Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-14 / 10. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 14. www.ujszo.com ■■snnH Szír tűzszünetet sürgetnek Párizs. „Korlátozott tűzszünetre” , konkrétan az ország északi részén, Aleppónál kezdődő tűz­szünetre szólította fel a Szíriában szembenálló fe­leket John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap Párizsban. A Szíria barátai nevű nemzetközi ország­csoport külügyminiszterei és az ellenzéki Szíriái Nemzeti Koalíció vezetői­nek tárgyalása után Irán részvételét is szorgalmaz­ták a jövő héten kezdődő Genf-2 nemzetközi béke- konferencián. Ezt eddig az USA ellenezte, ezúttal vi­szont Kerry jelezte: Iránt is „szívesen látják”, ha elfo­gadja a politikai átmenetet Szíriában; Teherán csak akkor fogadja el az ajánla­tot, ha nem lesznek előfel­tételek. (MTI) Menekültek új hulláma Róma. Négyszáz illegá­lis bevándorlót mentett ki a hét végén a tengerből az olasz haditengerészet Szi­cília partjainál. A legtöb­ben Szíriából és Paleszti­nából vágtak neki a kocká­zatos útnak, de öt afrikai országból is akadtak a menekültek között. Ez el­marad az idei eddigi „re­kordfogástól”: január 3-án több mint ezer illegális be­vándorlón kellett segíte­nie 24 óra alatt. Az olasz hatóságok fokozottan fi­gyelnek a tengeren érkező hívatlan vendégekre az­óta, hogy tavaly október­ben Lampedusa szigeténél 366 eritreai hajótörött a tengerbe fulladt. A szeren­csétlenség sem tartja vissza a próbálkozókat, akik a jobb élet reményé­ben azóta is tömegével vágnak neki a Földközi­tengernek. (MTI) Ezrével szöknek Észak-Koreából Szöul. Több mint 1500 észak-koreai szökött át ta­valy Dél-Koreába - közöl­te a szöuli országegyesíté­si minisztérium. A tárca adatai szerint 2013-ban 1516 észak-koreai érke­zett az országba, míg egy évvel korábban 1502-en leltek menedékre. A me­nekültek 76 százaléka nő. Dél-Korea jelenleg 26 124 észak-koreainak nyújt menedéket. Az észak-ko­reaiak általában Kínán, il­letve egy harmadik orszá­gon keresztül jutnak el Dél-Koreába, az állandó élelmiszerhiány és a ke­mény politikai elnyomás elől menekülve. A korábbi években átlagban 3000 ember szökött meg Észak- Koreából. (MTI) A volt izraeli miniszterelnök temetésének helyszínét felderítő drónokkal és a légierő egységeivel védték a palesztinok miatt Eltemették Saront, Izrael nagy harcosát Jeruzsálem. Tegnap elte­mették a szombaton el­hunyt Ariel Saront, aki 2001 és 2006 között Izrael miniszterelnöke volt. A tévé egyenes adásban közvetítette a koporsó út­ját az állami gyászszertar­tásnak helyt adó kneszet- től a Negev-sivatagban le­vő családi birtokig, ahol az exkormányfőt 14 évvel ezelőtt elhunyt felesége, Lili mellé temették. MT1-HÍR Huszonhárom külföldi kül­döttség érkezett Jeruzsálembe a nyolc év kóma után szomba­ton elhunyt volt miniszterel­nök, Ariel Sáron délelőtti, a kneszetnél (izraeli parlament) zajló búcsúszertartására. A hi­vatalos állami rendezvényen beszédet mondott többek közt Benjámin Netanjahu kormány­fő, aki szerint az elhunyt „lefek­tette az izraeli hadsereg harc­modorának alapjait, a kezde­ményezés és a megtorlás mód­szerét a terrorizmus elleni harcban”, Simon Peresz állam­elnök, valamint a család által felkért két szónok: Simon Ka- haner, egykori beosztottja a le­gendás 101-es ejtőernyős egy­ségből (Izrael első, Sáron által életre hívott és vezetett katonai kommandójából), és Marit Dá­non, az elhunyt politikus titkára kormányfői korszakából. Joe Biden amerikai alelnök el­mondta, hogy igen hamar meg­értette, hogy miért hívják bul­dózernek. Bonyolult helyen élő bonyolult