Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-16 / 292. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 16. www.ujszo.com Sulik szerint a bíróknak már a fizetése is védett A bírók keveslik fizetésüket ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam nem csökkentheti a bírók fizetését - döntött a héten az Alkotmánybíróság, melynek állásfoglalása szerint egy bíró fizetése csakis fegyelmi vétség miatt csökkenthető. Szlovákia Bíróinak Szövetsége (ZSS) a döntés alapján jelenleg azt kéri Ivan Gašparovič államfőtől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott költségvetése, mivel az a bírók fizetésének lefagyasztá- sával számol, s ez a bíróság döntése szerint alkotmányellenes. A fizetéscsökkentéssel számoló törvénytervezetet még 2010-ben nyújtotta be az akkori házelnök, Richard Sulik. Javaslatát 35 smeres képviselő támadta meg a bíróságon, amely igazat adott nekik. Az alkotmánybíróság szerint a bírók fizetését csak fegyelmi vétség miatt lehet csökkenteni. Sulik a döntéshozás után kijelentette: a bírók elégedettek lehetnek, most már a fizetésükre is vonatkozik a mentelmi jog. „Nem gondolom, hogy a bíróságok működése független lehet az ország reális gazdasági helyzetétől. Azt pedig végképp nem értem, milyen okozati összefüggés van a bíró függetlensége, igazságérzete és az indokolt fizetéscsökkentés között” - fakadt ki Sulik. Dana Bystrianska, a ZSS elnöke kijelentette: Sulik megjegyzése nem lepte meg, ugyanis a bírók szüntelen támadásával próbálja leplezni saját tehetetlenségét. „S ugyanez elmondható a jelenlegi kormányról. Az igazságszolgáltatás problémáira nem ismerik a megoldás, ezért inkább a bírók munkáját, fizetését bírálják” - állítja Bystrianska. (SITA, dem) RÖVIDEN Az MKP alelnöki posztokat akar Pozsony. Igényt tart a Magyar Közösség Pártja (MKP) két nyitrai megyei alelnöki poszt egyikére - jelentette be a párt Országos Tanácsának szombati ülését követően Berényi József pártelnök. Egyelőre tisztázatlan, ki lesz Nagyszombat megye MKP-s alelnöke. Pozsony megyében az egyik alelnöki posztot ismét Németh Gabriella tölthetné be, aki az előző megbízatási időszakban is megyei alelnök volt. „Az alelnöki posztokról folytatott tárgyalások még nem értek véget” - fűzte hozzá Berényi. (SITA, dp) Štefanec az SDKÚ-frakció élén Pozsony. Ideiglenesen Ivan Štefanec vezeti az SDKÚ frakcióját, a 8 fősre apadt képviselőcsoport új vezetőjét januárban választják meg. A frakció élén eddig Lucia Žitňanská állt, ő azonban az SDKÚ e heti elnökségi ülésén Miroslav Beblavýval és Magdaléna Vášáryovával együtt kilépett a pártból, majd annak parlamenti csoportjából is. Az új frakcióvezető Štefanec vagy Jozef Mikuš lesz, aki már korábban is betöltötte ezt a tisztséget. (TASR) Időt kér a főügyészség Pozsony. Nem győzi év végéig előterjeszteni a főügyészség az ügyészségről szóló, valamint az ügyészekről és ügyészségi alkalmazottakról szóló törvény módosítását, az intézmény ezért több időt kért az igazságügyi tárcától. A főügyészség szerint átkeli értékelni több 2011-es módosítást. (TASR) Bárdos Gyula, az MKP államfőjelöltje sorozatban a 12., már csak a Smer jelöltje hiányzik A kisebbségek jelöltje akar lenni Pozsony. Nem okozott meglepetést, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsa szombaton megerősítette Bárdos Gyulát a párt államfőjelöltjeként. ÖSSZEFOGLALÓ A titkos szavazáson állítólag egyhangú döntés született. Berényi József pártelnök szerint ez is igazolja, milyen jelentős támogatottságot élvez Bárdos az MKP-n belül. Bárdos, mint mondta, nemcsak a magyar, hanem az összes Szlovákiában élő kisebbség s minden nyitott gondolkodású ember államfőjelöltje szeretne lenni. Berényi szerint az MKP a korábbi években azért nem indított saját államfőjelöltet, mert nem volt olyan személy, akinek lett volna bátorsága a jelöltség elfogadásához. A helyzet a pártelnök szerint azóta megváltozott, megérett az idő magyar elnökjelölt indítására, mivel