Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-22 / 116. szám, csütörtök

www.ujszo.cotn ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 22. Hasznos tanács 11 FERTŐZŐ BETEGSÉGEK, AMELYEK ELLEN VAN VÉDŐOLTÁS Diftéria - torokgyík Erősen fertőző, néha halá­los kimenetelű betegség, ame­lyet a Corynebacterium diph- teriae baktérium okoz. Köz­vetlen érintkezés vagy csepp­fertőzés útján terjed. A tüne­tek hasonlítanak a mandula­gyulladás tüneteihez. Először a felső légutakban jelenik meg bőrre emlékeztető, kékesfe­hér hártya, ezt enyhe láz, to­rokfájás és levertség követi. A leggyakoribb komplikációk a szívizom- és ideggyulladás. A védőoltás esetleges mellékha­tásai: három napon belül ki­alakulhat helyi duzzanat, fáj­dalom, bágyadtság, fejfájás, hőemelkedés, láz, sírógörcs. Tetanusz - merevgörcs Gyakran halállal végződő fertőző betegség, kórokozója a Clostridium tetani nevű anaerob baktérium. Spórái mindenütt előfordulnak, nyüt sebbe kerülve fertőznek: a baktérium toxinokat termel, melyek károsítják az izom­mozgató idegeket, ezzel bé­nulást és görcsöket okoznak, károsítják a szívet és a légző­rendszert. A védőoltás esetle­ges mellékhatásai: helyi reak­ció az oltás helyén, hőemel­kedés, fejfájás, sírógörcs. Pertussis - szamárköhögés Cseppfertőzéssel terjedő, a Bordetella pertussis baktéri­um által okozott, súlyosan fer­tőző betegség, mely leginkább a kisgyermekeket támadja meg. Évente a világon 30-50 millió esetet diagnosztizálnak. A baktérium egyetlen gazdája az ember: ha mindenkit beol­tanának, a betegség teljesen eltűnne. 80-100%-os való­színűséggel fertőz. A lappan- gási idő 7-21 nap. Sem az ol­tás, sem a betegség átvészelése nem ad élethossziglani védel­met, ezért újraoltást ajánla­nak. A betegség kezdeti fázisá­ban megfázásra hasonlít (tüsszögés, orrfolyás, láz, szá­raz köhögés). A második fázis­ban a betegnek jellegzetes kö­högési rohamai lesznek, amit gyakran hányás kísér. A beteg­ség akár 6-10 hétig is tarthat. A leggyakoribb komplikációk a tüdő- és a középfülgyulladás. A védőoltás esetleges mellék­hatásai: a bőr bepirosodhat, hőemelkedés és fejfájás je­lentkezhet. Hepatitis B - fertőző májgyulladás B típusa A hepatitis B-vírus okozza. Becslések szerint mintegy 360 millió beteg krónikus hepati­tis B-fertőzésben szenved, évente körülbelül 500-700 ezer haláleset jegyeznek. Tü­netei: sárga bőr és szemfehér­je, sötét vizelet, erős fáradtság és levertség, hasüregi fájda­lom, ízületi fájdalmak, ét­vágytalanság. A fertőzés kró­nikussá válhat, ami májzsu­gorhoz és májrákhoz vezet­het. A hepatitis B 100-szor fer­tőzőbb, mint a HIV (AIDS) ví­rusa, vérrel és testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, ap­róbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. Lappangási idő: 45-180 nap, leggyakrabban 60-90 nap. A védőoltás esetleges mellék­hatásai: a bőr bepirosodhat, jelentkezhet fejfájás és hő­emelkedés, sírógörcs. Tévhit, hogy az oltás szklerózis mul­tiplex kialakulását is elősegít­heti - a tudományos kutatások ezt nem erősítették meg. Haemofilus influenzae, az invazív fertőzés A Pasteurellaceae-féle mik­robák családjába tartozó bak­térium okozza. Régen úgy gondolták, ez a baktérium okozza az influenzát, mivel gyakran fordul elő a felső lég­utakban. Különösen a B típus veszélyes (Hib), ami leggyak­rabban a vírusfertőzés követ­keztében legyengült, sérült felső légutakból a szervezet más részeire kerül, és ott sú­lyos, úgynevezett invazív fer­tőzéseket okozhat: tüdő-, gé­ge-, agyhártya- és kötőszöveti gyulladást, vérmérgezést. Az oltás 95-100 százalékos védettséget biztosít. Szlováki­ában az elmúlt 15 évben kb. 5 megbetegedést jegyeztek évente. A védőoltás esetleges mellékhatásai: a szúrás helyén a bőr bepirosodhat, jelentkez­het fejfájás és hőemelkedés. Gyermekbénulás Fertőző vírusos betegség. Főleg koszos környezetben, fertőzött vízben és élelmisze­rekkel, de cseppfertőzéssel is terjed. A poliovirus megtá­madja a csontvelőt, bénulást és halált okoz. A betegség tü­netei: láz, fej- és hasfájás, ké­sőbb az izmok megmereved­nek (főleg a nyaknál és a lába­kon). Szövődmények akkor merülhetnek fel, ha a vírus a központi idegrendszert is megtámadja, s a bénulásnak maradandó következményei lehetnek. Mivel a betegséget csak ember terjesztheti, az ol­tás védelmet biztosíthat. A vé­dőoltás esetleges mellékhatá­sai: a bőr bepirosodhat, je­lentkezhet fejfájás és hőemel­kedés, sírógörcs. Invazív pneumococcus betegség A pneumococcus (Strepto­coccus pneumoniae) okozta fertőzés évente több millió gyermek halálát okozza világ­szerte. Cseppfertőzéssel ter­jed. A baktérium már a szüle­tést követő napokban megte­lepedhet az orr-garat nyálka­hártyáján, és a tünetmentes pneumococcus hordozásból később kialakulhat gennyes középfülgyulladás, a vér­áramba kerülő baktériumok pedig invazív pneumococcus betegséget, vérmérgezést, tü­dőgyulladást, gennyes agy­hártyagyulladást okozhatnak. A védőoltás hatására két éven belül 70 százalékkal csökkent a megbetegedések száma, 2009-től tartozik a kötelező oltások közé. A védőoltás eset­leges mellékhatásai: a bőr megduzzadhat, bepirosodhat, jelentkezhet hőemelkedés is. Mumpsz Kórokozója egy egyszálú retrovirus a Paramyxoviridae családból. A kötelező oltás (MMR-vakcina) bevezetése előtt a legtöbb gyerek 2 és 15 éves kora között megbetege­dett mumpszban. A betegség annál súlyosabb, minél idő­sebb a beteg. A fertőzés csepp­fertőzéssel, közvetlen kapcso­lattal vagy szennyezett tár­gyakkal terjed. A lappangási idő 16-25 nap. A vírus fertő­zőképessége nagy; a beteggel egy háztartásban tartózkodók 80%-os valószínűséggel meg­fertőződnek, ha nem védettek. Tünetek: láz, a nyálmirigyek fél- vagy kétoldali gyulladásos feldagadása, a fülkagylók el­állnak, a rágás fájdalmas, a hátsó nyálmirigyek nyílása pi­ros. Nem ritkán más mirigyek is (pl. hasnyálmirigy) érintet­tek; ez zsíros hasmenésben, hányásban és a has felső ré­szének fájdalmában nyilvánul meg. Az esetek 40-50%-ában légzőszervi tünetek is jelent­keznek. Esetleges szövődmé­nyek: agyhártya- és agyveló- gyulladás, hallásvesztés. A védőoltás esetleges mellékha­tásai: hőemelkedés, a bőr megduzzadhat, bepirosodhat. Morbilli - kanyaró Vírusos betegség, cseppfer­tőzéssel terjed. A fertőződés után 9-11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelent­kezik, a szájüregi nyálkahár­tyán úgynevezett Koplik-fol- tok jelennek meg. Később ki­ütések alakulnak ki a bőrön. A betegség súlyos komplikáci­ókkal járhat: kialakulhat tü­dőgyulladás, agyvelőgyulla- dás (akár 15 évvel a fertőző­dés után), illetve felléphetnek bakteriális fertőzések. Szlová­kiában és Csehországban az utóbbi években már csak azoknál jelentkezett a beteg­ség, akiknem voltak beoltva. A védőoltás esetleges mellékha­tásai: hőemelkedés, láz, a bőr bepirosodhat, nyugtalanság. Rubeola - rózsahimlő Enyhe tünetekkel - mérsé­kelt láz, végtagfájdalmak, fej­fájás, köhögés, a nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók meg- duzzadása, kiütések - járó ví­rusfertőzés. A betegség köhö­gés, tüsszentés és az orrvála­dékkal, ill. a nyállal kapcsolat­ba került, meg nem mosott kéz révén terjed. Kórokozója a To- gaviridae családba tartozó Rubella-vírus, mely egyetlen gazdája az ember. A hiányos átoltottság miatt időnként ki­sebb járványokat okoz. Szlo­vákiában 2008 óta nem for­dult elő. Az oltás esetleges mellékhatásai: láz, a bőr bepi­rosodhat, nyugtalanság, (sza) Diftéria (torokgyík) + tetanus (merevgörcs) 15 évenként újraoltják a felnőtteket Hexavakcina (kombinált oltóanyag 6 betegség ellen)-I- Pneumococcus vakcinák (a hexavakcinával együtt adják be) Diftéria (torokgyík) + tetanus (merevgörcs) + pertussis (szamárköhögés) + gyermek- bénulás 13 éves kor- harmadik adag 3' MMR: morbilli (kanyaró) + mumpsz (fültőmirigy- gyulladás) + rubeola (rózsahimlő) 11 éves kor - második adag s je*" Kötelező oltások Szlovákiában Hexavakcina: diftéria (torokgyík) + tetanus (merevgörcs) + pertussis (szamárköhögés) + vírusos hepatitis B '»ô.­Diftéria (torokgyík) + tetanus (merevgörcs) + pertussis (szamárköhögés) + gyermekbénulás 6 éves kor - második adag dew«?'* \ š (fertőző májgyul­ladás B típusa) + haemofilus invazív fertőzés + gyermek- bénulás Az oltást 3x kell megismétleni: első adag: 3-4 hónapos korban, második adag: 5-6 hónapos korban, harmadik adag: 11-12 hónapos korban A» <f MlÍR: morbilli (kanyaró) + mumpsz (fültőmirigy-gyulladás) + rubeola (rózsahimlő) 15-18 hónapos kor - első adag Forrás: Hivatal Mit okozhat a védőoltás, miért tartalmaz higanyt és alumíniumot? Gyakori kérdések és válaszok ÖSSZEFOGLALÓ A védőoltás autizmust okozhat? A Lancet magazinban 1998-ban megjelent egy tanul­mány arról, hogy az MMR vak­cina mellékhatásaként a gyer­mekeknél autizmus alakulhat is. Andrew Wakefield 12 mun­katársával próbálta bizonyítani, hogy az autisták bélbetegségét a kanyaró oltásból származó kanyaró vírus genetikai töredé­kének a bélfal anyagába való beépülése okozza. Később ki­derült, hogy a szerzők nemcsak kétes eljárásokat alkalmaztak, hanem valószínűleg bizonyos kutatások eredményeit is meg­hamisították. A tanulmányt jegyző 13 szerző közül 2004-ben 10 visszavonta azt, amikor kiderült, hogy Wakefi­eld olyan ügyvédektől fogadott el pénzt, akik a vakcinákat gyár­tó gyógyszercégek beperelésén dolgoztak. A magazin 2010-ben visszavonta a tanulmányt. A cikk megjelenését követő évek­ben más kutatók is foglalkoztak a kérdéssel, és csak azt sikerült bizonyítani, hogy az autista gyerekek szervezetében a ka­nyaróval szemben több ellen­anyag van, de az nem azt jelen­ti, hogy a kanyaró vagy a vele szembeni vakcina autizmust okoz. A British Medical Journal (BMJ) folyóirat alapos elemzést követően 2011-ben szerkesztő­ségi állásfoglalásban tudomá­nyos csalásnak minősítette Wa­kefield eredményeit, őt 2010- ben kizárták az angol orvosi