embernek nevezte az elhunyt politikust. „Mint min­den történelmi vezetőnek, volt egy vezénylő csillaga. Vezénylő csillaga, melytől megfigyelé­sem szerint soha nem tért el. Ez a csillag Izrael államnak és a zsidó népnek a túlélése volt” ­mondta. Biden méltatta a 2005-ös gázai övezeti egyolda­lú kivonulást, és úgy vélekedett, hogy „másként mennének a dolgok”, ha Sáron nem betege­dik meg 2006 januárjában. Tony Blair volt brit miniszterel­nök szerint Sáron soha nem vál­tozott meg. „Stratégiai célja so­ha nem ingott meg. Az államot meg kell védeni a következő generációk számára. Ha ez har­cot jelent, harcolt. Ha békekö­tést, akkor ugyanazzal a vas­akarattal kereste a békéhez ve­zető utat” - fogalmazott. Bár a temetés helyszíne csu­pán tíz kilométerre található a gázai határtól, és tegnap reggel két rakétát lőttek a szomszédos izraeli területekre a Gázai öve­zetből, ez nem változtatta meg az előkészületeket. Drónokkal és a légierő más eszközeivel (a speciális Vaskupolával) ellen­őrizték a gázai térséget a teme­tés idején - mondták a hadse­reg illetékesei. Arid Saront katonai tiszteletadással búcsúztatták: nyolc tábornok vitte vállán a sírhoz, majd temette el az izraeli zászlóba burkolt koporsót. Előbb a hadsereg főrabbija, majd Sáron fiai, Omri és Ci­lád együtt mondták el a kaddist, a gyászimát apjukért. (TASR/AP) Szinte mindenben egyezség a magyar baloldalon Gyurcsány helye kérdéses ÖSSZEFOGLALÓ Irán január 20-án kezdi meg dúsított uránkészleteinek megsemmisítését Enyhül a Teheránra nehezedő teher MTl-HÍR Budapest. Összeállt a közös lista és megvan a 106 egyéni vá­lasztókerületijelölt is, már csak Gyurcsány Ferenc személyében kell megállapodnia a baloldali ellenzéki pártoknak - értesült az ATV. A tévé forrásai szerint minden más kérdés gyakorlati­lag eldőlt az ellenzéki tárgyalá­sokon. Állítólag az Együtt-PM az, amelyik vita tárgyává teszi Gyurcsány helyét az ellenzéki listán. A szocialista párt szerint azonban igazából nem befolyá­solja a választást, hogy a De­mokratikus Koalíció (DK) elnö­ke rajta van-e, vagy nincs a kö­zös ellenzéki listán, ezért ők el­fogadnák azt, hogy a DK-elnök rajta legyen. A megállapodás értelmében - szemben a koráb­bi sajtóhírekkel - mégsem egyenlő arányban kap listás he­lyeket és egyéni körzeteket az Együtt-PM és a DK. Bajnaiék (Együtt-PM) mind egyéni kör­zetekben, mind a listán több je­löltet állíthatnak a DK-nál. In­formációk szerint a közös lista élén Mesterházy Attila áll, má­sodik helyén pedig Bajnai Gor­don. Az még nem dőlt el, hogy a 3. helyet Gyurcsány kapja-e, ugyanis az Együtt-PM úgy érzi, már eddig is sok áldozatot hoz­tak az ellenzéki megállapodás létrejöttéért és ez már túl sok engedmény lenne. A DK azon­ban egységes abban, Gyur- csánynak a listán a helye, (atv) Washington. Irán január 20-án megkezdi fokozottan dú­sított uránkészleteinek meg­semmisítését és a dúsításhoz használt infrastruktúra egy ré­szének leszerelését - közölte Barack Obama amerikai elnök. Az elnöki kommüniké szerint megszületett a megállapodás a „Hatok” (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) valamint Irán között a novemberben Genfben elfogadott közös akcióterv vég­rehajtásáról, amelynek célja, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását. Az ak­cióterv keretében az iszlám köz­társaság az elmúlt tíz év során először egyezett bele nukleáris programja továbbfejlesztésé­nek leállításába és egyes kulcs­elemeinek visszafejlesztésébe. A megállapodás tényét Brüsszelben és Teheránban is megerősítették. Catherine Ash- ton, az Európai Unió kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője bejelentette, az EU, Washing­ton és Teherán képviselői Genf­ben folytatott találkozójuk eredményeképpen jóváhagyták az átmeneti nukleáris megálla­podás végrehajtásának tervét. Obama emlékeztetett arra: Teherán elfogadta, hogy nem gyárt pótlólagos vagy újabb ge­nerációjú centrifugákat, mint ahogy azt is, hogy az iráni nuk­leáris létesítményekben gyako- riakká válnak az ellenőrzések. Cserébe a „Hatok” - ha Irán tart­ja magát kötelezettségeihez - megkezdik a szankciók szerény mértékű enyhítését. Irán febru­ár elején például megkapja az USA által zárolt 4,2 milliárd dolláros vagyonának elsőként felszabadítandó 550 millió dol­láros részét. A büntetőintézke­dések átfogó rendszere azon­ban továbbra is érvényben ma­rad, és a „Hatok” szigorítani fog­ják azokat, ha Teherán megsze­gi a szavát. Obama rámutatott, hogy Iránt a szankciók és a dip­lomáciai lépések együttes hatá­sa ültette tárgyalóasztalhoz. Megkezdődött a Lezárjuk Bangkokot, újraindítjuk Thaiföldet elnevezésű átfogó ellenzéki akció - a kormányfő kész tárgyalni A rendőrség csak nézte, amint leáll az élet Bangkokban Akik lezárták Bangkokot. Thaiföld fővárosára akár napokig tartó bénultság is várhat. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Bangkok. A thaiföldi ellen­zék a Lezárjuk Bangkokot, újra­indítjuk Thaiföldet elnevezésű megmozdulás keretében teg­nap elkezdte a forgalom meg­bénítását a fővárosban, hogy lemondásra kényszerítse a mi­niszterelnököt: több ezren emeltek torlaszokat a nagyobb útkereszteződésekben Bang­kokban. A megmozdulás eddig békés volt, a 20 ezer fősre be­csült tömeg tagjai thai zászló­kat lengetnek, sípokat fújnak és piknikeznek az aszfalton. Az utcákra vezényelt rendőr­ség és katonaság nem avatko­zott be - úgy tűnik a kormány nem akar erőt alkalmazni csak nézte, amint lassan megáll az élet a 12 millió lakosú város­ban. Elképzelhető, hogy ez az állapot hetekig is eltart. Az el­lenzék vasárnap azzal is fenye­getőzött, hogy ismét áramtala- nítja a fontosabb kormányépü­leteket és a vizet is elzárja. A kormány pedig közölte, hogy 12 ezer rendőr felügyel majd a rendre, és további 8000 katona a kormányépületekre. A kiske­reskedők szerint akadtak ugyan olyan bangkokiak, akik élelmi­szer-tartalékot vásároltak, de pánik nincs. A több százezer fős tüntetések hetek óta tartanak és nem mentesek az erőszaktól, de eddig polgárháború nemigen fenyegetett. Az ellenzék hóna­pok óta követeli Jinglak Sina- vatra kormányának azonnali távozását. A több ízben erő­szakba torkolló tüntetéseken eddig 8-an meghaltak és kb. 400-an megsebesültek. Szerin­tük a mostani kormányfő csu­pán bátyja, a 2006-ban puccsal megdöntött és 2008-ban a bör­tön elől külföldre menekült volt kormányfő, Thakszin Sinavatra korrupt bábja. A miniszterelnök hiába hir­detett meg február 2-ra parla­menti választást, az ellenzék ezt sem fogadja el, mert nincs esélye a győzelemre - egyéb­ként tanácskozásra hívta meg az ellene tüntetőket és az el­lenzéki pártokat Jinglak Sina­vatra thaiföldi miniszterelnök. A kormánypártnak jóval széle­sebb a támogatottsága a népes­ség zömét adó szegény vidéki lakosság körében, az ellenzék - amelynek főként a középréteg a tábora - inkább csak Bang­kokban bír jelentős tömegbá­zissal. A Demokrata Párt, illet­ve Thakszin Sinavatra és szö­vetségesei közel egy évtizede küzdenek a hatalomért Thai- földön. A Demokrata Párt húsz éve nem nyert választást, de ennek ellenére a hadsereg és a bíróságok beavatkozásának köszönhetően többször volt ha­talmon. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom