Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-15 / 62. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Merényletek Pakisztánban Pesavar/Kvetta. Sok áldozatot követelő robbantásos merényleteket követtek el tegnap Pakisztán két városában is, miközben a kormány és a tá- libok vezetői egy tartós fegyverszünet létrehozásán fáradoznak. A délnyugati Beludzsisztán tartomány székhelye, Kvetta belvárosában egy félkatonai szervezet konvoja ellen intéztek ismeretlenek pokolgépes támadást, amelyben legkevesebb tíz ember életét vesztette, s harmincegyen megsebesültek. Rendvédelmi források szerint a sebesültek közül nyolcnak az állapota válságos. Az északi Pe- savar városában öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy rendőröket szállító busz mellett. Fei- szal Kamrán rendőrfőnök szerint a rendvédelmi erők a mecsetekben tartott pénteki imákat biztosítani érkeztek a helyszínre. „A rendőrök nem sérültek meg, de ártatlan emberek életüket vesztették, illetve megsebesültek” - mondta Kamrán. A támadó a járókelők közül legkevesebb kilencet rántott magával a halálba, s vagy harminc embert megsebesített. (MTI) A legnagyobb menekültválság Bázel. A szíriai polgár- háború a világ legnagyobb menekültválságát váltotta ki: három év alatt arra kényszerítette a lakosság 40 százalékát, hogy hagyja el otthonát. Erről tegnap tájékoztatott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. (TASR) Meghalt a milliomos London. Helikopterbalesetben meghalt Edward Haughey, Észak-ír- ország leggazdagabb embere, a világ egyik vezető állatgyógyászati készítményeket gyártó vállalatának alapítója. A hatóságok szerint a 70 éves Haughey és három utastársa csütörtök éjszaka vesztette életét, helikopterük lezuhant a sűrű ködben. A Norbrook Laboratories nevű, állatgyógyászati készítményeket gyártó cég alapítójának vagyonát 650 millió fontra becsülik. Haughey számos kastély, vidéki birtok- és egy gazdag műgyűjtemény tulajdonosa volt. Politizált is, szokatlan módon tagja volt az ír szenátusnak, majd 2004 óta Ballyedmond báróként a brit Lordok Házának is. (MTI) A nemzetközi közösség nem fogja elismerni a holnap tartandó krími népszavazás eredményét Oroszország nem tervez katonai intervenciót Kelet-Ukrajnában g k.-. Nem túl szívélyes légkör. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (balra) tegnap Londonban találkozott amerikai partnerével, John Kerryvel. Nem sikerült közös nézeteket kialakítani az ukrajnai válság megoldási módjairól. (TASR/AP-felvétel) Kijev/London. Két nappal a krími függetlenségi népszavazás előtt Moszkva azzal a kéréssel fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez, hogy küldjön megfigyelőket a referendumra. Moszkva szerint a kijevi hatalom nem képes ellenőrzése alatt tartani a helyzetet az országban. Szergej Lavrov külügyminiszter tegnap Londonban azt mondta: Oroszországnak nincs szándékában megtámadni Kelet-Ukrajnát. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Oroszország egyelőre nem döntött arról, hogy milyen ellenlépéseket tenne nemzetközi szankciók esetén - mondta tegnap londoni sajtóértekezletén az orosz külügyminiszter. „Egyelőre várunk” Szergej Lavrov, aki John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a nap folyamán, úgy fogalmazott: „ez idő szerint nincs értelme találgatásokba bonyolódni” arról sem, hogy Oroszország tenne-e ellenlépéseket, ha a nemzetközi közösség szankciókat léptetne életbe ellene. „Egyelőre várunk” - tette hozzá. Kerry részéről semmilyen szankciófenyegetés nem hangzott el a tárgyaláson, de „partnereink is tudják, hogy a szankciók visszaüthetnek, és nem segítenék elő a kétoldalú üzleti együttműködést” - mondta az orosz külügyminiszter. Kerry viszont ugyancsak londoni sajtóértekezletén azt mondta: „következményei lesznek”, ha Oroszország nem módosítja irányvonalát Ukrajnával kapcsolatban. Ezt egyértelműen közölte az orosz külügyminiszterrel. Azt is elmondta: a nemzetközi közösség nem fogja elismerni a Krím-félsziget hovatartozásáról holnap tartandó népszavazás eredményét, mert a referendum ellentétes az ukrán alkotmánnyal. Javasolta Szergej Lavrovnak az orosz csapatokvisszavonását „arra az időre, amígadiplomáciadolgozik”. Utóbbi szerint ha a nemzetközi közösség „Koszovót különleges esetként kezelte, akkor a Krím- félszigetet is különleges esetként kell kezelni”. Oroszországnak viszont nincs szándékában megtámadni Délkelet-Ukrajnát, de Moszkva álláspontja szerint meg kell védeni az ukrajnai „orosz, magyar, bolgár” és egyéb kisebbségek jogait-mondta Lavrov. „Oroszország tisztában van azzal, hogy felelősséget visel az ukrajnai honfitársak és polgártársak életéért, és jogot formál arra, hogy oltalmába vegye az embereket” - olvasható az orosz külügyminisztérium tegnapi közleményében, amely utal arra, hogy csütörtökön halálos áldozattal járó összecsapás volt Do- nyeckben. Donyeck Kijev mellett A kelet-ukrajnai Donyeck vezetése ugyanakkor nyilatkozatban állt ki tegnap Ukrajna egysége és oszthatatlansága mellett azután, hogy előző este o- roszbarát szélsőségesek támadtak az ország egységéért de- monstrálókra. Az összecsapásban életét vesztette a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt egyik helyi aktivistája, a megyei adminisztráció sajtószolgálatának pénteki közlése szerint28-an szorultak orvosisegítségre. Orosz haditechnika Tegnap reggel orosz hadi- technikát szállító szerelvény indult útnak a Krím belsejébe a félsziget keleti részén fekvő Keres városából. Ahíradások szerint a szerelvény 14 darab Sz-300-as légvédelmi üteget, 4 páncélozottjárművet és 13 katonai teherautót szállít. Az UNIAN hír- ügynökség szerint az északkrími Dzsankojban is katonai konvojt láttak elhaladni, de nem tudni, hogy milyen irányban tart a gépkocsioszlop. Koponyáslobogók Az ultranacionalista Szerb Csetnik Mozgalom szakállas, fekete szőrmesapkás, késekkel felfegyverkezett tagjai ellenőrzik a krími fővárost, Szimfero- polt a szevasztopoli hadikikötővel összekötő autóút forgalmát -jelentette a helyszínről a Reuters. Az ellenőrző pontnál kitűzték az orosz nemzeti trikolor mellett a szerb nacionalisták fekete, koponyás lobogóját és Szerbia zászlaját. A szerb csetnikek látványa az 1990-es évek vérzivataros balkáni eseményeit idézi. Bratiszlav Zsiv- kovics, a csetnikek egyik parancsnoka elmondta, magától értetődő volt számukra, hogy orosz barátaik segítségére sietnek. V4-dokumentumok Hosszú távú védelmi elképzelések Visegrád, A visegrádi országok (V4) közös védelmi tervezési együttműködéséről, hosz- szú távú védelmi elképzelés megalkotásáról, valamint a 2016-ban készenléti szolgálatba álló V4-EU harccsoportról írtak alá megállapodási dokumentumokat a négy ország védelmi miniszterei tegnap Vi- segrádon. A hosszú távú védelmi elképzelésről szóló dokumentum rögzíti, hogy a megváltozott biztonsági helyzetre tekintettel az európai országoknak (beleértve a visegrádi négyeket is) nagyobb szerepet kell vállalniuk saját biztonságuk megteremtésében. A V4-ek kötelezettséget vállaltak arra, hogy megállítják védelmi kiadásaik csökkentését, majd a gazdasági lehetőségektől függően növelik azokat, közelítve a NATO által javasolt szinthez. Szerepel továbbá a dokumentumban az oktatási és kiképzési együttműködés elmélyítése és a visegrádi országok évente megrendezendő hadgyakorlata, amelynek részleteit egy V4-es kiképzési és gyakorlattervbe foglalják. Ezzel összefüggésben a négy ország miniszterei döntöttek arról is, hogy az első közös visegrádi hadgyakorlatot 2016 második felében, egy NATO-gyakorlat- hoz kapcsolódva hajtják végre. A védelmi tárcavezetők közös nyüatkozatot nem készítettek, de a sajtótájékoztatón egységes véleményt fogalmaztak meg Ukrajnával kapcsolatban. Tiszteletben kell tartani és vissza kell állítani Ukrajna területi integritását és szuverenitását - mondták egybehangzóan. Martin Glváč szlovák védelmi miniszter azt hangsúlyozta: az ukrán helyzet is rámutat arra, hogy a békét nem szabad adottnak venni. Készen kell állni az új kihívásokra, s ebben fontos szerepe van az együttműködésnek, így a V4-es e- gyüttműködésnek is. (MTI) A külügyminiszter szerint a honosítás miatt begyűrűzött Romániába a magyar választási kampány Basescu: bárkit könnyűszerrel ki lehet utasítani MTl-ÖSSSZEFOGLALÓ Bukarest. Begyűrűzött Romániába a magyarországi választási kampány az új magyar állampolgársági törvény miatt, amellyel három év alatt több mint félmillió külföldi állampolgárnak adtak magyar állampol- gárságot-jelentette kiTitus Cor- latean román külügyminiszter. A román diplomácia vetzetője a magyar honosítási törvény romániai hallgatólagos elfogadásának tulajdonította a bukaresti köztelevízió műsorában, hogy „egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választásikampányt”. 2010-ben a Fidesz-kormány „a Jobbik támogatásával két fontos törvényt fogadott el: az egyik Tri- anonnal foglalkozik, a másik az állampolgárság odaítélésével. Akkor a Boc-kormány és Románia elnöke hallgatásukkal elfogadták ezt a törvényt. Én már akkor megmondtam, hogyha Bukarest ezt elfogadja, márpedig hallgatólagosan elfogadta, annak következményei lesznek” - hibáztatta politikai ellenfeleit a szociáldemokrata politikus. Corlatean hangsúlyozta, a magyar állampolgársági törvény különbözik a romántól. Szerinte az etnikai kritérium sokkal erőteljesebben van jelen a magyar jogszabályban, amelyet a románnál sokkal rugalmasabbnak nevezett. A román külügyminiszter a különbségek hangoztatásával a magyar kormánynak azon állítását igyekezett cáfolni, mely szerint a külhoni magyarok gyorsított honosításáról szóló törvény kidolgozásánál a román példából is ihletet merített. A román politikusok többsége a magyar szélsőjobb által kampánycélokra felhasznált szélsőséges megnyilvánulásnak minősítette a Székely Nemzeti Tanács hétfői maros vásárhelyi autonómiatüntetését, amelyen Vona Gábor, a Jobbik elnöke is jelen volt. Traian Basescu államfő a román alkotmány tiszteletben tartására szólította fel a Romániába látogató magyar politikusokat, és kilátásba helyezte, hogy kiutasítják azokat, akik az alaptörvényt sértő kijelentéseket tesznek. Basescu ídjelentet- te: a választási kampány idején sok magyarországi politikus érkezik Romániába, és előre figyelmeztetni szeretné őket, bárkit könnyűszerrel ki lehet utasítani, ha nem tartja tiszteletben a román törvényeket és alkotmányt. A román államfő megerősítette: megbeszélést folytatott csütörtökön Victor Ponta miniszterelnökkel arról, miképp lehetne olyan jogszabályokat hozni, amelyekkel megakadályozhatnák a külföldi szélsőséges pártok romániai tevékenységét. Újságírói kérdésre a román elnök Vona Gábornak a román vezetőkhöz intézett nyílt levelére is reagált, amelyben a Jobbik elnöke úgy vélekedett, a román politikusokat vagy félretájékoztatták, vagy egy „alacsony szintű és magyarellenes politikaijátékot játszanak”. Kitiltottak több magyar állampolgárt Bukarest. Több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltották meg a román hatóságok, arra hivatkozva, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Románia területén - derült ki a román belügyminisztérium közleményéből. Monica Daibog szóvivő sajtóértekezletén nem kívánta megnevezni az érintetteket, csak annyit közölt: a belügyminisztérium nemkívánatossá nyilvánításukat is kezdeményezte az illetékes bíróságon. Újságírói kérdésre Vona Gáborról azt mondta, ellene büntetőjogi eljárás indult. (MTI)