a közösségi érdek is ezt kívánta, és a többi államfőjelölt csak közhelyek szintjén foglalkozott volna a szlovák-magyar kapcsolatokkal és a felvidéki magyar közösség helyzetével. Hozzátette: Bárdos integráló, nem pedig megosztó személyiség, s így remélhetőleg pártszimpátiára való tekintet nélkül az egész felvidéki magyarságot, valamint a többi nemzeti kisebbséget és a szlovák választókat is meg tudja majd szólítani. Bárdos meggyőződése, hogy ellenzéki jelöltnek esélye van legyőzni a Smer jelöltjét az államfőválasztáson. „Az is Ficóék dilemmáját mutatja, hogy a A köztársaságielnök-jelölt (TASR-felvétel kormánypárt máig nem jelentette be, kit indít az államfőválasztáson” - mondta az MKP államfőjelöltje. Bárdos sorozatban a 12., aki bejelentette, indul az államfőválasztásokon. Jelölését korábban már közzétette Andrej Kis- ka vállalkozó, Ján Čamogurský, a KDH volt elnöke és Radoslav Procházka független képviselő, aki a KDH-ból távozott. A KDH és a Híd Pavol Hrušovskýt indítja a választásokon, az SaS Peter Osuský jelölését javasolta. Az SDKÚ saját jelöltet nem indít. „December végén, legkésőbb január elején a párt elnöksége eldönti, kit támogat a jelöltek közül” - jelentette ki tegnap Pavol Frešo, az SDKÚ elnöke. A közelmúltban Ľubica Blašková, Jozef Šimko rima- szombati polgármester és Milan Kňažko volt politikus, 1989-es néptribün nevével is bővült az államfőjelöltek sora. Leonid Chovanec kassai rokkantnyugdíjas, Jozef Behýl polgárjogi aktivista és Milan Melnik tudós is indul a választásokon. (TASR, dp) Megvonhatják a családi pótlékot, ha a gyermekről nem gondoskodnak megfelelően Nem büntethetik a bejelentés elmulasztását LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Még a szociális ügyi hivatal sem tudja pontosan, milyen formában kell majd jelenteni a gyermekről való gondoskodást. „Az a lényeg, hogy a bejelentésből egyértelműen kiderüljön, hogy a gyermekről hogyan és milyen módon gondoskodnak - tájékoztatta lapunkat Peter Zeman, a szociális ügyi hivatal szóvivője. - A törvény csak annyit mond, hogy a bejelentést írásban és elektronikusan is meg lehet tenni, ez utóbbihoz azonban kell az elektronikus aláírás.” A törvény nem tartalmaz szankciókat sem, viszont a bejelentés elmulasztását a hivatal magyarázhatja úgy, hogy a szülő nem gondoskodik megfelelően a gyermekéről. „Ilyen esetben a hivatal dönt a családi pótlék kifizetésének leállításáról, és megvizsgálja a pótlékra való jogosultság feltételeit - állítja Zeman. - Ha a feltételeket a szülő teljesíti, akkor újra folyósítják a családi pótlékot, ellenkező esetben a hivatal megvonja a támogatást.” Kérdés, hogy a hivatalnak lesz-e kapacitása a be nem jelentett gyermekek, illetve a bejelentések valóságtartalmának ellenőrzésére. A szociális ügyi hivatal szerint személyes látogatások is elképzelhetők, ismerve azonban a hivatal leterheltségét, ennek kicsi az esélye. „Ha a szülő azt állítja, hogy gyermeke óvodába jár, akkor a hivatal felveheti a kapcsolatot a megnevezett óvodával - állítja Peter Zeman. - Ha a szülő szerint otthon gondoskodnak a gyermekről, akkor a hivatal valószínűleg a személyes látogatást részesíti majd előnyben.” Egy évfolyamban mintegy 50 ezer gyermek születik, ha tehát három évfolyamot akar ellenőrizni a hivatal, akkor mintegy 150 ezer gyermekről való gondoskodást kellene ellenőrizni. Még ha a gyesen vagy az anyaságin lévő szülők gyermekeit le is számítjuk, így is akár 100 ezer gyermek ellenőrzését kellene elvégeznie. Milyen legyen a bejelentés A hivatal a következő mintákat javasolja: ♦ „A szülők munkaideje alatt X. Y. gyermekről a nagymamája, X. Z. gondoskodik állandó lakhelyén: Pozsonyi út 2, Komárom.” ♦ „2014. szeptember 1-tőlX. Y. gyermek egész napos felügyeletét az óvodalátjael, címe: Állomás u. 15, Dunaszerdahely.” A legtöbb munkaadó belső házirendben szabályozza, hogy legfeljebb hány napot lehet átcsúsztatni - általában 5 napot szoktak engedélyezni Néhány nap szabadság átvihető a következő évre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Munkapszichológusok szerint év közben nemcsak dolgozni, hanem pihenni is kell - legalább egy alkalommal két hét folyamatos pihenésre mindenkinek szüksége van, s ideális esetben év végéig az összes szabadnapot ki kell venni. Ha objektív okokból ez mégsem sikerül, pár napot át lehet vinni a következő évre. A szabadságról a munkaadó dönt A munkatörvénykönyv nem mondja ki egyértelműen, hány hetet vagy napot lehet átcsúsztatni a következő évre, erről általában a cég vezetése dönt. A hatályos norma meglehetősen nagy hatalommal ruházza fel a munkaadókat: ők döntik el, a beosztottak mikor mehetnek szabadságra, és még az előre betervezett szabadságot is megszakíthatják. A jogszabály csak azt szögezi le, hogy minden alkalmazottnak évente egyszer legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli pihenést kell biztosítani. „A munkaadó dönt legalább 4 hét szabadságról - ha az alkalmazott jogosult ennyire - a beosztottjával kötött megállapodás alapján úgy, hogy az alkalmazott az egész szabadságát év végéig kimeríthesse” - magyarázta Katarina Lehotkay, a DEÁK&Partners ügyvédi irodából. A szabadság időpontjának meghatározása általában úgy működik, hogy az alkalmazott javasol valamilyen időpontot, és felettese közös megállapodás alapján ezt jóváhagyja. A legtöbb cégnél igyekeznek egész évre megtervezni az alkalmazottak esetleges szabadságát. A tervezés bonyolultabb olyan vállalatoknál, ahol folyamatos termelést kell biztosítani. Az alkalmazott gyengébb pozícióban van a munkaadónál, a munkajogi előírásokra hivatkozva csak azzal érvelhet, hogy a szabadságra jogos igénye van, melyre a cégnek tekintettel kell lennie. 60 nap után jár szabadság A törvényből kifolyólag a 33 éven aluliaknak 20, az idősebbeknek 25 szabadnap jár, de a munkaadó egyfajta jutalomként vagy a kollektív szerződésből ldfolyólag plusz szabadnapokat adhat. A köztisztviselők plusz 5 napot kapnak az államtól. A leghosszabb összefüggő - 8 hetes - szabadságot a pedagógusok élvezhetik. Akik nem egész évre szóló munka- szerződést kötöttek, a törvényben garantált 20, illetve a 25 szabadnap időarányos részére jogosultak. A szerződés aláírása után legalább 60 napot le kell dolgozni, az esetleges szabadságigényt a főnök az első két hónapban indoklás nélkül elutasíthatja. Ha a munkaviszony megszűnése előtt objektív okokból az alkalmazott képtelen kimeríteni szabadságát, a cég köteles kifizetni. Katarína Lehotkay szerint alapszabály, hogy a szabadságot mindig az aktuális évben kell kivenni. „Ha viszont erre nincs lehetőség, a munkáltató köteles az alkalmazott rendelkezésére bocsátani a szabadságát úgy, hogy azt legkésőbb a következő év végéig kimeríthesse” - részletezte a jogász. Elméletileg a törvény lehetővé teszi, hogy akár 2-3 hét szabadság is átvihető. A legtöbb munkaadó belső házirendben szabályozza, hogy legfeljebb hány napot lehet átcsúsztatni - általában 5 napot -, de az alkalmazottakkal kötött megállapodás alapján lehet több is. Legkésőbb júniusig dönteni kell A 2013-ból átcsúsztatott szabadnapok merítéséről a cégvezetésnek legkésőbb 2014. június végéig döntenie kell, ellenkező esetben az alkalmazott akkor veszi ki, amikor akarja. 2014 végéig azonban a 2013-as szabadságot mindenképpen el kell használni, 2015-re már nem lehet átcsúsztatni. Ha jövőre sem sikerül kivenni, egyszerűen elveszik. Ez alól csak az anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon, valamint a hosszabb ideje betegállományban lévők képeznek kivételt - ők objektív okokból évekig tolhatják maguk előtt régi szabadságukat, s mikor visszatérnek dolgozni, utána merítik ki. „Ha valaki úgy érzi, megsértették a jogait - például a szabadságok merítése kapcsán -, panaszt tehet az illetékes munkaügyi felügyelőségnél” - mondta lapunknak Slavéna Vo- robelová, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség szóvivője, (sza, trend)
