ezzel az erővel. „Ez nagyon nagy harc. Ez a buzilobbi tulajdonképpen” - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott, aki szerint a nemzetközi opera- és filmvilágot is átszövi ez a lobbi. Kerényi akár ellenegyetemet is indítana a Ludovikán belül. M. Tóth Géza, a Színház- és Fümművészeti Egyetem rektora levélben kérdezte meg Orbán Viktor kormányfőtől, hogy Kerényi véleménye mennyiben tekinthető a kormány álláspontjának. (juk) Hogy viszonyulnak kiadóink az elektronikus könyvekhez? Hány hazai magyar szerzőnek van saját honlapja? És egyáltalán: beszélhetünk-e magyar nyelvű digitális irodalomról kis hazánkban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. JUHÁSZ KATALIN Az utóbbi évek statisztikáinak tükrében elmondható: változóban vannak olvasói szokásaink. A tavalyi összesítésből például kiderült, hogy az e- könyvek szegmense a magyar könyvpiac legdinamikusabban fejlődő ágazata. Igaz, még mindig csak a piac megközelítőleg 2 százalékát teszi ki, de 2012- höz képest a részaránya így is megduplázódott. Az idei budapesti könyvfesztivál látogatói körében végzett felmérés szerint az olvasók egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud e-könyvet olvasni. A kérdőívet kitöltők csaknem fele már olvasott, további 9 százalékuk pedig rendszeresen olvas e- könyvet. A válaszadók 71 százaléka nő volt, 68 százalékuk felsőfokú végzettségű. Legtöbben a 31^14 évesek (30 százalék) és a 18-30 évesek (28 százalék) korcsoportjából kerültek ki. Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka inkább választja az e-könyvet. Az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amelyet olvasni szeretne. E-könyvek nyomában A hazai olvasói szokásokat nem ismerjük, annak azonban utánanéztünk, hol találni magyar nyelvű könyveket a neten. Az ipubs.hu tavaly indult, ki- adófüggetlen „e-könyvesbolt”, amely a fapadoskon 5wek.hu új verziója. A weboldal számos innovatív technológiai megoldást alkalmaz, melyekkel maximálisan kielégítik a digitális tartalomfogyasztási igényeket. A legtöbb e-könyv fele annyiba kerül, mint ugyanaz a kötet nyomtatott verzióban. A magyar ember szereti a potyát, nem titok, hogy számos olyan oldal is működik, ahonnan ingyen letölthetők a művek „kalózmásolatai”, nem ritkán alig néhány héttel a megjelenés után. (Az idézett felmérés szerint tízből négy olvasó illegális forrásból is töltött már le e- könyvet.) Mi most maradjunk a legalitás talaján. A Petőfi Irodalmi Múzeum égisze alatt műküdő Digitális Irodalmi Akadémia (dia.hu) a magyar szépirodalom ingyenes mekká- ja. Adatbázisából a 20. század második felének legjelentősebb prózaírói és költői életművei tölthetőkle. 78 szerző műveiből válogathatunk, közülük 33-an élő szerzők, akik évente választanak maguk közé egy-egy új tagot. Ennek az elit társaságnak jelenleg egyetlen szlovákiai magyar tagja van: a Kossuth-díjas Dobos László író. Sajnos a DIA programozói nem gondoltak az e-könyv- használókra, mert a tartalmakat csak körülményesen lehet átrakni e-könyv-olvasókra. Hazai helyzetkép Hazai magyar kiadóink egyike sem foglalkozik e-könyvekkel, a Családi Könyvklub sem kínál elektronikus ldadvá- nyokat. A Fórum Kisebbségkutató Intézet által működtetett adatbank.sk címen ugyan találtunk szépirodalmat elektronikus formában, ám ezek régebbi kiadású, utólag digitalizált könyvek. Szerzői honlapok Ha a hazai szerzők azt szeretnék, hogy műveik digitális formában is eljussanak a közönséghez, és nem bízzák rá magukat az irodalmi lapok online verzióira, feltehetnek néhány szemelvényt saját honlapjukra. Nézzük, hányán élnek ezzel a lehetőséggel. Nagy meglepetésünkre a két legkomplexebb honlapot két idősebb szerző, Kulcsár Ferenc költő, szerkesztő és Tóth László író, költő, irodalomtörténész jegyzi - mindketten 65 évesek. Mivel T óth László 2010 óta nem frissítette honlapját, megkérdeztük, mik a további tervei a webes felülettel. „Régi adósságom ez, ígérem, hogy hamarosan ismét elkezdek törődni vele. Sokáig nem is törekedtem arra, hogy saját honlapom legyen, mert tolakodásnak tartottam, hogy így propagáljam magam. Aztán rájöttem, hogy egy íróembertől manapság szinte már elválja az olvasó, hogy jelen legyen az interneten. Meg aztán érdemes is kihasználni a modem kor vívmányait. A közeljövőben szeretnék feltölteni néhány új szöveget, fotókat, sőt a velem készült tévéinterjúkat is szívesen összegyűjteném, hogy minden egy helyen legyen. Jelenleg egy válogatott verskötetem van fent a honlapon teljes egészében, valamint naplójegyzetek olvashatók” - tudtuk meg Tóth Lászlótól, aki mostanában a Facebook közösségi oldal használatán gondolkodik. Grafikailag igényes, szép honlapot működtet Juhász R. József, ami nem meglepő, hiszen ő nemcsak költő, hanem képzőművész és performer is. Két kötete olvasható teljes egészében a honlapon, illetve az egyik inkább nézegethető, hiszen vizuális versekről van szó. A történelmi regényeket író Bíró Szabolcs az egyetlen hazai szerző, akinek honlapja és blog- ja is van a neten. Rajta kívül még ketten írnakblogot: Pénzes Tímea költő, író, műfordító, valamint Németh Zoltán költő, kritikus, irodalomtörténész. És ezzel be is fejezhetjük a felsorolást, mert nem akadtunk több hazai magyar szerzői honlapra vagy blogra. Tehát van hová fejlődni ezen a téren, főleg a magyarországi szerzői honlapdömpinghez képest. • Anyagba zárva Egy fiatal író véleményére is kíváncsiak voltunk. Száz Pálnak eddig két prózakötete jelent meg. „Minden irodalmat hordozó médiummal szemben igyekszem toleráns lenni, a kőtáblától a tabletig. A tabletnek a könyvvel szemben sok előnye van, és azt is tudomásul kell venni, hogy a hipertextus gyakorlatilag átalakította a szöveghez való viszonyunkat. Én személy szerint nem tudok leszokni a nyomtatott könyvről, kell az az érzés, hogy a betű az anyagba van zárva. Szerintem jó lenne, ha minden könyv hozzáférhető lenne elektronikusan is. Most épp egy olyan szövegen dolgozom, amelynél felmerül az elektronikus médium kérdése. Annyi bizonyos, hogy a médium nemcsak eszköz, hanem magára az írás folyamatára is hatással van. Máshogy írok rovással egy botra, máshogy kézzel egy kódexbe, és megint máshogy géppel” -véli Száz Pál. Bemutatták a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának terveit. A zsűri olyan látvány ötletet választott a pályázatok közül, amely az ember és természet, illetve a hagyományos kultúra és modemitás értékeit hozta szintézisbe. A pavilon 1910 négyzet- méteres területen épül fel, a beépített alapterület mintegy 3000 négyzetméter lesz. Az Expo szellemiségének megfelelően Magyarország pavilonja több témakörben kíván a látogatókhoz üzenetet eljuttatni, így a következő öt területhez kapcsolódó értékeket képviselik majd a kiállítások és programok: egészséges hagyományok, Magyarország a víz országa, örökség a jövőnek, olasz-magyar történelmi kapcsolatrendszer, valamint kortárs kultúra. (MTI-felvétel) A Wyler-féle klasszikust is jegyző MGM 2016-ra harangozta be a Ben Hur-remake premierjét Hollywood pénzre váltja a kereszténységet HORVÁTH GERGŐ Timur Bekmambetov (Éjszakai Őrség, Wanted) rendezi Ben Húr epikus történetének hetedik feldolgozását, az azonban még nem tisztázott, hogy ki léphet Charlton Heston nyomdokaiba. Az új Ben Hur-remake tökéletesen illeszkedik Hollywood jelenlegi filmgyártási tendenciáiba. Először is azzal, hogy évről évre kevesebb az eredeti forgatókönyv, így az álomgyár a számtalan feldolgozás mellett kénytelen visszanyúlni a távol- és közelmúlt nagy kasszasikereihez. Ha csak az idei remake- eket nézzük, akkor is jól kirajzolódik a sorminta: Godzilla, Exodus, Robotzsaru, Tini Ninja Teknőcök, Herkules, JackRyan, Végtelen szerelem, Démona... És feldolgozásokban továbbra sem lesz hiány, hiszen a hollywoodi stúdiók jelenleg több mint félszáz remake-en dolgoznak. Az újraforgatott mozik kategóriáján belül egy további tendencia is körvonalazódik: izmosodik a Bibliai történetek és szereplők, illetve a vallásos motívumok szegmense. Idén már láthattuk Áronofksy Noéját, Christopher Spencer Isten fia, valamint Randall Wallace Heaven is for real című filmjét (utóbbit nálunk nem mutatták be), de jön még Christian Bale főszereplésével Ridley Scott Mózes-története, az Exodus, és már javában készül a 2016-ra beharangozott Ben Húr. Nem mellesleg, a most a Ben Hurra készülő MGM stúdió készítette a William Wyler-féle 1959-es Oscar-díjas klasszikust is, melyet 12 kategóriában jelöltek az Amerikai Filmakadémia díjára, és ebből 11-et meg is Még nem ismert, ki léphet Charlton Heston nyomdokaiba az új filmváltozatban (Képarchívum) nyert. A rekordot csak a Tita- nicnak és A Gyűrűk Ura: A király visszatérnek sikerült beállítania, megdönteni azonban még egy film sem tudta. A film Lew Wallace 1880-ban megjelent Ben-Hur: Krisztus története című kőnkén alapul, melyet a mai napig két némafilm, egy animáció, egy televíziós minisorozat, egy Broadway-adaptá- ció, és a Chárlton Heston főszereplésével forgatott klasszikus filmeposz dolgozott fel. Anyagilag meglehetősen jó befektetés a bibliai és vallásos témák feldolgozása. Az Isten fiát februárban mutatták be, és 60 millió dollár feletti bevételt hozott. Az EgyesültÁllamokban és Kanadában húsvét hétvégéjén bemutatott Heaven is for Real eddig 50 millió dollárt, Áronofksy Noéja pedig több mint a 300 millió dollárt kasszírozott. Mel Gibson 2004-es, vegyes megítélésű Passiója minden idők legjobban jövedelmező bibliai témájú filmje a maga 612 millió dolláros bevételével.
