Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-22 / 116. szám, csütörtök
10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 22. www.ujszo.com Lehetnek mellékhatások, de enyhék Ártalmas vagy hasznos a vakcina? ÚJ SZÓ-HÍR Az utóbbi években egyre gyakrabban hallani az oltást elutasító mozgalmakról, a vakcinákkal kapcsolatban elterjedtek bizonyos félelmek, hiedelmek, tévhitek. A Közegészség- ügyi Hivatal adatai szerint kis mértékben, de évről évre nálunk is nő a védőoltást elutasítók és azok száma, akiknél mellékhatások jelentkeznek. Lenka Skalická, a hivatal szóvivője szerint 2010-ben 88 esetben jelentettek nem kívánt reakciót, 2011-ben már 274-en, egy évvel később pedig 277-en. Skalická ugyanakkor hangsúlyozta: nem súlyos esetekről van szó, csak lokális reakciókról, melyek nem igényeltek kórházi beavatkozást. Gyakori oltási reakció például az oltást követő három napon belül kialakuló helyi duzzanat, fájdalom, bá- gyadtság, hőemelkedés, láz. A védőoltások szükségességéről és a lehetséges mellékhatásokról megoszlanak a vélemények még a szakemberek között is. Dr. Ébert Jenő belgyógyász egyik publikációjában azt írja: „Az oltásokkal zűrzavart okozunk teljesen egyedi és érzékeny biológiai rendszerünkben, amely nem lesz képes különbséget tenni a hasznos és a káros között: az immunrendszerünk ettől ösz- szezavarodik, legyengül, és gyakran maguk az oltások válnak a problémák előidézőivé.” Dr. Schneider Katalin szerint a védőoltások előnyei bizonyítottak, céljuk, hogy a járványokat okozó, gyakran súlyos, esetenként akár halállal végződő fertőző betegségektől megóvjon. „Az oltóanyagokat nagyon szigorúan vizsgálják, tesztelik, mielőtt engedélyezik használatukat. Ezután is folyamatosan ellenőrzik összetételüket, figyelik az esetleg kialakuló oltási reakciókat, mellékhatásokat. így az engedélyezett oltóanyagok használata biztonságos és hatékony” - magyarázta Schneider, ugyanakkor elismerte: mint minden orvosi beavatkozásnak, a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásai, melyek egyrészt a beadás módjából (injekció), másrészt az oltóanyag jellegéből adódhatnak. Ezek a mellékhatások azonban sokkal enyhébbek, mint az oltással megelőzendő betegségek. Az oltást ellenző aktivisták ezzel nem értenek egyet, szerintük bizonyos vakcinák például au- tizmust okozhatnak. A különböző nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján sem az MMR (kanyaró/mumpsz/ru- beola) oltás, sem a higany- vegyületet tartalmazó vakcinák nem hozhatók összefüggésbe az autizmussal, és a higanyalapú konzerválószert tartalmazó oltóanyagok nem okoznak az idegrendszer fejlődését érintő megbetegedéseket. Egy másik orvos, Stanislava Tóthová szerint az oltások ellen és mellett érvelőknek egyaránt igazuk van, és a szülőknek maguknak kell mérlegelniük az esetleges kockázatokat. Mindenki máshogyan reagálhat az egyes vakcinákra, és a szülők ismerik a legjobban gyermekeiket, ők tudják, milyen korábbi betegségeket vészeltek át, van-e allergiájuk, milyen genetikai információt örököltek stb., így az oltóanyag pontos összetételének ismeretében mérlegelhetik, az ő gyermekükre nézve ez veszélyes lehet-e vagy sem. Szlovákiában évek óta 98 százalékos az oltottság, minek köszönhetően a kollektív védekezőrendszer jól működik. Mivel azonban némileg nőtt az oltást elutasítók száma, kialakulhatnak a helyi közösségekben „fehér foltok”. A pozsonyi régióban például a kombinált MMR vakcinával való oltottság szintje 92 %-ra csökkent, ezért szakemberek szerint várhatóan ismét felbukkanhat a kanyaró. (sza) Mikor tilos a védőoltás I ha valaki lázas wmmmmmm» (z) a gyermek túl érzékeny a vakcina valamelyik összetevőjére © az oltás immunhiányos állapotban, súlyos idegrendszeri betegségben szenvedő gyermekeknek nem ajánlott (ÚT) ha a korábbi oltás során súlyos szövődmény lépett fel, ugyanazt a vakcinát nem kaphatja meg még egyszer f^5?) terhes nőknek csak indokolt esetben adható A legtöbb fertőző betegség ellen az oltás a legjobb védekezés (Képarchívum) Az oltottsági szint csökkenésével rég elfeledett betegségek is felbukkanhatnak Védőoltások - miért szükségesek Mire vannak a védőoltások? Tényleg segítenek? Az esetleges mellékhatásaik veszélyesek? Előidézhetnek autizmust? Ha elutasítjuk az oltást, megbüntethetnek? Összeállításunkban ezekre és más hasonló kérdésekre keressük a választ. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ A védőoltás a fertőző betegségekkel szemben nyújt védelmet. Leegyszerűsítve: segédeszköz a szervezet számára, hogy az immunrendszer megtanulhasson reagálni, ha szembetalálná magát valamilyen komoly fertőzéssel. Vagyis az immunrendszerünk „kipróbálja”, vészhelyzetben hogyan kell védekeznie. A vakcina gyöngített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény, mely beadása után a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Ezt nevezhetjük mesterséges immunizációnak is, melynek két fajtáját különböztetjük meg: aktív és passzív. Aktív és passzív Aktív immunizációkor a vakcina élő, gyöngített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. A szervezet immunrendszere a beadott védőoltásra immunválasszal reagál, ami részben cel- luláris (sejtes), részben Immorális (ellenanyag-termelés) válasz. A celluláris (sejtes) immunválaszban fehérvérsejtek (T- és B-limfociták), valamint makrofágok vesznek részt. A humorális válasz az adott kórokozóval szembeni ellenanyag termelődésének kiváltása. 2 TÉMA: védőoltások Passzív immunizációkor egy bizonyos kórokozó ellen már kész ellenanyagot, azaz specifikus antitesteket juttatunk a szervezetbe. Ilyen védelemben részesülhetnek, akiknek a védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre (legyengült immunrendszer), vagy nincsenek beoltva, amikor a fertőzést megkapják (pl. veszettség), illetve számítani lehet a fertőzésre, de nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. külföldi utazással kapcsolatos oltások). A passzív immunvédelem néhány napig/hétig tart, amíg ki nem ürülnek a beoltott antitestek. Már ezer éve oltanak A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében a járványügyi helyzet figyelembevételével alakítja védőoltási rendszerét (oltási naptár). Feltételezések szerint az első oltások a 16. században Ázsiában jelentek meg. A 17. századtól léteznek feljegyzések arról, hogy a himlővel fertőzött személyektől szerzett anyagokat beadták az egészségeseknek, hogy jobban tudjanak védekezni az esetleges fertőzéssel szemben. Egyes vélemények szerint hasonló praktikák már az első ezredforduló körül léteztek Indiában. Európa feltehetően a törököktől vette át az oltást, mely a 18. század elejétől terjedt el jobban. Járványok napjainkban Néhány államban - köztük Szlovákiában is - kötelező az oltás, máshol önkéntes, miközben a biztosítók térítik a vakcinák árát. Ausztriában ha valaki nem oltatja be magát, és megbetegszik, a gyógykezelés teljes költségét kiszámlázzák. Mivel világszerte eltérően viszonyulnak az oltásokhoz, időnként kialakulhatnak ki- sebb-nagyobb helyi járványok a fejlett országokban is. Szlovákiában napjainkban a szamárköhögés szokott felbukkanni - ellene a vakcina nem biztosít egész életre szóló védettséget, de a betegség átvészelése sem biztosít ilyen védelmet, ezért újabban javasolják az újraoltást. Nagy-Britanniában például 2004-ben a kombinált MMR vakcinával való oltottság szintje 79,9%-ra csökkent, minek következtében kanyarójárvány tört ki. Walesben tavaly 1000 esetet jegyeztek, sokan kórházi kezelésre szorultak. Olaszországban, Ausztriában és Németországban évente van kanyaró- és szamárköhögés-jár- vány, amikor több száz, sőt több ezer beteget is jelentenek. Miért „vakcina” a vakcina A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latinul a vacca = tehén) fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt. Híres vakcináját 1796-ban próbálta ki. Csehszlovákiában 1958-ban vezették be a gyermekek kötelező oltását. Először csak a gyermekbénulással, a kanyaróval, a merevgörccsel és a szamárköhögéssel szemben védtek. Három év leforgása alatt csaknem 100 százalékos oltottságot értek el, s ezek a betegségek gyakorlatilag eltűntek.
