Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-10 / 106. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 10. Közélet 3 Könyvbemutató, falutisztítás, népszavazási kezdeményezés, újságnak álcázott reklámkiadvány Alternatív EP-kampányok Nem csak kultúrházakban zajlik a kampány (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Gašparovič most nem akar utódjával találkozni Az elnök kikosarazta Kiskát Pozsony. Újságnak álcázott kampánykiadvány, könyvbemutatás, hirtelen jött parlamenti aktivitás, népszavazási kezdeményezés - a képviselőjelöltek az EP-kam- pányban nem hagyományos kampányeszközöket is bevetnek a siker érdekében. ÖSSZEFOGLALÓ Könyvet írnak, falvakat tisztítanak, regionális reformot kezdeményeznek - a képviselő- jelöltek a legkülönbözőbb alternatív kampánytechnikákat vetik be az európai parlamenti választás előtt. A korteshadjárat már régen nem csak a plakátokról és a falusi eszt- rádműsorokról, valamint a tévés vitaműsorokban való részvételről szól. Csáky Pál, az MKP listavezetője a választások előtt rendszeresen saját újságot ad ki. Egy hónapja Húsvéti újsággal, a napokban Májusi újsággal örvendeztette meg az olvasókat - a kiadványt, melyen nincs megjelölve, hogy kampányújságról van szó, az Új Szó és más lapok berakós mellékleteként is megjelentette. Csáky lapunk kérdésére elmondta: nem tartja az olvasók megtévesztésének az akciót. „Ott van nyomban az első oldalon, hogy a Pro Futuro Hungarica polgári társulás adja ki” - mondta. Kérdésünkre, hogy pártszervezet-e a polgári társulás, azt mondta: ez egy civil kezdeményezés, melynek ő az elnöke. Kiadványokat jelentet meg, beszélgetőesteket szervez. Csáky szerint nincs értelme a kiadványra ráírni, hogy politikai hirdetés, mert ők jelentetik meg. Az MKP listavezetője ismert közíró, idén úgy időzítette irodalmi tevékenységét, hogy a választási kampány hajrájában jelenjen meg a legújabb könyve. Az És eljött az angyalt a múlt héten mutatták be. Egy héttel korábban volt Csáky egy korábbi drámájából írt színpadi mű bemutatója Pozsonyban. Míg az MKP listavezetője irodalmi téren próbál rásegíteni a kampányra, hidas konkurensei politikai „kiegészítő” tevékenységekkel igyekeznek médiafigyelmet szerezni. Simon Zsolt januárban indította el népszavazási kezdeményezését. A Híd listavezetője visszatérne a 18 történelmi megyéhez. Azóta már többször tudatta rövidhírben, aktuálisan hányán írták alá a kezdeményezést. Nagy József, a Híd-lista második helyezettje a parlamentben lett aktívabb az utóbbi hónapokban. 2012-ben egy, tavaly három törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben, idén már most három tervezetnél tart, emellett egy alkotmánybírósági beadványt is tető alá hozott. A képviselő emellett az elmúlt hetekben több környezetvédelmi helyi akciót is kezdeményezett - a Tisztítsuk meg Szlovákiát vagy a Tiszta falu, tiszta porta rendezvények keretében. Az alternatív kampányok egyik nagy előnye, hogy szélesebb közönséget lehet vele megszólítani, mindezt úgy, hogy a célcsoportok sokszor nem is tudatosítják, hogy az aktivitás egy közelgő választással függ össze. Az üzenetek pedig azokhoz is eljuthatnak, akik immúnisak a klasszikus politikai kampányokkal szemben. (MSz) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Gašparovič végre válaszolt utódja, Andrej Kiska április elején írt levelére, amiben személyes találkozót kért az államfőtől. Igaz, a kérést elutasította. Az ok: Gašparovič szerint ez nem szükséges. A levelet Andrej Kiska hozta nyilvánosságra, mert Gašparovič nem akart a médián keresztül tájékoztatni. „Biztosítani akarom önt, hogy a köztársasági elnök hivatala mindent megtesz azért, hogy a beiktatást követően, június közepén átvehesse a hivatalt.... Az ön felkéÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tavaly 550 ezer új végrehajtási eljárás indult, összesen közel 3 millió eljárás volt folyamatban, derül ki az igazságügyi minisztérium jelentéséből. Ezek nagy része az uzsorakamatra adott kölcsönök kapcsán indult. „A piacon több százezer szerződés érvényes, amelyek esetében a kölcsön teljes díja eléri a 98%-ot” - állítja a minisztérium. A gyorskölcsönt folyósító nem banki intézmények olyan feltételeket szabnak ügyfeleiknek, hogy azok gyakran a kölcsönvett összeg többszörösét kénytelenek visszafizetni. Nem kaszülésének ebben a fázisában azonban nem tartom szükségesnek, hogy személyesen véleményezzünk politikai kérdéseket, amelyekről ön folyamatosan tájékoztatja a médiát - írja levelében Gašparovič. - Ugyanakkor nem zárom ki a lehetőségét az informális személyes találkozónak a beavatása előtt.” Gašparovič - legalábbis a levél alapján - később szívesen találkozna Kiskával. „Készen állok a jövőben bármikor konzultálni önnel Szlovákiát és az ország lakosságát érintő bármilyen fontos témában” - fejezi be levelét Gašparovič. (TASR, lpj) matról beszélnek, hanem „honoráriumról”, vagy kikötik, hogy a kölcsönvett összegnél 80-90 százalékkal többet kell visszafizetni. „Az is gyakori, hogy a szerződésben nagyobb összeget tüntetnek fel, mint amennyit az ügyfél kölcsönvett” - állítja a szaktárca. A minisztérium szerint a 2013-ban indított több mint 550 ezer új végrehajtói eljárás többsége ilyen uzsorakölcsön miatt lett foganatosítva. ,A Szociális Biztosító adatai szerint például csak a nyugdíjasok ellen több mint 28 ezer végrehajtást kezdeményeztek a nem banki intézmények” - állítja az igazságügyitárca. (lpj) Több mint 700 írásos panaszt kapott a tárca Tavaly 550 ezer végrehajtói eljárás indult Nagy József támogatná az erősebb Európát, szerinte az igazságszolgáltatás és a szociális ügyek terén ebből profitálhatna Szlovákia „Alacsony részvételnél kérdéses a képviselet politikai legitimitása” (SITA-felvéteí Erősebb Európát, megbízható szociális politikát akar, támogatja a szociális piacgazdaságot s fontosabb hatásköröket is Brüsszelre hárítana. Nagy Józseffel, a Híd európai parlamenti választási listájának második helyezettjével beszélgettünk. DEMECS PÉTER Miért akaija a pozsonyi parlamentet brüsszelire felváltani? Úgy vélem, hogy az eddigi rövid, de intenzív pályafutásomnak logikus folytatatása ez. 2012-től parlamenti képviselő, 2013-ban megyeelnöknek jelöltette magát, idén EP- képviselő akar lenni. Nem fél attól, hogy a választók számára túlambicionált politikusnak fog tűnni? Tudatosítom azt, hogy a választók nagy része emocionálisan dönt és kevésbé olvassa el a párt programját, kevésbé foglalkozik ezekkel a részletekkel. Akik viszont olvasnak és érdeklődnek, azok tisztán látják tevékenységemet, és remélem, megtisztelnek bizalmukkal a választásokon. Elégedett az ország eddigi képviseletével Brüsszelben? Személyesen is megtapasztalhattam, mennyire gyenge a szlovák képviselet, egyáltalán a kelet-európai érdekképviselet Brüsszelben. Míg a környezetvédelmi minisztérium élén álltam, gyakran előfordult, hogy már csak akkor tudtuk meg, mi történik Brüsszelben, amikor már késő volt. Bármivel jöttünk, azt kérdezték: miért csak most szólunk? Egy EP-képvise- lőnek oda kell figyelnie arra, hogy időben tájékoztasson a fontos dokumentumok előkészítéséről, hogy mi is bekapcsolódhassunk ebbe a folyamatba. Amint visszakerültem a parlamentbe, bejelentkeztem az európai ügyek bizottságába, ahol azóta is dolgozom. Az Európa Tanácsban is én vagyok a Híd képviselője. Az Európai Néppártnak másfél éve vagyok tagja, tehát még korábban bekerültem, mint a Híd. Ott is intenzíven foglalkozom a kisebbségi ügyekkel és a diszkriminációs témákkal. Már most látom, hogy EP-képviselőként az lenne a legelső dolgom, hogy az unión belül kötelező irányelvként legyen elfogadva az őshonos kisebbségek jogait és lehetőségeit elemző dokumentum, mivel ezután határos időn belül a szlovák parlamentnek is honosítania, kellene. Támogatná az erősebb, Nagy József több kompetenciával bíró Európát? Igen. Elsősorban olyan témákban, amelyekben nem tudunk zöld ágra vergődni a tízéves uniós tagság alatt sem. Itt van például az igazságszolgáltatás, ahol naponta látjuk, hogy a nálunk szokványos eljárások gyakran elfogadhatatlanok, a mindenkori kormánynak viszont megfelelnek, s valahogy nem akarnak megváltozni. Ha felülről jönne egy direktíva, amely előírná, hogy például milyen határidőn belül kell egy bíróságnak döntést hoznia, vagy hogy milyen feltétellel lehet szabadlábra helyezni valakit, akkor a korrupciót, a bűnözést is jobban vissza lehetne szorítani. Tagja az Európai Néppártnak, jobboldali politikus, ám mégis támogatja a szociális piacgazdaságot és a közös szociális politikát. Ez nem ellentmondás? Lehet, hogy valakinek igen, de most már jobboldali politikusok is ezen a véleményen vannak. A szociális piacgazdaságot már kialakították a közös pénznemmel és közös piaccal, de Európában nem létezik közös szociális politika. Prioritás szintjére kell emelni a szociális témákat. Ezek a dolgok nálunk mellőzve vannak, mindegy, milyen színű a kormány. Ha Európából ezen a téren is jönne valamilyen utasítás, akkor ennek is nagyobb súlya lenne. Ehhez is természetesen pénz kell, de ahogy Kelet-Németországot is talpra tudta állítani a Nyugat, úgygondolom,miis meghoztuk azt az áldozatot, amit például a keletnémetek azzal, hogy becsukták a gyáraikat,, átadták a piacaikat. Tehát ezen a téren is méltányos lenne, ha azok az országok, amelyek ebből az összevonásból valamilyen módon profitáltak, adnának egy kis pénzügyi támogatást. Mi az a hatáskör, amit a tagállamoknak nem kellene Brüsszelre hárítani? Ez nagyon egyszerűen meg van fogalmazva a szubszidiaritás elvében: amiről helyi szinten ésszerű dönteni, mert közelebb vannak az információk, azt ott kell hagyni. De vannak magasabb szintű érdekek, amelyeknél pragmatikus, ha Brüsszel dönt. S itt visszatérek példaként az igazságszolgáltatásra. Nem azt mondom, hogy Brüsszelben döntsön el a bíróság mindent, de most is látni, hogy például az Európai Emberjogi Bíróság bizonyos ügyekben elveszi a nemzeti kormányok vagy a bíróságok kedvét azzal, hogy az embereknek reményt ad. A Híd milyen eredményével lesz elégedett? Realista vagyok. Úgy gondolom, hogy a választási preferenciák alapján egy személynek sikerül kijutnia. Nagyon sok fog azon múlni, a választók mennyire fogják tudatosítani, hogy érdemes elmenni választani. Személyes kudarcként fogja megélni, ha nem szerepel sikeresen a választáson? Amikor tizenvalahány százalékos részvételt jósolnak az előrejelzések, akkor azt mondom, hogy egy ilyen képviseletre nem is lehet azt mondani, hogy megvan a politikai legitimitása, legyen az bármüyen szinten, akár polgármestert választanak meg ennyi százalékkal, akár egy EP-képviselőt. Ha az emberek passzivitása miatt ez így alakul, akkor én ezt el fogom fogadni, de bízok a sikerben s abban, hogy azok, akik elmennek választani, megnézik, milyen pártot választanak, hogy tud-e az adott párt a régióknak dolgozni, s tett-e már valamit a régiókért.