jegyzékből, nem praktizálhat. A vakcinák miért tartalmaz­nak alumíniumot? Az alumíni­um okozhat autizmust? Különféle alumíniumsókat adnak az oltóanyagokhoz, az alumínium ugyanis gyorsabb immunválaszra készteti a szer­vezetünket. Egy kutatócsoport szerint az alumínium károsítja az idegrendszert és az agyat, ami autizmus, időskori demen- cia és az Alzheimer-kór kialaku­lásához vezethet. Komoly kuta­tások ezt sem támasztották alá. Miért van a vakcinákban higany? Higanytartalmú konzerváló anyagot, ún. thiomersalt 2001 óta nem tesznek a vakcinákba. Ennek ellenére nőtt az autisták száma, úgyhogy feltehetően nem létezik ok-okozati össze­függés az oltóanyagok higany­tartalma és az autizmus kiala­kulása között. Sokkal inkább valószínűsíthető, hogy jelenleg a korábbiaknál hatékonyabb módszerekkel képesek felállí­tani a diagnózist, és amit ko­rábban csak furcsa viselkedés­nek minősítettek, azt most pon­tosabban be tudják határolni, gyorsabban felismerik a súlyo­sabb problémákat. Ugyanakkor a kutatások során bebizonyo­sodott, hogy a thiomersalnpk van mellékhatása: allergiát idézhet elő, de az autizmussal és a beszédzavarral való össze­függés nem bizonyítható. Állítólag több gyermek meg­halt védőoltás miatt. Igaz ez? Egy kutatócsoport arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a sze­gény és veszélyeztetett orszá­gokban - főleg Afrikában - a DTP-vakcina veszélyes lehet a gyermekek számára. Nálunk ezt a hexavakcina tartalmazza. Azoknál a gyermekeknél, akik­nek korábban rosszul adtak be valamilyen másik oltóanyagot (pl. a tuberkulózis vagy a ka­nyaró ellen), a DTP beadása után magasabb volt a halálozási arány. Állítólag rossz volt az ol­tások sorrendje. Az Egészség­ügyi Világszervezet (WHO) ku­tatásai azonban ezt nem tá­masztották alá. Az oltás tönkreteszi a ter­mészetes immunrendszert? Az immunrendszer két rész­ből áll. Van egy régebbi, velünk született védőrendszer, amely a különböző hatásokra egyfor­mán reagál. Életünk során ki­alakul egy másik védőrendszer is, amely „tanul”: folyamatosan ismerkedik a környezettel, kü­lönböző hatások érik, reagál rá­juk, s később „visszaemlékezik” a korábban „megtanultakra”. A szükséges információkat elrak­tározhatja egy betegség átvé­szelése után, de a védőoltás ha­tására is. A természetes úton szerzett védőképesség erősebb az oltásnál, ugyanakkor bizo­nyos fertőzések rendkívül ve­szélyesek lehetnek, és kérdéses, hogy annak érdekében, hogy bizonyos betegségekkel szem­ben a védettség ne mesterséges, hanem természetes úton alakul­jon ki, érdemes-e kockáztatni az esetleges szövődmények kiala­kulását, melyeknek maradandó következményei is lehetnek. Ha az én gyerekem nincs beoltva, viszont a többi igen, akkor megfertőződhet? Sok szülő, akik elutasítják a védőoltást, abban bíznak, hogy gyermeküket ún. kollektív védő- rendszer fogja védeni. Mivel a többieket beoltották, a betegsé­gek nem terjedhetnek, nincs ki­től elkapni a kórt. Eltekintve a dolog erkölcsi oldalától, ez a faj­ta „élősködés” kifizetődő lehet, de csak addig, amíg nem nő je­lentősen a beoltatlan gyer­mekek száma. Ugyanakkor van­nak, akik egészségi okokból nem kaphatnak meg bizonyos vakci­nákat, s rájuk az „élősködők” ve­szélyt jelenthetnek, (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom