Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-27 / 48. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Bajban van a török Erdogan Ankara. Korrupció gyanújával vizsgálat indul Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök ellen. Az eljárást Ankara főügyésze kezdeményezte azután, hogy hétfőn este felkerült a világhálóra egy telefonbeszélgetés felvétele, amelyen a kormányfő nagy pénzösszegek eltüntetésére kéri fiát. A főügyész a felvétel hitelességét akarja kideríteni, azt, hogy valóban Erdogan beszél a fiával. A felvételt máris 1,5 millióan hallgatták meg az interneten. Kedden 11 török városban voltak tüntetések, a demonstrálok Erdogan lemondását követelték. A miniszterelnök azután, hogy a felvétel felkerült a netre, találkozott a török hírszerzés vezetőjével. Erdogan hivatala később azt állította, a hangfelvétel megszerkesztett hamisítvány, és hogy eljárás indul a „felelősök” ellen. Hozzátette, hogy török és külföldi ellenségei mesterkednek ellene. (MTI) Lecsaptak a szír kormányerők Damaszkusz. Több mint 150 fegyveres ellenzékit megöltek a szíriai kormányerők szerdán a Damaszkusz keleti peremén fekvő Guta térségében. A Hezbollah libanoni terrorszervezet fegyvereseivel kiegészült hadsereg rajtaütésében többségében az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szíriai szárnyának számító an- Nuszra Front tagjai vesztették életüket. A halottak többsége külföldi állampolgár, voltak közöttük szaúdiak, katariak, jordá- niaiak és csecsének is. A Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők elkobozták az áldozatok fegyvereit. (MTI) Egyre több az iraki áldozat Bagdad. Lövések érték az iráni nagykövetség épületét Bagdadban, a város más részén pedig autóba rejtett pokolgép robbant legalább 15 ember halálát okozva, 36-an pedig megsebesültek. Irakban az utóbbi időben megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma, ezeket a cselekményeket mind a szunnita kisebbség iraki kormányzattal szembeni elégedetlensége, mind a szomszédos Szíriában dúló polgárháború tovább szítja. A hónap eleje óta több mint 660 ember vesztette életét a közel-keleti országban, az év eleje óta pedig összesen 1650 személy. (MTI) Ukrán médiaforrások 12 milliárd dollárra becsülik a Janukovics-család vagyonát - orosz harckészültség az ukrán határon Fokozódó feszültség a Krím félszigeten Kij ev/Moszkva/N ew York. Miközben Kijevben lázasan folynak a kormányalakítási tárgyalások, addig a szeparatizmus első jeleiről érkeztek hírek a többségében oroszok lakta Krím félszigetről. A Nemzetközi Valutaalap segítséget ígért Kijevnek, közben Moszkva jelezte, nem akar csődeljárást indítani Ukrajna ellen. A/VTl-ÖSSZEFOGLALÓ Aggodalmát fejezte ki a Krím félszigeti szeparatizmus jeleivel kapcsolatban Olekszandr Tur- csinov ukrán házelnök, ideiglenes államfő, miközben egy orosz parlamenti bizottság elnöke Szimferopolban tett látogatása során azt ígérte, Moszkva megvédi a krími oroszokat. Turcsinov összehívta a belbiztonságért felelős minisztériumok vezető tisztségviselőit, akikkel egyetértett abban, hogy nem engedik a szeparatizmus megjelenését és Ukrajna egységének veszélyeztetését, illetve „megbüntetik azokat, akik ebben bűnösök”. A Krím félszigeti Szevasztopolban - ahol az orosz fekete-tengeri flotta bázisa is található - több tízezres Moszkva-barát tüntetést rendezett az Orosz Blokk nevű párt. Krími tatárok tüntettek Legalább ötezer krími tatár kezdett tegnap tüntetést Szimferopolban, az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Ukrajna területi egységének megőrzését követelve. A krími tatárok ukrán és EU-zász- lókkal a kezükben az egész teret megtöltötték az autonóm terület parlamentje előtt. Közvetlen közelükben oroszpárti aktivisták, köztük a helyi ko- zákság képviselői gyűltek össze ellendemonstrációra, karjukon az orosz cári György-szalaggal. A két tábor napközben összecsapott. Elemzők nem zárják ki, hogy a jelenlegi krími kormány távozik hivatalából. Eközben olyan videofelvétel került fel az internetre, amely szerint a Krím félszigeti Jaltában szabadon mozognak fegyveres orosz katonákat szállító, orosz rendszámú teherautók. A Krímben állomásozó orosz flottához közel álló forrás azt állította, hogy orosz katonák érkeztek Jaltába. Amerikai vagyonvizsgálat Arra szólította fel az amerikai pénzügyminisztérium az ország bankjait, hogy fokozott éberséggel figyeljenek arra, Viktor Janukovics elűzött ukrán elnök és kormányának tagjai nem próbálnak-e eltulajdonított állami vagyont elhelyezni számláikon. A bankoknak a figyelmeztetés szerint alaposabb vizsgálatot kell folytatniuk minden olyan tranzakció esetében, amely az említett személyekhez lehet köthető, „annak érdekében, hogy biztosítsák a kisajátított vagy nem eredeti céljára fordított állami tulajdon elleni védelmet, valamint a megvesztegetésből és egyéb korrupciós tevékenységekből eredő jövedelem elleni védelmet”. A figyelmeztetés nem tartalmaz közvetlen vádat a szombat óta bujkáló leváltott államfővel szemben, aki hivatalos orosz nyilatkozatok szerint nincs Oroszországban. Nemzetközi körözést adtak ki Viktor Janukovics eltávolított ukrán elnök és volt belügyminisztere, Vitalij Zaharcsenko ellen - közölte tegnap Oleh Mah- nyijkij főügyész. Anders Áslund, a Peterson Nemzetközi Gazdasági Intézet egyik kutatója például úgy vélte, az ukrajnai válságot főként az okozta, hogy az ország vezetői évi 8-10 milliárd dollárnyi vagyont hűtlenül kezeltek. A washingtoni pénzügyi tárca figyelmeztetése nem helyez kilátásba semmilyen szankciót. Anders Aslund közgazdász, az ukrán kormány korábbi tanácsadója a Financial Times brit lapban 12 milliárd dollárra becsülte a Janukovics-család vagyonát. A szakértő azt javasolta, az ukrán gazdaság stabilizálásában első lépésként kutassák fel és kobozzák el Janukovics családjának, illetve közvetlen környezetének kinnlevőségeit, mert ezek az összegek szerinte jelentősen javítanának az ország pénzügyi helyzetén. Ukrajnának szombatig 5 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy elkerülje a gazdasági összeomlást. „Az új kijevi vezetők arra figyelmeztették a nyugati kormányokat, hogy Ukrajnának a következő 3 napban 5 milliárd eurót kell előteremtenie” - írta tegnapi számában a The Times brit lap nyugati diplomatákra hivatkozva. Segítene az IMF A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hamarosan küldöttséget meneszt Ukrajnába, hogy felmérje a gazdaság állapotát-jelentette be Christine Lagarde vezérigazgató. Lagarde emlékeztetett arra, hogy a Valutaalapnak kötelessége segítséget nyújtani bármelyik tagállamának, amely igényt tart arra. Ukrajna esetében is először ki kell jelölni az új kormányzatot ahhoz, hogy tárgyalásba lehessen bocsátkozni az országgal a tényleges anyagi segítségről. A Valutaalap pénzügyi hozzájárulását az elemzők szinte elengedhetetlennek tartják a keleteurópai ország számára,, amelynek államkincstára jelentős nehézségekkel küzd. Az ország a Valutaalap segítségét kéri egy új pénzügyi segély- csomag összeállításához - közölte tegnap a jegybank frissen kinevezett elnöke. Ukrajnának az új vezetés szerint két éven belül 35 milliárd dollár külső segítségre volna szüksége. Orosz harckészültség Moszkva nem akar csődeljárást kezdeményezni Ukrajna ellen, de az ország csődjét nagyon valószínűnek tartja - jelentette ki az orosz pénzügyminiszter-helyettes. Szergej Sztorcsak azt mondta, „kisebb kockázatát látja” annak, hogy Ukrajna nem tudja kifizetni a tavaly decemberben Oroszország által vásárolt ukrán euró- kötvények árát. Azt azonban ellenzi, hogy az állampapírokban nyújtott orosz pénzügyi segítséget egy esetleges ukrán adósságátütemezéshez csapják, ha a kibocsátó (Ukrajna) csődje bekövetkezne. A politikus szerint „senki sem számított arra, hogy az ukrán események ilyen drámai fordulatot vesznek”. Nem hat megnyugtatóan, hogy a harckészültség azonnali, rendkívüli ellenőrzését rendelte el Vlagyimir Putyin államfő két oroszországi, Ukrajnával határos katonai körzetben - közölte tegnap Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Feloszlik a Berkut rendőri egység Kijev. A Berkut ukrán különleges rendőri egység felszámolásáról írt alá parancsot Arszenyij Avakov megbízott ukrán belügyminiszter. „A Berkut nem létezik többé” - fogalmazott Avakov, aki még kedden írta alá a parancsot a kijevi tüntetők elleni erőszakos bevetésekben oroszlánrészt vállaló belügyi szervezet felszámolásáról. Az ukrán parlament közrendvédelmi bizottsága megtárgyalja a Berkut felszámolására beterjesztett képviselői indítványokat. E tervezetek megtiltanák a rendvédelmi szervek számára a lőfegyverek és különleges rendőri eszközök bevetését a közrend védelme során. A Berkut (szirti sas) gyors reagálású rendőri erőt 1992-ben hozták létre az ukrán különleges rendőri egységek tagjaiból. Tavaly évvégén a Berkut létszáma 4000 fő volt: két ezred és hét önálló zászlóalj a területi központokban. (MTI) Készülnek az idei teljes afganisztáni kivonulásra Obama megunta Karzait Fokozódik a román koalíciós válság, lemondtak a liberális miniszterek Beléphet a kabinetbe az RMDSZ MTl-HÍR Washington. Barack Obama amerikai elnök utasította a Pentagont, készüljön fel arra a lehetőségre is, hogy az amerikai erők az év végén maradéktalanul kivonulnak Afganisztánból - közölte a Fehér Ház. Obama erről telefonon értesítette Hamid Karzai afgán elnököt is, aki mindezidáig elutasította, hogy aláírja az USA-val a kétoldalú biztonsági megállapodást, amely jogi alapjául szolgálna az amerikai erők 2014 utáni afganisztáni állomásoztatásának. Washington továbbra is nyitott arra, hogy az év folyamán később megkösse a megállapodást Kabullal. Ugyanakkor minél tovább várat magára a biztonsági megállapodás megkötése, annál nehezebb megtervezni a 2014 utáni amerikai missziót. Korábbi értesülések szerint az amerikai hadvezetés a jövő évtől 8-10 ezer katonát állomá- soztatna Afganisztánban, a The Washington Post keddi közlése viszont egy 3000 fős, kiképzési és terrorelhárítási feladatokat ellátó kontingens hátrahagyását valószínűsítette. Afganisztánban jelenleg 33 600 amerikai katona állomásozik. Az Egyesült Államok katonai jelenléte 2010-ben, 100 ezer fővel érte el a csúcspontját a középázsiai országban. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Tegnap kilépett a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) hét minisztere a bukaresti kormányból, helyüket a Szociáldemokrata Párt (PSD) tárcavezetői vették át. A liberális párt Victor Ponta kormányfőt is felszólította a lemondásra, arra hivatkozva, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a Szoci- álliberális Szövetség (USL) szerzett kétharmados támogatást, amely a liberálisok nélkül nem létezik többé. Ponta még a liberálisok döntése előtt kijelentette, nem mond le, amíg politikai ellenfele, Traian Basescu tölti be az államfői tisztséget. A román alkotmány ugyanis tág mozgásteret biztosít az államfőnek arra, hogy kit bíz meg kormányalakítással, ezért a szociáldemokrata pártelnök nem akar kockáztatni. A szociáldemokraták több kisebb párttal együtt, törékeny többséggel rendelkeznek a parlamentben. A kormányfő azt is előre bejelentette, szívesen meghívná a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is a kormányba, nemcsak egy kényelmesebb parlamenti többség reményében, hanem azért is, hogy a magyar kisebbség „radikalizálódását” megelőzze. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem utasítja vissza a párbeszédet az új román kormány megalakításáról, de eddig nem keresték meg a szervezetet - nyilatkozta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Szerinte az RMDSZ három nagy kérdéscsomaggal ülne a tárgyalóasztalhoz. A kisebbségi jogok területén, a gazdasági és szociális ügyek területén, valamint az infrastrukturális beruházások területén próbálná érvényesíteni céljait. „Az erdélyi magyar közösség érdekeinek képviselete lesz a legfontosabb a tárgyalásokon” - jelentette ki Kelemen Hunor.
