Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-11 / 8. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 11. www.ujszo.com Hatvanöt éves Murakami Haruki Tokió. Holnap ünnepli 65. születésnapját Murakami Haruki világhírű japán író, akit régóta az irodalmi Nobel-díj esélyesei között tartanak számon. Murakami nemzedéke egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású japán írója. Nyugatos orientációja miatt stílusa gyakran kihívást jelent a japán irodalmi élet hagyományosabb-irányzatai számára, Nyugaton azonban igazi kultusza alakult ki. Könyveit több mint 40 nyelvre fordították le, sokból filmes és színpadi adaptáció is készült. Magyarul is megjelent regényei közé tartozik a Világvége és a keményre főtt csodaország, a Norvég erdő, A határtól délre, a naptól nyugatra, a Szputnyik, szivecském!, a Kafka a tengerparton, a három kötetes 1Q84 (Ezerkülönc- száznyolcvannégy), valamint legújabb, tavaly megjelent műve, A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei. (MTI) EKHO Revizorok közöttünk JUHÁSZ KATALIN Gogol A revizor című színműve örökké aktuális. A korrupció, a képmutatás és a karrierizmus napjainkban ugyanúgy meghatározza a társadalom működését, mint a 19. század első felében. Jól megírt karakterek, egyszerre vicces és komoly szituációk, szellemes párbeszédek és sokat sejtető hallgatások jellemzik a művet, azaz gesztusokkal, mozgással is fontos információkat közölhetnek a szereplők. Ezért A revizor vizsgadarabnak is kiváló. A pozsonyi Színművészeti Egyetem harmadéves osztálya ezt a művet vette elő, hogy a színinövendékek - a negyedéves rendező szakos Mária Froncová instrukcióit követve - bemutassák, mit tanultak eddig. A címszerepet a párkányi Uzsák Dávid alakítja, rajta kívül még egy magyar növendék játszik a darabban, a kassai Szűcs Éva, aki a polgármester lányának szerepét kapta. A tanárok dicsérték az osztályt, páran közülük megjegyezték: rég láttak A revizorból ilyen jó előadást. Az egyetem LÁB színházában (Svoradova 4, Pozsony) bárki megnézheti a vizsgadarabokat, és a színházkedvelők élnek is a lehetőséggel: telt ház volt a szerdai előadáson, ami szerény becslésem szerint legalább 150 nézőtjelent. Már a műsorfüzet borítója is telitalálat: vörös alapon sárga csillagok. Az aktualizált változatban ugyanis a kisvárosba EU-komisszárt várnak Brüsszelből. Egyáltalán nem erőltetett az ötlet, Jelenet az előadásból hiszen a helyieknek az uniós forrásokból fel nem épült templomot is meg kell majd magyarázniuk valahogy, nem beszélve az autópályamutyi- ról és a Maiina Hedvig-ügy- ről, amelyre többször céloznak az előadásban. De szó esik a közelgő államfővállasz- tásról is. Természetesen minden szereplőnek vaj van a fején. Ezért igyekeznek nagy becsben tartani a brüsszeli revizornak vélt szélhámost, aki alaposan vissza is él a helyzettel. A színinövendékek tényleg kitesznek magukért. Lelkesek, felkészültek, bátrak és pontosak, verbális és fizikai jellegű bravúrokat mutatnak be, jól reagálnak egymásra. A csoportos jelenetek és a dialógusok egyaránt kidolgozottak, olyannyira, hogy teljesen spontánnak tűnnek. Senki sem igyekszik túlzottan előtérbe kerülni, azaz lejátszani partnereit a színpadról. A díszlet minimális, viszont jól variálható: egy pianínó, egy függőágy, néhány asztal és szék. Ezekből „építkeznek” a színészek a helyzetnek megfelelően. A jelmezek is csak jelzésszerűéit, nem vonják el a figyelmet a lényegről. Emellett számtalan apró rendezői ötlet teszi izgalmassá az előadást, amelyet bármelyik hazai hivatásos színház bátran a műsorára tűzhetne. Ám tudjuk, hogy a vizsgaelőadások sorsa szomorúbb ennél: csak egy-egy osztályzat és amatőr videofelvétel marad belőlük. Aki kíváncsi a leendő színművészek A revizorjára, legközelebb (és talán utoljára) január 27-én este héttől tekintheti meg. (Fotó: VŠMÚ) Lars von Trier A nimfomániás című, nagy port kavaró drámájának első része már idehaza is látható Perverz vadászat potens férfiakra Már tavaly, a Melankólia nagy visszhangot kiváltott cannes-i bemutatóján kiverte a biztosítékot Lars von Trier dán rendező azzal a bejelentésével (is), hogy legközelebbi filmterve egy művészi pornó. Le is forgatott egy maratoni hosszúságú anyagot egy szexétvágyát nagy gusztussal, habzsolva kielégítő nimfomániásról. Az eredeti öt és fél órás film megvágva és két részre osztva kerül a mozikba. TALLÓS1 BÉLA A Szlovák Filmklubok Szövetségének (ASFK) első idei bemutatója Lars von Trier filmjének első része - a második rész februárra várható. A filmre tömegek sorakoznak a pozsonyi Lumiere moziban, de hasonló helyzet jósolható valamennyi hazai filmklubban. (A Lumiere január 31-éré érdekes csemegét kínál: Egy este a nimfomániással címmel a film mindkét részét levetíti.) Az idős úriember, Seligman (Stellán Skarsgard) egy boron- gós napon egy sikátorban Jóéba (Charlotte Gainsbourg), egy fiatal nőbe boriik, aki ütött-ko- pott ruhában, véresen, eszméletlenül fekszik a földön. Megpróbál rajta segíteni, ám a nő egy darabig ellenáll. Végül beleegyezik, hogy a férfi meghívja magához egy teára. Teázás közben terjengős mesélésbe kezd, amiből annak kell kiderülnie, hogyan került ebbe az állapotba. Joe őszintén bevallja, hogy nimfomániás. Az idős férfi picit talán megszeppen, de nem ütközik meg rajta. Keres olyan, mindkettőjük életében meglévő, közös pontokat (horgászat, zene stb.), amelyekből szenvedély fejlődhet ki. Aztán ahogy közösen keresik, hogyan alakulhat más-más személynél a személyiség függvényében a szenvedély és a vágy, fokozatosan feltárul, hogy Joe mindent a nemiségen keresztül, szexuális Joe számtalan kalandját fedi fel, akad közöttük zavarba ejtő és bizarr is (Fotó: ASFK) töltettel megélve tapasztalt meg. Mindent szexuális élvezetté akart tenni: kislány korában a fürdőszoba kövén csúszkált hason tusolás gyanánt, testnevelés órán pedig órákig képes volt lógni a kötélen. Később, tiniként egy fiú behemót kezének látványa csábította arra, hogy mindenféle teketória és pironkodás nélkül megkérdezze „a kéz gazdájától”, nem okozna-e neki gondot elvenni a szüzességét. Joe válogatott helyszíneken és pózokban elkövetett számtalan kalandját fedi fel hallgatója előtt, amelyek között van zavarba ejtő, bizarr, extrém és perverz (rajongásig szeretett apja halálát is szexuális késztetésként éli meg). Olyasmik derülnek ki Joe potens férfiakra irányított perverz vadászatából, amit ő maga sem tud megmagyarázni magának (két énje - az ösztönösen cselekvő és az azt felülnézetből szemlélő - viaskodik egymással). Seligman azonban a bölcs FILMKOCKA A nimfomániás (i. rész) ■ Eredeti cím: Nymphomaniac ■ Szlovák dm: Nymfomanka I. ■ Színes, dán-német-francia-belga filmdráma, 2013 ■ Rendező: Lars von Trier • Forgatókönyvíró: Lars von Trier ■ Operatőr: Manuel Alberto Claro ■ Szereplők: Charlotte Gainsbourg, Stellán Skarsgard, Shia LaBeouf, Jamie Bell, Christian Slater, Willem Dafoe, Nicolas Bro, Urna Thurman, Udo Kiér, Jesper Christensen öregember nyugalmával - a tudományból és a történelemből felhozva példákat és teóriákat - alátámasztja, hogy az éppen elmondott szexuális élmény ésszerűen megindokolható jelenség. Az idős férfi a szexualitást mintegy intellektuális síkon - képletek és elméletek révén - éli együtt a nővel. Amit mi láthatunk - vagyis a mozikba került film -, nem a rendezői változat, hanem a nézőbaráttá finomított verzió. Vannak benne éles beállítású szexjelenetek (ezt az egyes aktusoknál a férfi dolgok állása is jelzi), ám annyival nem több annál, mint amit eddig már láthattunk művészfilmekben, hogy botrányosnak kellene neveznünk. (Egy igazán kemény példát említenék: John Came- ron Mitchell filmje, a Shortbus is sok mindent kitakar). Lars von Trier korábbi, az „őrület” mezejére lépő Anti- krisztus című munkája tükrében úgy tűnik, ezen az új opuson nem olyan kirívóan érződik a mester radikális kézjegye, amely a nézőből lelki-szellemi vérverejtéket izzaszt. A pikáns alaphangon kibontakozó mese úgy beszéli el Joe kalandjait, ahogy a nő megélte. Lars von Trier kezében a film eszközei ehhez nagyon erőteljes médiumot, zseniális közvetítő csatornát teremtettek. A nyáron kezdődő beruházás során 30 százalékkal, 3700 négyzetméterrel nő a kiállítási terület Indulhat a MoMA bővítési projektje AATl-HÍR Elindulhat a New York-i Modem Művészetek Múzeumának (MoMA) bővítési projektje, miután az intézmény felügyelő bizottsága jóváhagyta a terveket. A nyáron kezdődő beruházás során 30 százalékkal, 3700 négyzetméterrel nő a kiállítási terület, kibővítik az előcsarnokot, és egy új bejárat kialakításával ingyenesen látogatható- vá teszik a szoborkertet. Az új részeket a szomszédos telkeken alakítják ki: egy, a múzeum számára készülő új épület mellett egy újonnan épülő lakótömb három emeletén. A luxuslakásoknak otthont adó felhőkarcolóban kiállítótereket alakítanak ki. A lakóház és a múzeum között található épületet, amely egykor az Amerikai Népművészeti Mú- ■ zeum otthona volt, lebontják. (Ez a terv tavaly tavasszal még nagy tiltakozást váltott ki - a bontás ellenzői azzal vádolták meg a múzeumot, hogy saját küldetésével, a modern művészeti alkotások megőrzésével ellentétes projektet akar megvalósítani.) A helyére tervezett üvegfalú épületben az utca felé megnyitható, három emelet magas kiállítótér, egy föld alatti előadótér, legfelül pedig egy színházzá alakítható,, két emelet magas kiállítótér kap helyet. A MoMA teljes alsó szintjét egy hatalmas, ingyenesen látogatható közösségi térré alakítják át, ennek része lesz a szoborkert is, amelyet egy új utcai bejárattal nyitnak meg a látogatók előtt. A teljes bővítés 4-5 év alatt készül el, de a szoborkert már idén szabadon látogatható lesz, és a múzeum reményei szerint a kiállítások a bővítés teljes ideje alatt nyitva maradhatnak. A múzeum új kiállítóteremek helyet adó lakóház építése a nyáron kezdődik meg, a népművészeti múzeum épületét még előtte lebontják. Az, hogy a teljes bővítés mennyibe fog kerülni, egyelőre nem ismert. A múzeum reményei szerint a kiállítások továbbra is látogathatók lesznek (Képarchívum)
