Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-15 / 110. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 15. Kultúra 9 Szombaton vetítik a cannes-i filmfesztiválon Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét Mokos Attilával A Riviéra helyett az árvái vár várja Mokos Attila: „A nyarat mindig lazán kezelem..." (TalabérTamás felvétele Nem a francia Riviéra pálmái alatt várja Mund­ruczó Kornéllal készült filmje, a Fehér Isten be­mutatóját Mokos Attila. Kamera előtt áll szomba­ton. Az árvái várban for­gat egy szlovák mese­filmben. SZABÓ G. LÁSZLÓ Most sétálhatna végig má­sodszor a cannes-i vörös sző­nyegen. Először Prikler Mátyás Köszönöm, jól című diploma­filmjével utazhatott volna Eu­rópa legrangosabb fesztiváljá­ra. Akkor A bűn 7 napja című cseh filmben dolgozott, katona- tiszti egyenruhát öltve. Ezen a hétvégén várkapitányként fe­szít a Koldus és királyfi új szlo­vákváltozatában. Bele kellett néznie a naptá­rába, hogy lássa, hol lesz azon a napon, amikor Cannes-ban lehetne. Azt hittem, azért nem utazik, mert este előadása van Komáromban. Lehetne előadásom is, hiszen négy bemutatóm volt ebben az évadban, de nem... merő vélet­len, hogy szombaton este szabad vagyok. Most egy filmszerep tart távol Cannes-tól. Egyébként nem tartom fejben a dolgaimat. Általában két-három nappal előbbre tudom csak, hogy mi vár rám. Nem emészti ott legbelül, hogy másodszor „passzolja el” a nagy lehetőséget, a szemé­lyesjelenlétet Cannes-ban? Nem foglalkozom ezzel. Tényleg nem. De megfogadom, hogy legközelebb megyek. Mundruczó Koméihoz ho­gyanjutott el? Volt egy villanása Prikler Ma­tyi filmjében. Feltűnt a vonaton. S mivel besegített a film utó­munkálataiba, többször is látott a szerepben, azután felhívott, hogy játszanék-e nála is. Akkor készült a Fehér Istenre; vagyis a fellázadt kutyák történetére, amely most bekerült a cannes-i mustra hivatalos programjába. Elbeszélgettünk, készített pár próbafelvételt, a főszereplő kis­lánnyal improvizáltunk. Több szerepbe is beállított. Voltam a kislány apja, aztán hentes, majd kutyasintér, de mivel nem tud­tam rugalmas lenni a színházi elfoglaltságaim miatt, a végén egy illegális kutyaviadal részt­vevője lettem. Tavaly tavasszal zajlott a forgatás, amikor a leg­több előadásom volt. De így is örülök, hogy játszhattam nála, mert kíváncsi voltam, hogyan dolgozik. Nagyon izgalmasak a filmjei. Kornél korosztályának meghatározó rendezőegyéni­sége. Régóta akartam már ta­lálkozni vele, és nem csalód­tam, megérte. Pontosan tudja, látja, mit akar, határozott el­képzelésekkel áll a kamera mö­gött, és mégis nyitott minden ötletre. Még egy aprócska do­logra is fogékony, ha úgy érzi, belefér a képzeletében forgó filmbe. Remek improvizációs képessége van. És ahogy a stáb­ját, a munkatársait irányítja, az is nagyon rokonszenves. Hajdú Szabolcs bemuta­tásra váró filmjében, a Déli­bábban is szerepet kapott. Ott rendőr vagyok, de nem korrupt. Fabó Tibor kollégám a másik rendőr. Klasszikus páros vagyunk. A kicsi és a nagy. Megjelenünk a telepen, ahol rabszolgaként dolgozik sok idegen. Megpróbáljuk felderí­teni, mi zajlik ott voltaképpen. Megyünk a szimatunk után. Jim Jarmusch kiváló színé­sze, Isaach De Bankóié játsz- sza a bundabotrány miatt odakeveredett focistát. Volt vele közös jelenete? Egymásra lövöldöztünk. Ele­inte kicsit zárkózottnak mutat­kozott, aztán egy közös vacsora során átvette a ritmusunkat. A ritmusukat? Hogy sört is ittunk meg fröccsöt is. De mindig csak a forgatás után. Az első napok­ban csak a placcon, a kamera előtt találkoztunk, addig a pri­vát életét élte. Aztán nagyot nyitott, és sokat voltunk együtt. Izgalmas színész. A Szlovák Filmakadémia tagjai nyilván önt is annak látják, hiszen pár héttel ez­előtt a Köszönöm, jól játék­filmes változatában nyújtott alakításáért megkapta tőlük a Nap a hálóban díjat. Ráadá­sul pár évvel azután, hogy A lélek nyugalmáért már haza­vihette ugyanezt a komoly szakmai elismerést. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy másodszor is nekem ítélik oda. Tényleg meglepőd­tem, de büszke is vagyok rá na­gyon. Fontos elismerés ez szá­momra. Visszaigazolása annak, hogy jó úton haladok. Nem si­ránkozásképp mondom, de a színházi lét nem kevés keserű­séggel jár, és van benne nem kis bezártság is, egyfajta monotó­nia. A filmezés mindig kitörést jelent, s ha még elismerést is hoz, az jólesik az embernek. Megsimogatja a lelkét. A díjki­osztásról viszont majdnem le­maradtam. Épp akkor zajlottak A velencei kalmár próbái, ahonnan ki kellett kérni ma­gam, és szinte az utolsó percben értem fel Pozsonyba, a gálára. Dolgos évadot zár, mondta. Három kisebb szerep mellett a stúdióban bemutatott Áru­lásban, Harold Pinter drámájá­ban játszom főszerepet. Újabb bemutatónk nem lesz már jú­nius végéig. Akkor este hatig minden napja szabad. Élvezem is nagyon. Végre van időm magamra is, a fiamra is. Pár nappal ezelőtt Buda­pesten vendégszerepeit a komáromi társulattal. Bere- ményi Géza művét, Az arany árát játszották nagy sikerrel a Thália Színházban. Bagó Bertalan rendezte az előadást, szeretem játszani a darabot. Skultéti, a zsidó ke­reskedő vagyok benne. Jól megírt karakterszerep két erős jelenettel. A következő évadról tud már valamit? Szinte semmit. Sokszor az utolsó pillanatban derül ki, hogy mi vár ránk. Előre nem is szervezhetem az életem. Csak nyáron. Nyáron új filmben játszom. Egy szlovák-cseh-lengyel ko­produkcióban készülő politikai krimiben, amely Dominik Dán Vörös kapitány című regénye nyomán készül. A nyolcvanas évek második felében kezdődik a történet, és a kilencvenes évek közepe táján ér véget. Titkos- szolgálat, valós figurák. Még Vladimír Mečiar neve is elhang­zik valaki szájából. Itt is egyen­ruhát kapok. Rendőrtiszt le­szek. De azért eljut esetleg... Nincsenek konkrét terveim a nyárra. Az utolsó pillanatban döntök. A nyarat általában sza­badon hagyom. Épp a lazaságot szeretem benne. Évad közben mindent napra pontosan kell látnom, s nekem az bőven elég. De a horgászat nem fog kima­radni, az biztos. Aztán ha sike­rül, elmegyünk valahova. Még az is lehet, hogy a tengerhez. Kettős díjátadó Diószeg;. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) idén is odaítéli egy hazai magyar prózaró­nak a Tálamon Alfonz-dí- jat. Az ünnepség holnap 17 órakor kezdődik Diósze­gen. A hagyományokhoz híven a résztvevők elhelye­zik a kegyelet virágait a fia­talon elhunyt Tálamon Al­fonz bronzszobránál, ahol Hunčík Péter etnopszicho- lógus, író mond beszédet. Az SZMÍT - Diószeggel kö­zösen - 2006-ban, Tála­mon Alfonz halálának 10. évfordulóján rendezte meg az első díjkiosztót. Tavaly­előtt a legjobb költői telje­sítményért járó Forbáth-díj átadása is Diószegre költö­zött. A díjátadó 17.30-kor kezdődik. Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke mond be­szédet, majd Zakál Gyula ad elő részleteket a díjazot­tak műveiből, akik mun­kásságát Juhász Katalin és JászAttilaméltatja. (k) Múzeumok majálisa Budapest. Százhét mú­zeum mutatkozik be a hét­végén a 19. Múzeumok majálisán: a Magyar Nem­zeti Múzeum által rende­zett kétnapos fesztiválon a századforduló témájára épülő programok várj ák az érdeklődőket a Múzeum­kertben. A rendezvényen adják át a múzeumi szak­ma rangos elismeréseit - Az év múzeuma és Az év kiállítása címet. Az idei fesztivál „19/20 - Száza­dot váltunk!” szlogenjéhez igazodva a vendégségbe érkező intézmények egye­bek mellett a polgároso­dást és a száz éve kitört el­ső világháborút fogják megidézni. (MTI) PENGE Szia, avagy kritika és esszé másképpen És milyen jó, hogy van ilyen! Csak semmi pánik, a re­cenzens nem bolondult meg, csak arról szeretne írni, mi­lyenjó, hogy van olyan könyv­ről, zenéről, kiállításról írt kri­tika, hozzászólás, észrevétel esszé, gondolatmenet, amely önmagában élvezetes olvas­mány, akár az azt gerjesztő mű ismerete nélkül is. Nem könnyű műfaj az új megfogalmazás egy már léte­ző, akár kanonizált, akár nem kanonizált szövegről stb. Aki mégis erre vágyik, annak me­részen ajánlom Farkas Zsolt Szia című kötetét, amelyben harminc írás található, igen­csak változatos témákban. A szerző kitekint korábbi bírála­tokra, összefoglal minden lé­nyeges információt, tudniva­lót a kritika vagy az esszé ki­szemelt tárgyáról. Farkas Zsoltot a mai magyar kritika fenegyerekének szokták ne­vezni. Én inkább egy olyan gondolkodónak nevezném, aki nem fél attól, hogy ha va­Szászi Zoltán kritikai rovata lamit kimond, leír, akkor az el­lenvéleménybe, sőt akár el­lenszenvbe ütközhet. Magas­ról fütyül a konvenciókra, s mégis minden visszajelzés, visszarezgés fontos neki. Ki az, aki ma esszéket, kritikákat ol­vas rendszeresen, odafigyel­ve, a visszajelzéseket, reakci­ókat is számon tartva? Erre a kérdésre magam se tudom a választ. Minden bizonnyal rit­ka az olyan olvasó, aki éppen ezt a műfajt kedveli. Pedig ajánlatos lenne ebbe is bele­kóstolni, már csak miheztar­tás, a vélt vagy valós mantine- lek megismerése, felismerése végett. Farkas Zsolt nekem régi fi­lozófia iskolák nagy mestereit juttatja eszembe. Mert vitat­kozik, magával is szembe­megy, ha kell, véleménye nem megfellebbezhetetlen, inkább továbbgondolásra, újraértel­mezésre ösztönöz. Párbeszél. Farkasnál a gondolat megszü­letését, kibontakozását nyelvi gazdagság, frissesség, trópu­sok kísérik. Gondolkodni, ké­telkedni tanító jó könyv. Farkas Zsolt: Szia. Kallig- ram, Pozsony, 2013. Értékelés: »«#>###> A művészt 1955-ben kitették, mert nem fizetett Műemlékké nyilvánítják Picasso párizsi műtermét MTl-HÍR Párizs. Műemlékké nyilvá­nítják azt a párizsi épületet, amelyben Picasso műterme volt és ahol a művész egyebek mel­lett a Guernica című világhírű képét is festette - döntött egy­hangúlag az illetékes műem­lékvédelmi bizottság. A határozat révén a Rue des Grands Augustins 5-7. szám alatt, a Szajna bal partján álló épület megmenekülhet attól, hogy luxushotellé alakítsák át. Picasso a Hotel de Savoie (Sa- voya-palota) legfelső két eme­letén élt és alkotott 1936 és 1955 között, 1937-ben ott fes­tette híres háborúellenes kiált­ványát, a Guernicát is. A 17. századi épület régóta a párizsi bírósági végrehajtói kamara tu­lajdona, a szervezet azonban fel akaija újítani, és felmerült a gondolat, hogy szállodává ala­kítanák. A kulturális miniszté­rium tavaly egy évre szóló ti­lalmat rendelt el bármiféle fej­lesztésre, a moratórium azon­ban júliusban lejár. Több mint ezer művészet- pártoló - köztük ismert szemé­lyiségek, mások mellett Char­lotte Rampling brit színésznő és Carlos Saura spanyol rendező - petíciót írt a ház megóvására. A francia kulturális kormányzat név nélkül nyilatkozó két képvi­selője ugyanakkor elmondta, hogy a Picasso által használt ré­szekben semmi nem őrzi a világhírű festő nyomát. A művészt 1955-ben kiebrudal- ták az épületből, mert nem fi­zette a bérleti díjat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom