Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-30 / 301. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 30. Autó-motor 9 Újabb olcsó és nagy kocsi a francia-román autógyárból: óriási rakodótér, tűrhető menettulajdonságok, jó fogyasztás Dacia Dokker: bizonyíték, nem ígéret Egyszerű és őszinte. Nem ígér sokat, de azt betart­ja. A Dacia kisiparosok­nak és nagycsaládosok­nak gyártott autóját tesz­teltük. ÚJ SZÓ-TESZT Nem csalás, nem ámítás - akár ez is lehetne a románból franciává vált autógyár jelsza­va. Mióta a Renault életet le­helt a holt márkába, a Dacia te­leszórta a piacot olcsóbbnál ol­csóbb autókkal. Igen, és amel­lett, hogy olcsóak, fapadosak és nem ritkán rondák is. De vállaltan - a típus marketinge­sei nem zsákbamacskát árul­nak. Senki sem állítja, hogy a Daciával menő lesz a tulaj, hogy ezekben a kocsikban len­nének a legmodernebb techno­lógiák, bivalyerős motorral. Nem. Fapados minimalizmus diszkontáron - az viszont ga­rantáltan. Annyira pedig már megbízhatóak ezek a járgá­nyok, mint a többi francia. A legutóbb nálunk járt Dacia Dokkerre is ez igaz. Kétféle ki­vitelben kapható - Dokker és Dokker Van -, utóbbi egyértelműen a kisiparosok autója, előbbit családi egyterűként is próbálják árulni (mi ezt teszteltük). Nem siker­telenül: az egy dolog, hogy a hátsó sorból nézve belülről is olyan, mint egy asztalos fur­gonja, ám funkcionalitásban teljesíti az elvárásokat. Akinek pedig az ár a mérvadó - a posztkommunista államokban a társadalom jó része ezzel így van annak alternatívát je­lenthet a használt családi egyterűekkel szemben. Kezdjük az autó dizájnjával, mert ez a rész gyorsan lezárha­tó. Olyan semmilyen - de, a korábbi Daciákkal szemben nem mondható csúnyának. Ahogy egy kolléga fogalma­zott: a Dokker az a jármű, amelyet senki sem bámul meg, titkosrendőrök ideális autója lehetne. Belülről is ugyanez a látvány fogad minket: egyszerű, minimalista. Csak semmi luxus, semmi hedo­nizmus, ahol csak lehet, olcsó műanyaggal oldottak meg mindent - ám ennek is megvan az előnye: ha menet közben ki- löttyen valami, sokkal könnyebb felmosni, mint egy kárpitozott autóban. Az első sor kinézetre még úgy-ahogy elmegy, ám hátul már érezhe­tő a spórolás. A hátsó sor szélességére vi­szont nem lehet panasz: ajtó­tól ajtóig 7 mm híján 1,6 méter - köszönhetően nagyrészt a to­lóajtóknak. Ezeknél egyébként kevés jobb dolog van az egyterűeken: szűk helyen is könnyedén lehet ki- és bepa­kolni, ki- és beszállni. A Dok­ker ékessége - hasonlóan a Lodgyhoz - a 7 colos érintő- képernyős infokészülék: Blue­tooth, USB-csadakozás, rádió, és iGo alapú navigáció egyben, ahogy kell, a kezelése egyszerű és praktikus, hangminősége pedig egy családi furgonba bő­ven megfelel. Ezért persze kü­lön kell fizetni, de nagyon megéri a pénzét. Az autó legnagyobb bonu­sza a nagy rakodótér. Ez alap­járaton 800 literes. Ha össze­húzzuk a hátsó sor székeit, ak­kor pedig 3 ezer literesre nő - amivel kevés, ebben a kategó­riában versengő autó tud ver­senyezni. A Dokker négyféle motorral kapható. Kínálatban van még a régi, klasszikus 1,6-os benzi­nes szívómotor. A 82 lóerő el­ső látásra elégnek tűnik, ám tesztek szerint megpakolt ra­kodótérrel nem az igazi, emel­lett 7,5 liter feletti átlagfo­gyasztása is a legnagyobb a motorkínálatból. Tény ugyan­akkor, hogy ezzel az erőforrás­sal lesz a legkevesebb gondja utólag a tulajnak: mivel turbó nélküli, egyszerű, „fapados” motor, alig van rajta minek el- romlania. A másik benzines a Renault-okból jól ismert 1,2-es turbós (művésznevén 1,2 TCe) 115 lóerős teljesítménnyel. Ez papíron 6,1 literes fogyasztást ígér, ám tesztek alapján 7 liter alatt szinte lehetetlen tartani. A turbóbenzinesek rákfenéje általában a fogyasztás: a kate­gória a szigorú uniós kibocsá­tási normák miatt jött létre, s jórészt csak papíron fogyaszt keveset - a kisebb turbósok nagyobb megterhelésnél pedig nem ritkán papírtigrisnek bi­zonyulnak. Ezekkel szemben inkább az általunk is tesztelt 1,5-ös tur- bódízelest ajánlanánk: ez két kivitelben - 75 és 90 lóerős - kapható. Utóbbi érezhetően dinamikusabb és nem fogyaszt szinte semmivel sem többet. A típus egyik nagy hátránya, hogy egyik erőforrás sem kap­ható hatgangos váltóval. Árban a Dokker szinte ver­hetetlen. Az 1,6-os benzines a legalacsonyabb felszereltségi szinten már 8 ezer euróért el­vihető - az erősebbik dízeles a legmagasabb felszereltségi fo­kon is csak 12 ezerbe kerül, pár extrával megpakolva sem lesz 13 ezernél sokkal több. Akit nem vet fel a pénz, annak az egyik legjobb választás a pi­acon. (MSz) Dacia Dokker 1,5 dCi Motor: 1461 Hossz./szél./magas. (mm): 4363/1751/1814 Teljesítmény (kW/le): 66/90 Max.forgatónyomaték (Nm): 200 Max.sebesség (km/ó): 162 Gyorsulás 100 km/h-ra (mp) 13,9 mp Fogyasztás (l/100km): 4,5 Fogyasztás, teszt (l/100km): 5,3 Tesztelt modell ára (euró): 13120 Igénytelen, de nagyon olcsó és tágas - ez a lényeg (Renault-felvételek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom