Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-10 / 106. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 10. www.ujszo.com A szakszervezet politikai nominációktól tart Iskolaigazgató - kétszer vétózhat a polgármester A nyilvánosságnak tett engedményként magyarázza, hogy Pozsonytól 500 km-re lesz a választás Harabin újra keletre megy Itt még puszipajtások. Az igazságügyi miniszter és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. (TASR-felvétel ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Enyhébb változat­ban ugyan, de mégis csak ke­resztülviszi a fenntartók befo­lyásának növelését célzó javas­latot az oktatási minisztérium. Egy évvel ezelőtt az oktatásügy helyzetéről és céljairól készült átfogó jelentés azt javasolta, hogy az iskolaigazgatót a fenn­tartó nevezhesse ki és válthassa le, vagyis csak abból lehessen igazgató, akit a polgármester vagy a megye elfogadhatónak tart. Emiatt sokan tiltakoztak, a tárca ezért enyhébb módosítást javasol, melynek értelmében a fenntartó kétszer vétózhatja meg az iskolatanács javaslatát. Jelenleg ugyanis az lesz az igazgató, akit az iskolatanács megválaszt. Az Új Iskolai Szak- szervezetek ellenzik a javasla­tot. „Nem látok erre más indo­kot, mint azt, hogy megnyílhas­son az út a politikai igazgatóje­löltek előtt” - jegyezte meg Ľudovít Sebelédi, a kisebbik ta­nárszakszervezet elnöke. Ha az iskolatanács dönt az új igazgatóról, az demokratiku­sabb, viszont a polgármester joggal várja el, hogy olyan igaz­gatót válasszanak, aki együtt tud működni a fenntartóval, fi­gyelmeztet Orosz István, a ri­maszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója. „Ha az iskolatanács eredményorien­tált, és azt nézi, hogy fejlődik-e az intézmény pedagógiailag és a befektetések terén, akkor minden rendben van, de elő­fordulhat, hogy az igazgató személye a döntő, és más szem­pontok szerint döntenek” - ma­gyarázta kérdésünkre az igaz­gató. Meglátása szerint ez a rendszer jobban működik a vá­rosokban, mint a falvakban. „Kisebb településen a szemé­lyes kapcsolatok jobban rá­nyomják bélyegüket a helyzet­re” - véli Orosz. Szerinte inkább az iskolatanácsokban kaphatna nagyobb teret az iskola, tagok közül az igazgató csak az isko­lai alkalmazottakkal van köz­vetlen kapcsolatban. „Nekik kellene dominálniuk, ugyanis ők tudják, milyen az igazgató, hajó, kiállnak mellette. Nehéz a szülőknek, a pedagógusoknak és a fenntartónak is megfelelni” -tette hozzá Orosz, (vps) Pozsony. A kelet-szlová­kiai kisvárosban, Szob- ráncon választják meg a Legfelsőbb Bíróság elnö­két, jelentette be tegnap Štefan Harabin, az Igaz­ságszolgáltatási Tanács elnöke. Harabin ugyan­akkor állítja, hogy a helyszínválasztással csak a nyilvánosságnak tett szívességet. ÖSSZEFOGLALÓ Štefan Harabin szívesen tartja a tanács üléseit Pozsonytól tá­vol, a tanács alelnökét is a Csaca melletti Oščadnicán választot­ták meg, de a tanács ülésezett már Sninán és Svidníken is. A szobránci kultúrházra Harabin szerint azért esett a választás, hogy eleget tegyenek a Fair-Play Szövetség kérésének. ,A Fair- Play Szövetség kérte a megfelelő méretű terem biztosítását, mivel nagy érdeklődésre számítanak a választás kapcsán” - magyaráz­ta Harabin irodája a döntést. Nem Szobráncot kérték A Fair-Play Szövetség azon­ban nem azt kérte, hogy a ta­nács Szobráncon ülésezzen. „Azt hallottuk, hogy az ülés helyszíne a kicsi esketőterem lehet a szobránci kultúrház- ban, ebben az érdeklődő nyil­vánosság és az újságírók nem fértek volna el” - magyarázta a szervezet álláspontját Pavol Lacko. Úgy véli ugyanakkor, hogy a tanács Harabin által be­vezetett vidéki ülései nem