Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-20 / 114. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 20. Pénzvilág-hirdetés 9 A befektetési alap sokak számára máig a kockázat, a bizonytalanság szinonimája, ám a valóságban sokszor éppen az alapok hozzák a legjobb hozamot Alapkérdés: milyen kockázat és hány éves lekötés Lépjen be az exkluzív befektetések világába, és nyerjen 350 € értékű ajándékot A klasszikus bankbetétek kamatozása minimális, napjainkban gyakorlatilag még az éves lekötésű beté­tek kamata is csak jó eset­ben éri el a 2%-ot, ezért érdemes komolyabban foglalkozni a befektetési alapok kínálta lehetősé­gekkel. Bár ez utóbbiaknál nehezen jósolható meg a hozam nagysága, viszont a profi alapkezelők jóvol­tából középtávon szinte bizonyosan magasabb hozam várható, mint a bankkönyv esetében. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Szlovákiában máig a pénz­ügyi befektetés szinte egyet je­lent a bankbetét duzzasztásá­val, esetleg valamilyen biztosí­tási termék megvásárlásával. A befektetési alapok sokak szá­mára a kockázat és a bizonyta­lanság szinonimája. Pedig ez nincs így a valóságban, hiszen például az alapok jóval ellenál­lóbbak a politikai beavatkozá- ' sokkal szemben” - mondta Branislav Kachnič, a Partners Group tanácsadó cég munka­társa. Tény, van némi kockáza­ta az alapoknak, másrészt csi­nos hozamot is képesek biztosí­tani. Például az utóbbi közel két évben 110, Szlovákiában is for­galmazott részvényalap hoza­ma lépte túl a 10%-ot, tény vi­szont, hogy 33 alap mínusszal zárta az éves működését. Ami talán szokatlan lehet az ügyfél számára, hogy a bankbetétek­kel ellentétben előre képtelen­ség megmondani, mekkora nyereséggel számolhat. Tudni­illik az előző évek mutatói sem jelentenek garanciát arra néz­vést, hogy idén vagy jövőre mekkora profitot hoz össze az adott alap. Ami figyelemre mél­tó, hogy a 2009-es visszaesés után 2011-től kezdődően foko­zatosan visszatért a lakosság bi­zalma a befektetési alapok iránt, az általuk kezelt összeg együttes értéke már az 5 milli­árd eurót is meghaladja. Attól sem kell tartani, hogy az alapba komoly kezdőtőkét kell helyez­ni, hiszen döntő többségükben elég a 100 euró körüli indulótő­ke, emellett létezik a havi meg­takarítási forma is - azaz, mint­ha bankbetétünk lenne, az ala­punkban havonta áramolta­tunk egy bizonyos fix összeget. Az alapkezelők dolga, hogy jól kamatoztassák befektetésün­ket. Mivel a hazai bankok döntő többsége nagy nyugati pénzin­tézet kezében van, ezért az anyabankok nemzetközi isme­reteinek köszönhetően komoly befektetési alapokra bízhatjuk a pénzünket. Mivel az alapkeze­lők hatalmas összegekben vá­sárolnak értékpapírt, így összességében a kezelési költ­ségek is kisebbek. Az alapkeze­lő további előnye, hogy befek­tetésünk több lábon áll, nem kell szüntelenül a pénzpiacok alakulását fürkésznünk - ha érdekelnek a dolgok, akkor elég a heti vagy a havi jelenté­Az alapok nagy tételben fektetnek be (Tomáš Benedikovič felv.) seket megnéznünk. Az ügyfél biztonságérzetét növeli, hogy a befektetési alapok munkáját a pénzpiaci felügyelet figyeli. Szigorú ellenőrzés Aki még mindig kételkedik az alapok komolyságában, az jó ha tudatosítja, hogy a befekte­tési alapok még csak közeli ro­konságot sem mutatnak az ez­redforduló után nálunk töme­gesen csődbe ment pénzügyi szolgáltatókkal. A vagyonkeze­lő társaság köteles a törvény ér­telmében szakmai gondosság­gal gazdálkodni az alap vagyo­nával, összhangban a befekte­tési stratégia céljaival és a koc­kázatkorlátozási és -megosztá­si szabályokkal. A befektetők szakszerűtlen és valótlan in­formációk elleni védelmét szolgálják a hirdetési szabá­lyok. A vagyonkezelő társasá­gok részesedési alapjaik reklá­mozása során nem alkalmaz­hatnak valótlan vagy megté­vesztő információkat, s nem hallgathatnak el a résztulajdo­nosok (ügyfelek) döntése szempontjából fontos tényeket. Jelenlegi törvényeink pontosan előírják a tájékoztatási kötele­zettséget, amely meghatározza a befektetőnek, a közvéle­ménynek és az állami felügyele­ti szerveknek kötelezően szol­gáltatott információk körét. A vagyonkezelő társaság törvény szabta határidőkig köteles köz­zétenni a gazdálkodásáról és a részesedési alapok vagyonával való gazdálkodásról szóló jelen­téseket. A fő garancia egyrészt a megfelelő törvényi szabályo­zás, másrészt a vagyonkezelők tevékenységének felügyeleti rendszere, meg pl. a banki szfé­ra részvényesei esetében előírt formális garanciák, ők egyéb­ként ugyancsak felügyelet alatt állnak. A befektetési alapok ön­állóan gazdálkodnak, s a va­gyonkezelő társaság vala­mennyi alap esetében elkülöní­tett, önálló könyvvitelt folytat. A kollektív befektetésről szóló törvény előírja a vagyonkezelő társaságnak azon adatok körét, amelyeket köteles közzétenni a részesedési alap alapszabályá­ban. A vagyonkezelő társaság letétőrzője csakis bank lehet, melynek befektetési szolgálta­tások nyújtására vonatkozó en­gedéllyel kell rendelkeznie. A letétőrző bank fő feladatai közé tartozik a vagyonkezelő társa­ságok és az alapok folyószámlá­inak vezetése, a portfoliókba történő értékpapír-vásárlás ko­ordinálása, az értékpapír-meg­őrzés biztosítása, az ellenőrző tevékenység folytatása. Sokszínű alapok A befektetési alap lehet nyílt, illetve zárt végű alap attól füg­gően, hogy mennyire likvid alapba szeretnénk fektetni. Amennyiben nyílt végű alapról beszélünk, a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatóak, és visszaválthatóak is, a zárt végű alapok esetében a befek­tetési jegyeket csak a futamidő lejártával lehet visszaváltani. Nyilvánosság szempontjából nyilvános és zárt körű alapok közül választhatunk. A zárt alapokat egy az alapkezelő ál­tal meghatározott zárt befekte­tők körének hoztak létre, az nem mindenkinek elérhető. A befektetési alapok lehetnek értékpapír-alapú alapok, és in­gatlanalapok, aszerint, hogy ér­tékpapírba fektetnek, vagy in­gatlanba fektetik a befektetési jegyek által elért vagyontöme­get. Az ingatlanalapok általá­ban hosszú távú befektetési alapokat jegyeznek és olyan be­fektetőknek megfelelőek, akik nem akarják vállalni az ingatlan befektetéshez kapcsolódó in­gatlanpiaci kockázatot. Az értékpapíralapok külön­böző kockázatú értékpapírokba fektethetnek, így akár jellem­zően kötvényekbe fektető ala­pok lehetnek (likviditási, pénz­piaci, rövid kötvény, hosszú kötvény, valamint kötvénysú­lyos vegyes alapok és kiegyen­súlyozott alapok is). Fektethet­nek részvényekbe is, mint pél­dául a részvénytúlsúlyos ala­pok, vagy a tiszta részvényala­pok. Hozamot, és tőkemegóvást ígérő, ill. garantáló alapokat nevezzük garantált alapnak. Ebben a kategóriában az alap­kezelő garantálja az ügyfélnek, hogy negatív piaci fejlemények www.penzijna.sk Figyelmeztetés: Ez a dokumentum és a benne feltüntetett információk csak reklám­anyag a befektetési alap népszerűsítéséhez, amely alapot a POSTABANK ELSŐ NYUGDÍJALAP KEZELŐ TÁRSASÁGA kezeli. Az alapszabályzat, a megvásárolható prospektusok és a legfontosabb információk szlovák nyelven rendelkezésére állnak a vagyonkezelő értékesítőhelyein és székhelyén, a letéteményes székhelyén, valamint www.penzijna.sk honlapon. A befektetés kockázattal jár, értéke növekedhet vagy csökkenhet, az eredetileg befektetett összeg visszatérülése nem garantált. További részletes tájékoztatás az említett dokumentumokban és a www.penzijna.sk honlapon olvasható. RE 140254 esetében is a pénzénél marad, vagy garantál egy bizonyos biz­tosra vehető hozamot. Ennek ára a viszonylag alacsony ho­zam és a meglehetősen hosszú időtartam. A szerződésben fel­tüntetett időtartamot nem ér­demes felrúgni, mivel ebben az esetben a kliens elesik a garan­tált hozamtól, sőt a befektetett pénzének egy részét sem kapja vissza. Fenti alapokon kívül lé­tezik egy sajátos befektetési alap, az úgynevezett alapok alapja, ami nem értékpapírok­ba, hanem más befektetési ala­pok befektetési jegyeibe fektet. Ezen túlmenően különbséget teszünk a viszonylag kockáza­tos alapok (az e-technológiában tevékenykedő cégek papírjaira szakosodó alapok), a közepe­sen kockázatos (nagy és ismert cégek részvényeit felvásárló) alapok és a minimális kockáza­tú (államkötvényeket vásárló) alapok között. Fontos kérdések Bármennyire is vonzóak az alapok nyújtotta hozamok, a változatos befektetési lehetősé­gek skálája, azonban még mi­előtt bárki úgy dönt, hogy va­lamelyik alapba helyezi a pén­zét, tegye fel magának a kér­dést: mekkora kockázatot va­gyok hajlandó elviselni? Hány évre akarom lekötni a pénzem? Ha egyedül választunk ma­gunknak alapot a több százra rúgó kínálatból, akkor érdemes megvizsgálni az egyes alapok előtörténetét. A szaklapok érté­kelni szokták az egyes alapok teljesítményét, ún. rankingot, azaz osztályzatot adnak, minél több csillag szerepel az alap ne­ve előtt, annál jobb. A hazai pi­acfigyelő társaságok szintén osztályozzák őket, az összesí­tett értékelések megtalálhatók az alapkezelő társaságok szö­vetségének internetes honlap­ján (www.ass.sk), amelyet he­tente frissítenek. Természete­sen minden alapnak van inter­netes honlapja, amelyből kide­rül, milyen a profilja, milyen nyereséget könyvelt el eddig, kik állnak mögötte. Ha az egyes alapok teljesítményét vizsgál­juk, akkor helyes időmértéket kell alkalmaznunk. Például a kötvénypiacon tevékenykedők esetében 3 éves időtartam átla­gát vizsgáljuk, a részvénypiaci szereplők esetében 5-7 éves in­tervallumot vegyünk alapul, mert ezzel kivédhetők a pilla­natnyi kilengések. (EF, só, ú) PRVA PENZIJNÁ belépd «a100 A Most Csak 2014. 6-30'q v

Next

/
Oldalképek
Tartalom