Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-20 / 114. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 20. www.ujszo.com ■mH Iraki választások Bagdad. Az iraki miniszterelnök, Núri al-Má- liki vezette Jogállami Szövetség pártkoalíció szerezte a legtöbb mandátumot az amerikai kivonulás utáni első parlamenti választáson Irakban, de a többségtől messze elmaradt - közölte tegnap a bagdadi választási bizottság. A Jogállami Szövetség nevű pártszerveződés a legtöbb szavazatot kapta Irak 18 tartományából tízben, és 92 helyet szerzett a 328 fős törvényhozásban. A második és harmadik helyen egy-egy befolyásos radikális síita hitszónok pártja végzett. (MTI) Tart a zűrzavar Líbiában Tripoli. Néhány órával azután, hogy Tripoliban fegyveresek rohamozták meg a parlamentet, az ún. Líbiai Nemzeti Hadsereg bejelentette, felfüggeszti az ország ideiglenes törvényhozásának működését, és a hatáskörét az alkotmányozó gyűlésre ruházza át. Muhtar Ferna- na ezredes, a katonai rendőrség parancsnoka azt állította, nincs szó államcsínyről, hanem az isz- lamisták és a terroristák elleni harcot vívnak, hogy érvényre jutassák a líbiai nép akaratát. Az ezredes bejelentette, az ellenőrzési és törvényhozói feladatokat az átmeneti időszakra a februárban megválasztott alkotmányozó gyűlésre ruházzák át. A Kad- hafi-rendszer megdöntése óta az észak-afrikai országban kaotikus viszonyok uralkodnak. (MTI) Athén: előretört szélsőbaloldal Athén. A Sziriza radikális baloldali párt sikerét hozták a Görögországban vasárnap megtartott regionális és helyhatósági választások első fordulója. Az ország legnépesebb régiójában, az Athént övező Attikában a régió elnöki posztjáért folyó versenyben a Sziriza jelöltje, Rena Duru a szavazatok 21%-át kapta, ezzel maga mögé utasította az országrész jelenlegi vezetőjét, a szocialisták támogatását élvező Jannisz Szguroszt, aki a voksok20%-át zsebelte be. Athénban szintén a radikális baloldali koalíció jelöltje, Gabriel Szakellaridisz vezet a baloldal favoritja, Jorgosz Kaminisz előtt. Az ellenzék legfőbb erejének számító Sziriza ellenzi az országnak nyújtott külföldi mentőcsomagot és az azzaljáró súlyos megszorításokat. (MTI) A Gazprom akkor is szállít az európai fogyasztóknak orosz gázt, ha Ukrajna nem fizet - magyar állampolgár esett fogságba Putyin visszarendelte az orosz sereget Továbbra sem omlottak le a falak a Kelet-Ukrajnában élő oroszok és ukránok között. A Kijev által ostromolt Szlovjanszk iparváros központját még mindig oroszbarát szakadárok ellenőrzik. (SITA/AP) követően közölte: némi előreKijev/Moszkva/Washing- ton Putyin orosz elnök újra jelezte, visszavonja csapatait az ukrán határról. Washington közben cáfolta, hogy a CIA és az FBI emberei elestek volna a kelet-ukrajnai összecsapások során. Úgy tűnik, az Európai Uniót nem érinti az oroszok esetleges gázkorlátozása. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz elnök tegnap arra utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert, hogy vezényelje vissza állandó körleteikbe az Ukrajnával szomszédos megyékben állomásozó orosz csapatokat. A Vlagyimir Putyin sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint Rosztov, Belgorod és Brjanszk megyékben befejeződtek a „tervszerű tavaszi gyakorlatok”, ezért az ezekben részt vevő csapatokat állandó körleteikbe vezénylik, és az azokhoz közeli gyakorlóterepeken folytatják harci felkészülésüket. Nem világos, az intézkedés azt jelenti-e, hogy csökkenni fog az ukrán határ közelében állomásozó orosz alakulatok létszáma, amelyet a NATO mintegy 40 ezerre becsül. Putyin május 7-én már bejelentette, hogy a csapatokat visszavonták, de a NATO és az USA semmi jelét nem tapasztalták a csapatcsökkentésnek. Az elnök felszólította Ukrajnát a Kreml által „büntető hadjáratnak” nevezett kelet-ukrajnai hadművelet azonnali leállítására, a csapatok visszavonására és a problémák kizárólag békés úton történő rendezésére. Az ENSZ adatai szerint csaknem 130 ember - katonák, szakadárok, civilek - veszítette életét eddig erőszak következtében az április 13-án kezdődött ukrán terroristaellenes hadművelet során. Harcok Donyeck megyében * 3 Egy katona életét vesztette, 3 megsebesült, amikor tegnap szeparatista fegyveresek támadtak az ukrán biztonsági erők állásaira a Donyeck megyei Szlovjanszknál lévő Kara- csun-hegyen. A szakadárok aknavetőkkel lőtték az ukrán katonákat, akik a hegyen lévő tévéadótornyot védik. Eközben fegyveresek körbezárták Do- nyeckben a helyi vasútirányítás hivatalát. Egyelőre nem állították le a hivatal munkáját, és senkit sem evakuáltak az épületből. A donyecki állami vasútvonal Donyeck, Luhanszk, valamint részben Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk és Harkiv megyén halad át. Ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek egy magyar férfit Ukrajnában. A Terrorelhárítási Központ (TEK) speciális egysége máris Ukrajnába utazott. A TEK szerint a magyar állampolgárságú férfit Kelet-Ukrajnában ejtették foglyul eddig tisztázatlan körülmények között. Az ukrán kormány úgy határozott, hogy leállítja a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások, valamint a közalkalmazotti bérek kifizetését a Donyeck megyei Kramatorszk és Szlovjanszk. Az említett két donyecki városban uralkodó rossz biztonsági állapotok miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált a állami juttatások és bérek kifizetése. Cáfolt CIA-áldozatok Az amerikai kormányzat vasárnap ismét cáfolta azokat a közléseket, amelyek szerint CIA- és FBI-munkatársak estek volna el az ukrán haderő Kelet- Ukrajnában folytatott műveleteiben. „Ezek az állítások merő koholmányok” - válaszolta Caitlin Hayden, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője. A CIA hivatalos képviselője azt válaszolta: „az oroszbarát aktivisták azon állításai, miszerint megölték volna az embereinket, nem felelnek meg a valóságnak, s azokat nyüvánvaló propaganda céllal terjesztik.” A két amerikai titkosszolgálat, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) ügynökeinek az ukrán fegyveres erők és „Donyecki Népköztársaság” fegyveres ösz- szecsapásaiban elszenvedett veszteségeiről Vjacseszlav Po- nomaijov, Szlovjanszk „népi polgármestere” beszélt. Ponomarjov azt állította, a kijevi kormányerők oldalán külföldiek is harcolnak. Nincs gáz, lesz gáz A Gazprom akkor is eljuttatja az európai fogyasztóknak továbbítandó orosz gázt az orosz-ukrán határra, a tranzitvezetékig, ha Ukrajna nem fizeti ki előre a júniusi gázszámlát - jelentette ki Alekszej Miller, az orosz állami energetikai cég vezérigazgatója. Miller a Rosszija 1 állami televízióban közölte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az európai fogyasztóknak ne származzon abból problémájuk, ha Ukrajna a tranzitra szánt orosz gázt saját céljaira használná fel. Ennek érdekében megnövelhetik a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezetéken a szállítás. Miller szerint csak a Déli Áramlat földgázvezeték szünteti meg az Ukrajnával kapcsolatos összes tranzitszállítási kockázatot. Bulgáriába 2015 decemberében megkezdik a gáz áramoltatását. Günther Oettinger, az Európai Bizottság energetikai biztosa tegnap tárgyalt az orosz energiaipari miniszterrel, s ezt lépés történt az Ukrajnának szállítandó orosz földgáz árának ügyében. Legközelebb május 26-án tárgyal e témában egymással az unió, Oroszország és Ukrajna. Kikosarazott krími tatárok A krími vezetés nem tervezi, hogy nemzetiségi alapon biztosítson helyeket a kormányzati szervekben sem a krími tatároknak, sem más nemzetiségeknek - jelentette ki Szerhij Akszjonov, az Oroszország által megszállt félsziget önhatalmúlag kinevezett miniszterelnöke. Akszjonov leszögezte, minden posztra „kizárólag szakmai alapon” neveznek ki tisztségviselőket. Semmiféle nemzetiségi kvótát a kinevezésekben nem kívánnak alkalmazni. Akszjonov kijelentette továbbá, hogy a krími tatárok képviseleti szerveit, a kurultájt és a medzsliszt hivatalosan be kell jegyeztetni mint szervezeteket. Csak e szervezetek törvényessé tétele után és a krími tatárok képviselőinek az együttműködésre való hajlandósága mellett kész a krími vezetés a közös munkára az említett szervekkel. Kijev 100 milliárdot kér a Krímért Kijev. Ukrajna a nemzetközi bíróság elé vitte az orosz-ukrán konfliktust. Kijev anyagi kárpótlást szeretne azért, mert Moszkva elszakította tőle a Krím félszigetet, továbbá keleti szomszédját beperelte a földgáz árának indokolatlan emelése miatt. Ukrajna a félsziget elszakításáért, a területen levő infrastrukturális vagyonért és az ottani gyárakért cserébe, továbbá a Krím környéki tenger alatti gázmezőkért 100 milliárd dollárt követel Oroszországtól. (TA3) A biztonsági szolgálatok információi alapján megállapítható: a politikus kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal Bebizonyosodott, hogy a jobbikos Kovács Béla kém volt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő a parlament bizottsági ülésére indul. Az ülés után hallgatásba burkolózott. (MTI-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Titkosszolgálati beszámolók állítólag megerősítik a jobbikos EP-képviselővel szemben felmerült kémgyanút. Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt - nyilatkozta Németh Szilárd, az Ország- gyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a bizottság tegnapi zárt ülése után. Németh azt mondta: a szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a testület tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt. „Van kémügy, de nincs James Bond” - nyilatkozta Molnár Zsolt, a bizottság elnöke. Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja azt mondta: meggyőző tájékoztatást kaptak az ügyről, s bebizonyosodott, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó. Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy látni lehessen, az ügyben milyen szerepe van a Jobbiknak és Kovács Bélának. Vona Gábor - akit Kovács mellett tegnap szintén meghallgatott az ügyben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága - úgy reagált: gyanússá teszi az időzítést, hogy május 8-i Joe Biden amerikai alelnök és Orbán Viktor miniszterelnök telefonon az ukrán helyzetről, az amerikai-orosz nézeteltérésről, illetve az ezzel kapcsolatos magyarországi helyzetről beszélt, „s az amerikai politikus azt is kérte: tegyen valamit a Jobbik megerősödése érdekében”. A pártelnök furcsának nevezte, ha valóban 2009 óta vizsgálódtak Kovács Béla ügyében, akkor miért pont most, az EP-választás előtt lesz ilyen ügy. A Jobbik elnöke szerint ez az egész EP-vá- lasztás tétjét is módosítja. Kovács Béláról a múlt héten írta meg a Magyar Nemzet, hogy mentelmi jogának felfüggesztését - az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt - Brüsszelnél kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. A Moszkva iránt elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Kovács tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét. A képviselő ugyanis rendszeresen találkozik konspirativ módon orosz diplomatákkal, és havonta az orosz fővárosba látogat. (MTI, NOL)
