Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-29 / 278. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 29. www.ujszo.com WMSMinMM Török földön a szír központ Damaszkusz/lsztambul. Gaziantep török városban lesz az ellenzéki Szíriái Nemzeti Koalíció (SZNK) alakította ideiglenes kormány székhelye - közölte a lázadók kezén lévő területek kormányának feje, Ahmed Tume. A szíriai határtól csupán 50 kilométerrel északra fekvő város gyorsan elérhető e területekről - tette hozzá Tume. Mint mondta, ha a januárra tervezett Genf-2 békekonferencián döntés születik egy átmeneti kormány megalakításáról, saját kabinetje beolvad abba. Az öbölállamok külügyminiszterei a szaúdi Ri- jádban azt hangoztatták, a genfi értekezleten időrendet kell kidolgozni az ideiglenes kormány létrehozására, és abban az SZNK- n kívül más ellenzéki csoport nem lehet. (MTI) Irán engedi az ellenőrzést Becs. Irán megnyitja az atomprogramját kiszolgáló araki nehézvízüzemet a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) ellenőrei előtt a múlt heti genfi megállapodás végrehajtásának első lépéseként - jelentette be Amano Jukija, a NAÜ főtitkára. Az ellenőrök december 8-án tesznek helyszíni szemlét a létesítményben, amely az építés alatt álló arató nehézvizes reaktort látná el moderátoranyaggal. Ez a kísérleti reaktor alkalmas az atomfegyverben hasznosítható plutónium előállítására. Habár Teherán vállalta, hogy nem halad tovább a munkálatokkal Arakban, Mohamad Dzsa- vad Zarif iráni külügyminiszter azt mondta, folytatják az építkezést. (MTI) NSA: kémkedett a G20-csúcson Toronto. Kanada megengedte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA), hogy kémkedjen a G20-ak 2010-es torontói csúcsértekezletén. A kanadai CBC tévé híradója a volt NSA-munka- társ, Edward Snowden által feltárt dokumentumokból idézett. Eszerint az ügynökség egy hatnapos kémművelethez biztonsági irányító központnak jelölte tó az USA ottawai nagykövetségét a 2010. júniusi csúcs idejére. A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Úniót tömörítő csoport találkozóján Barack Obama amerikai elnök is részt vett. A riport szerint a műveletet nem titkolták el a kanadai hatóságok elől. (MTI) Elkezdődött az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozója - Ukrajna Moszkvával konzultált Nyitva marad az ajtó Kijev előtt Vilnius/Kijev. A soros EU- elnöki posztot betöltő Litvánia fővárosában, Vilniusban tegnap este kezdődött az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozója. A csúcstalálkozót beárnyékolja, hogy az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási folyamat orosz nyomásra leállt. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A lengyel-svéd kezdeményezésű keleti partnerség az Európai Unió 28 tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldová- ra, valamint a három Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örmény- országra terjed tó. A vilniusi csúcstalálkozót beárnyékolja, hogy az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási folyamat orosz nyomásra leállt. Grúzia és Moldova azonban kitart a társulási megállapodás parafálása és következő években várható aláírása mellett. A megállapodásnak része a szabadkereskedelmi egyezmény is. További távlati cél a vízumkötelezettség eltörlése a hat ország EU-ba beutazó állampolgárai számára. Fehéroroszország, Örményország és Azerbajdzsán - részben a jelentős orosz nyomás miatt - eddig nem változtatott az EU-hoz fűződő viszonyán. Sőt, Jerevánban úgy döntöttek, hogy nem írják alá az EU-val a szabadkereskedelmi /megállapodást, helyette az orosz-fehér- orosz-kazah vámunióhoz csatlakoznak. Jósé Manuel Barro- so, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy továbbra is érvényes az Európai Unió ajánlata Úkrajnának a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírására. Orosz szakértők szerint viszont ideje lenne, hogy az Európai Unió olyan, valódi keleti partnerségi programot alakítson tó, amely vonzóbb lehet Oroszország számára is. Timosenko kérése Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő arra kérte az Uniót, hogy „habozás és feltételek nélkül” írja alá Ukrajnával a társulási megállapodást, ■ha Viktor Janukovics elnök az utolsó pillanatban meggondolná magát Vilniusban. A megromlott egészségi állapotú, rabként kórházban fekvő ellenzéki vezető honlapján közzétett üzenetében megismételte, hogy hazája európai integrációjáért kész börtönben is maradni. Csekély esélyét látja azonban annak, hogy a csúcson Janukovics elnök mégis a megállapodás aláírása mellett döntene. Timosenko szerint a civil társadalom és az ellenzék még túl gyenge ahhoz, hogy bármit is megváltoztasson az országban. A volt kormányfő úgy látja, hazájában gyors hanyatlásnak indulhat a demokrácia. Arra kérte ezért az európai vezetőket, hogy tegyenek meg mindent a 2015-ben sorra kerülő elnökválasztások tisztaságáért. Janukovics magyarázata A háromoldalú, EU-uk- rán-orosz konzultációk szükségességéről született egyetértés Viktor Janukovics ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között a két államfő legutóbbi találkozóján. Ennyit árult el Janukovics az ukrán tévének adott interjújában. A két államfő november 9-i találkozójáról mindeddig semmit sem közöltek. Kijelentette, Kijev eddig Brüsszellel nem egyeztette az EU-társulásnak az orosz-ukrán stratégiai partnerséggel összefüggő kérdéseit. Ugyanakkor Ukrajna érdeke az orosz partnerség megőrzése, hiszen az ország forgalmának 30%-át Oroszországgal bonyolítja. „Ukrajna túl gyors ütemben folytatta felkészülését az uniós társulásra, eközben hibák csúsztak be, amelyekre vissza kell térni” - magyarázta az elnök. Szöul és Tokió tesztje Berepülések a kínai zónába Szöul/Tokió. Az amerikait követően a japán és a dél-koreai légierő repülőgépei is áthaladtak a Kína által saját légvédelmi azonosító övezeteként megnevezett kelet-kínai-tengeri területek felett, anélkül, hogy betartották volna a Peking által megkövetelt szabályokat a zónában. Szuga Josihide japán kormány- szóvivő közölte: a japán haderő gépei Kína értesítése nélkül berepültek a múlt szombaton bejelentett övezetbe, de erre nem érkezett „különösebb válasz” Peking részéről. A japán parti őrség is járőrözést folytat az övezetben. „Nem változtattunk a járőrözési műveleteinken a területen és nem jelentettük repülési terveinket (Kínának). Nem találkoztunk kínai gépekkel” - közölte a szóvivő. Kína szombaton jelölte ki az övezetet, amely kiteljed Japán és Dél-Korea által magáénak tartott területekre is, és átfedésben van mindkét ország saját légvédelmi zónájával. Peking azt követeli, a területre belépő gépek azonosítsák magukat, küldjék el repülési terveiket és rádiókapcsolatot tartsanak fent a kínai légi irányítással, amit Japán, az USA és immár Dél-Korea sem hajlandó betartani. Kína kelet-kínai-tengeri - elsősorban a Tokió által ellenőrzött Szenkaku sziget- csoportra vonatkozó - területi követeléseinek akar érvényt szerezni a lépéssel. (MTI) Az olasz parlamentből kizárt Berlusconi szerint az ítélet bosszúért kiált Mártírként szenved az exkormányfő MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Silvio Berlusconi többszörös volt olasz miniszter- elnököt szerdán azonnali hatállyal kizárták az olasz szenátusból, de ez nem jelenti politikai befolyása elvesztését, várhatóan továbbra is a közélet meghatározó szereplője marad. Berlusconi „államcsínynek” minősítette a szenátusból való kizárását. „Keserű ez a nap, a demokrácia gyásznapja... Nem vonulok vissza egy kolostorba! A helyemen maradok” - mondta híveinek római rezidenciája előtt tartott tömegtüntetésen. Készen állunk a halálra! - idézte az olasz himnuszt Berlusconi a tömegtüntetésen. A Forza Italia (FI) párt adócsalásért elítélt elnöke az ügyészség áldozatának nevezte magát, amely húsz év óta üldözi azért, hogy a hatalom a baloldal kezébe kerüljön. Beszédében felidézte politikai pályafutását, amelyet szerinte 1994 óta tönkre akarják tenni a „szélsőséges, a Vörös Brigádok terrorista szervezet módszereit alkalmazó” ügyészségek. „Mi állunk az igazság oldalán! Mi nem gyűlöletben élünk, mint ők!” - hangoztatta. Felidézte, hogy 57 pert indítottak ellene és 41 esetben ítélet sem született. Szerinte „csalással, az európai emberi jogok megsértésével” ítélték el őt adócsalásért, teljesen ártatlanul és perújrafelvétellel ezt majd be is bizonyítja. „Ez az ítélet bosszúért kiált Isten és az ember előtt!” - fogalmazott. Kijelentette: a szabadságért és demokráciáért vívott mérkőzésnek még nincsen vége. Basescu: Románia következő jelentős célja, hogy egyesüljön Moldovával Nagy-Románia a harmadik nagy cél MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Traian Basescu szerint Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. A román elnök a köz- szolgálati televíziónak adott interjúban felidézte: az ország első nagy célkitűzése az Észak-atlanti Szövetséghez (NATO) való csatlakozás, a második pedig az Európai Unióba való belépés volt. „Azt hiszem, hogy a harmadik alapvető cél az egyesülés kell legyen a Moldovai Köztársasággal. Ez nem képezheti vita tárgyát” - jelentette tó az elnök. Hozzátette, senki nem mondja, hogy ennek azonnal meg kell történnie. Basescu a mostani helyzetben azt tartotta fontosnak, hogy a Moldovai Köztársaságnak „Románia legyen az ügyvédje az Európai Unióba vezető útján”. Az elnök szerint Romániának felkészülten kell várnia azt a pillanatot, amikor a moldovaiak is akarják az egyesülést. Egy friss romániai közvélemény-kutatás szerint a románok 51,7%-a gondolja, hogy Moldova inkább Romániához és az Európai Unióhoz tartozik, és csak 25,7%-uk hiszi, hogy Moldova Oroszországhoz áll közelebb. A megkérdezettek 61,7 százaléka értett egyet azzal, hogy Romániának egyesülnie kellene Moldovával, ha a szomszédos állam EU-integrá- ciója nem lenne lehetséges. Értelmetlennek és ésszerűtlennek nevezte tegnap Victor Ponta román miniszterelnök Traian Basescunak a Moldova és Románia egyesüléséről tett kijelentését. Ponta leszögezte, ő is támogatná ezt a célt, ha Mol- dovában minden román egyesüléspárti lenne, de a dolgok nem így állnak. A kormányfő szerint Basescu kilenc év alatt nem tett semmit, „legfeljebb koccintgatott Vladimir Voronin volt kommunista államfővel”, ezért menteni akarja saját hibáit a nyüatkozatával, még mielőtt véget érne utolsó elnöki mandátuma. Matolcsy: mondjon le Olli Rehn! Budapest. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap egy szakkonferencián lemondásra szólította fel Olli Rehnt, az Európai Bizottság gazdasági biztosát, mert szerinte hibázott, az EU rossz gazdaságpolitikát folytatott. A jegybankelnök még egy bátor kijelentést tett: „Felszólítom a négy nagy hitelminősítőt, kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat.” Mint emlékezetes, Magyarország valamennyi meghatározó hitelminősítőnél az Orbán-kormány idejében a bóvli, azaz a befektetésre véletlenül sem ajánlott kategóriába süllyedt. Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy másik rendezvényen pedig „a nemzetközi nagytőkét képviselő nemzetközi baloldal” Magyar- ország elleni támadásairól beszélt. A jövő évi parlamenti választások kilátásaira áttérve a Fidesz csúcspolitikusa azt mondta: vereség esetén „mindent elveszítünk”. Ezért is fontos, hogy az emberek higgyenek a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, az elmúlt évek eredményeit értékelő szomszédjuknak, s menjenek el szavazni. (MTI, ú) A képernyőn még a rács mögött várja a döntést. Az orosz hatóságok tegnap kiengedték a vizsgálati fogságból a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szeptemberi, egy Barents-tengeri akciójában részt vett utolsó, 30. aktivistáját is. Utolsóként Colin Russel ausztrál rádióst bocsátották óvadék ellenében szabadon. (TASR/AP) Arcuk felfedése nélkül támogatják az ukrán kormányt. Kijevben olyanok is akadnak, akik az Unió ellen tüntetnek. (TASR/AP)