segí­tik a jobb nyilvánossági kont­rollt. „Kételkedek abban is, hogy a kiszállások gazdasági­lag előnyösek, mivel Pozsony­ban is van elég hely, ahol ezt az ülést meg lehetne tartani min­den speciális előkészület nélkül” - állatja Lacko. A Fair- Play jövő héten kampányt indít a választás előtti héten, amely­be több ismert közéleti szemé­lyiség is belapcsolódik. Harabin vagy a barátnője? Az Igazságszolgáltatási Ta­nács május 19-én választja meg a Legfelsőbb Bíróság új elnö­két, Harabin mandátuma júni­us 22-énjár le. Aposztra három jelölt közül választhat a 18 ta­gú testület, amelynek az elnöki posztját szintén Štefan Harabin tölti be. Természetesen ő is harcba száll a posztért, de sike­re már korántsem annyira valószínű, mint akárcsak egy hónappal ezelőtt volt. Ezúttal ugyanis Tomáš Borec igazság­ügyi miniszter állított számára ellenjelöltet, Jana Bajánková személyében. Az erőssége ép­pen a jelölésében rejlik, mivel ez jelzi, hogy Harabin már a kormány számára is nehezen elfogadható. Igaz, Bajánková vezetése alatt nem lehet komo­lyabb reformokra számítani a Legfelsőbb Bíróságon, mivel a polgári jogi bírói tanácsot je­lenleg vezető bírónő Harabin közeli munkatársa. Egy inter­júban Harabin barátnőjének nevezte Bajánkovát. „Mindegy, hogy én győzök vagy a barátnőm” - mondta a Sme na­pilapnak Harabin. A harmadik jelölt megvá­lasztási esélye csekély, Zuzana Ďurišovát a Nyílt Igazságszol­gáltatásért nevű bírói társulás jelölte. Ő nyíltan bírálta Har- bint, aki szerinte megengedhe­tetlen módszerekkel próbálta befolyásolni a bírókat a Legfel­sőbb Bíróságon, (lpj, SITA) Kikből áll az iskolatanács? Az iskolatanácsoknak 7-11 tagja van az intézmény nagysá­gától függően. All tagú testületben az iskola két pedagógu­sa és egy nem pedagógiai alkalmazottja kap helyet. A ta­nácsba négy szülőt választanak, három küldött érkezik a fenntartótól, és egy személy azoktól a szervezetektől, ame­lyek részt vesznek az oktatási-nevelési folyamatban. Farkas Iván szerint a Brüsszelnek jobban kellene figyelnie arra, hogy mi zajlik az országon belül az uniós források merítésénél „Az Európai Unióban meg kell őrizni az országok szuverenitását” (Somogyi Tibor felvétele Váratlanul érte az MKP Or­szágos Tanácsának határozata arról, hogy a párt európai par­lamenti választási listáján a második helyre kerül. Farkas Ivánnal, az MKP EP-képviselő- jelöltjével beszélgettünk. DEMECS PÉTER A jelöltállító pártülésen az utolsó pillanatban, Mészáros Alajosnak a jelöltségéről való lemondása után lett képvise­lőjelölt. Korábban nem gon­dolkozott azon, hogy indulna az EP-választáson? Én az Országos Tanács hatá­rozatát egyszerűen tudomásul vettem, örömmel vettem, meg­ígértem mindenkinek, hogy tel­jes erőbedobással' fogok kam- pányolni, elvégzem a munkát, amit kell, és ha netalán a válasz­tók úgy gondolják, szívesen vál­lalom a munkát Brüsszelben. Korábban tehát nem gon­dolkozott azon, hogy indulna a választáson? Tudomásul vettem az Or­szágos Tanács határozatát. Mi a véleménye arról, hogy az MKP két jelenlegi EP-képvi- selője nem került fel a listára? Ezt nem fogom kommentál­ni. így döntöttek, ez az ő sze­mélyes dolguk. Ezek szerint a párt nem volt túlzottan elégedett munkájukkal, hiszen ha az lett volna, akkor bizonyára törekedtek volna valamilyen megállapodásra... Nem kívánom ezt kifelé kommentálni, sajtón keresztül pedig végképp nem. Egyszerűen azért, mert ez az ő személyes döntésük volt. Ezért állt össze a lista úgy, ahogy összeállt. Milyen témákkal szeretne foglalkozni az Európai Par­lamentben? Igyekeznék a szakterülete­men belül tevékenykedni, te­hát a gazdaság, a pénzügyek, a regionális fejlesztés, a közle­kedési infrastruktúra. Vélemé­nyem szerint a Brüsszelből ér­kező anyagi forrásokat kellene jobban kihasználni az imént említett területek problémái­nak megoldására, Dél-Szlová- kia térségének jobb felzárkóz­tatására, az itteni önkormány­zatok, vállalkozók támogatásá­ra. A klasszikus képviselői te­vékenység mellett megpróbál­nék lobbizni és azon dolgozni, hogy közvetlen pályázással - a nemzeti kereten kívüli - a lehe­tő legtöbb forrást megszerez­zük az Európai Unió központ­jában. Miben látja az Európai Par­Farkas Ivan lament jelenlegi legnagyobb hiányosságait? A parlament hatáskörei lé­nyegesen kibővültek, például a költségvetés jóváhagyása te­rén, viszont sokkal erőteljesebb lehetne a parlament affinitása a hátrányos helyzetű régiók felzárkózása irányában. Tény, hogy Szlovákia ezen a terüle­ten nem nagyon panaszkodhat, hiszen a következő hétéves időszakra jelentősen megnőtt az ország támogatási kerete az uniós költségvetésben, viszont Brüsszelnek jobban kellene fi­gyelnie arra, hogy mi zajlik az országon belül az uniós forrá­sok merítésénél. Lehet, hogy kintről nézve a szlovákiai pro­jektek szépek, viszont az uniós pénzek gyakran nem azokra a területekre jutnak, ahova kel­lenének - ez különösen érvé­nyes a regionális fejlesztés, vi­dékfejlesztés területén. Ezen a téren tehát több kompetenciával ruházná fel az illetékes uniós intézmé­nyeket? Igen. Szlovákia például ékes j példa arra, hogyan lehet egy or­szág Brüsszelnél is sokkal bü­rokratikusabb. A projektek be­nyújtásához sokkal több feltételt kell teljesíteni Szlovákiában an­nál, amit Brüsszel megkíván. Ez pedig megnehezíti a pályázást, túl sok az adminisztratív aka­rj dály. Szerintem a pályázás fo­lyamatát is lehetne hatékonyab­ban ellenőrizni Brüsszelből. A választások közeledtével témává vált Brüsszelben, mi­lyen mértékben kellene az egyes tagállamok hatásköreit átruházni az unióra. Ön sze­rint hol van a határ, mi az, ami még Brüsszelre hárítható és mi az, ami nem? Nem vagyok a további ha­táskörök átruházásának a híve. Ellenzem a banki unió létreho­zását is. Nem tudom elképzelni azt sem, hogy az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államok felé tartó útra térjen. A jelenle­gi szint megfelelő. Meg kell tar­tani az önálló országokat. A ha­tásköröket körülbelül olyan szinten kellene tartani, ahogy ma vannak. Ezt kellene szem előtt tartania mindenkinek, aki ezt az országot képviseli. Az állami költségvetések el­lenőrzése terén viszont egy­fajta központi ellenőrzés vagy felügyelet elengedhetetlen. Igazolja ezt Görögország pél­dája, amely az euróövezet tagjaként számos szabályt megsértett, például azért, mert Brüsszel ellenőrzési me­chanizmusa nem működött. Ez igaz, a másik oldalon a problémás országokra kellene összpontosítani, azokra, ahol gondok vannak az államház­tartás és az államadóság keze­lésével. Ha a kereskedelmet és a külkereskedelmet nézzük, az euró bevezetésének egyetlen haszonélvezője volt: Németor­szág. Az összes többi eurózó- nás ország külkereskedelme vi­szont az utóbbi 12 évben rom­lott. Vannak országok, amelyek az euró bevezetésére nagyon keményen ráfáztak. Tehát látni kell az okokat, okozatokat. A problémás országokat kezelni kell, általános rendszer viszont nem lehet. Két hét múlva lesznek az EP-választások, milyen ered­ményével lesz elégedett? Továbbra is szeretnénk megőrizni képviseletünket az EP-ben. Ha két EP-képviselőnk lenne ezután is, akkor maximá­lisan elégedettek lennénk. Mit tesz, ha sikertelen lesz az EP-választáson? Semmit. Megy az élet to­vább, tovább kell dolgozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom