Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-23 / 273. szám, szombat
2013. november 23., szombat 7. évfolyam, 47. szám Ötven éve történt a dallasi merénylet: az amerikaiak többségének továbbra is meggyőződése, hogy John F. Kennedy összeesküvés áldozata lett Egy lövés, amely a mai napig visszhangzik John F. Kennedy utolsó napja Dallasban (SITA/AP-felvétel A Kennedy-kormányzat mítoszának eróziója Ötven éve, 1963. november 22-én lett merénylet áldozata Dallasban John F. Kennedy amerikai elnök. Az egész világot sokkoló merénylet háttere és elkövetője a mai napig nem teljesen tisztázott. ÖSSZEFOGLALÓ Kennedy 1917. május 29-én gazdag, ír származású, katolikus családban született, üzletember apja azt vette fejébe,’ hogy valamelyik fia egy nap az Egyesült Államok elnöke lesz. Miután elsőszülött fia a második világháborúban elesett, minden reményét a sorban második Johnba vetette, aki a csendes-óceáni hadszíntérről egész életét végigkísérő hátsérüléssel - és kitüntetéssel - tért haza. Kennedy 1946-tól három cikluson át szolgált képviselőként, majd 1952-től szenátorként. 1953 szeptemberében vette feleségül Jacqueline Lee Bouvier újságírót. A demokrata párt jelöltjeként az 1960-as választásokon rendkívül szoros versenyben győzte le Richard Nixont, kettejük tévévitája mérföldkő volt a televíziózás és a politika történetében. Torzóban maradt életmű John F. Kennedy 43 évesen a legfiatalabb megválasztott elnök lett, aki fel akarta rázni az országot, dinamizmust és aktivitást kért a választóktól is. A külpolitikai porondon meg kellett küzdenie a kubai rakétaválsággal, a kommunizmus latinamerikai előretörésével, elnökségére esett a berlini fal felépítése és vette kezdetét a vietnami válság. Belpolitikájában tenni akart a leszakadás ellen, szélesebb körű gondoskodást sürgetett az idősek számára, de legfontosabbnak a faji szegregáció felszámolását tartotta. Életműve torzóban maradt: a már újraválasztását előkészítő elnök 1963. november 22-én Dallasba látogatott, ahol az elnöki pár, valamint a texasi kormányzó és felesége nyitott tetejű kocsiban hajtott végig a városon. A konvoj a Dealey Pla- zánál járt, amikor helyi idő szerint 12 óra 30 perckor az ott álló tankönyvraktárból lövések dördültek: Kennedyt előbb a torkán, majd a fején találták el, a harmadik golyó a texasi kormányzót sebesítette meg. Az elnökkel azonnal kórházba száguldottak, ahol 13 órakor halottnak nyilvánították. A tragikus halálával nemzeti hőssé magasztosult Kennedyt az ar- lingtoni nemzeti temetőben helyezték örök nyugalomra. Magányos merénylő? A gyilkosság rejtélye a mai napig nem oldódott meg, még mindig kerülnek elő újabb filmfelvételek, dokumentumok, és ezernél több könyvet írtak róla. A rendőrség a merénylet után egy órával letartóztatta a szemtanúk szerint gyanúsan viselkedő Lee Harvey Oswaldot, aki abban a raktárban dolgozott, ahonnan a lövések eldördültek. A bűnösségét tagadó Oswaldot két nappal később élő tévéadásban lőtte le Jack Ruby, egy bártulajdonos, akinek maffiakapcsolatai voltak, ő három évvel később a börtönben halt meg. Oswaldról később kiderült, hogy 1959-től három évig a Szovjetunióban élt, de a szovjet titkosszolgálat, a KGB tagadta, hogy beszervezték volna, és aktáikat is az FBI rendelkezésére bocsátották. Ezekből az derült ki, hogy Oswaldot érdektelennek találták, lőni sem tudott tisztességesen. Az utóbbi évtizedekben sokat változott az ötven éve meggyilkolt John F. Kennedy amerikai elnök politikai teljesítményének megítélése: az, akiről a mai amerikai fiatalok tanulnak, teljesen más, mint a nagyszüleik által ismert JFK. Ä hatvanas-hetvenes években írt történelemkönyvekben a fiatalon meggyilkolt vezető tragikus hős volt, akinek haladó szellemű, átformáló erejű elnöksége túl korán ért véget. A nyolcvanas évek közepére a Kennedy- kormányzat köré épült mítoszt jócskán megkopott, egyre több értékelésben merült fel, hogy a kezdeti nagy remények ellenére az elnök meglehetősen gyenge teljesítményt nyújtott a törvény- hozásban. Jeffrey Engel, a dallasi Southern Methodist University egyetemi tanára úgy véli, „csekély John F. Kennedy hatása a mai generációkra”. Ugyan Kennedy szabta meg az 1960-as évek kulcsfontosságú társadalmi vitáinak hangnemét, de utódja, Johnson elnök hirdette ki az ezeken alapuló - például a faji szegregációt tiltó, az egészségbiztosítást kiterjesztő - törvényeket. Mary Beth Norton és szerzőtársai egy 1982-ben írt, ma is széles körben használt főiskolai tankönyvben azt írják, Kennedy „nem volt kellően szigorú a szabadságjogok érvényesítése terén”, a rakéta- válságot pedig maga az USA provokálta ki Kuba-ellenes lépéseivel. Nortonék szerint Kennedy valódi öröksége „a hatalmas katonai expanzió volt, amely gyorsított tempójú fegyverkezési versenyre kényszerítette az oroszokat”. Miután a „Vietnam-nemze- dék” írni kezdett, vitás kérdéssé vált Kennedy háborús szerepe is. Elnökként elkötelezett volt a beavatkozás mellett, de nem tudható, ugyanannyira belesüppedt volna-e a vietnami háború mocsarába, mint utódja. (MTI) Összeesküvés-elméletek A közvetlenül a gyilkosság után kiterjedt vizsgálatot lefolytató Warren-bizottság, amelynek jelentését később 75 évre titkosították (a teljes anyagot 2039-ben hozzák nyilvánosságra), arra a következtetésre jutott, hogy Oswald egyedül követte el tettét, s a mai napig ez a hivatalos álláspont. Egy 1976- ban felállított szenátusi bizottság a hatalmas iratanyag áttanulmányozása után úgy foglalt állást, hogy Kennedy „valószínűleg” összeesküvés áldozata lett, de sem személyt, sem szervezetet nem neveztek meg. A nyomozást végleg 1988-ban zárták le, mert „nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre”. Az amerikaiak többsége azonban nem hisz a magányos tettes teóriájában, annál inkább az összeesküvés-elméletekben. A lehetséges „megrendelők” között tartják számon a maffia mellett a szovjeteket vagy a megbízásukból cselekvő kubai vezetést; az Egyesült Államokban élő kubai emigránsokat; az érdekeit sérülni látó katonaiipari csoportokat; az amerikai szélsőjobboldalt a titkosszolgálatokkal karöltve (mert túl „puhának” találták Kennedy politikáját); valamint a személyes ambícióktól is fűtött Lyndon B. Johnson alelnököt. Főleg, hogy még ma sem lehet tudni, hány lövés dördült: a hangfelvételeken három hangja különíthető el, de lehet, hogy negyedik,- sőt ötödik golyót is kilőttek, ami két tettesre utalna. Sokan úgy gondolják, a háttérben két összeesküvés rejtőzik: az elsőt az elnök meggyilkolására szőtték, a másodikat a Warren-bizottsággal a valóság elleplezésére. Valószínű, hogy a teljes igazság soha nem derül ki arról a dallasi nyolc másodpercről. (MTI/AP) 1963/11/22 06.00 Lee Harvey Oswald, John F. Kennedy gyilkosa felkelt Dallas egyik elővárosában, Irvingben, ahol felesége lakott gyerekeikkel. Oswald előző este érkezett oda, hogy megpróbálja rendbe tenni házasságát, de nem járt sikerrel. Reggel kollégája lakásához ment, aki minden reggel elvitte munkahelyükre, a texasi könyvlerakatba. Oswald a hátsó ülésre egy hosszúkás csomagot tett. Azt állította róla, hogy függönykarnis. 12.00 Az elnöki pár 40 kilométerre Daliástól, Forth Worth-ben töltötte az éjszakát. A nap jól indult: nagy és barátságos tömeg gyűlt össze Kennedy aznapi első nyilvános szereplésén. Kevéssel dél előtt érkeztek meg Dallasba - épp időben ahhoz, hogy le lehessen venni az üvegtetőt az elnöki limuzinról, amelyben Kennedy áthaladt a városon. 12.29 Az elnöki konvoj a Dealey térre ért, ahol három lövés dördült. Az emberek pánikol- tak, sikítozni, kiabálni, szaladgálni kezdtek. „Lelőtték az elnököt!” - hallatszott a tömegből. Clint Hill, a Kennedyt őrző titkosszolgálati ügynök az elnöki limuzinhoz rohant, és rávetette magát a meglőtt JFK- re, majd visszarántotta ülésébe a kimászni próbáló First Ladyt. A kocsi a közeli Parkland kórházba hajtott. A vizsgálatot végző orvosok visszaemlékezései szerint az elnök szeme nyitva volt, de nem mozgott, súlyos seb volt a nyakán, a tarkója gyakorlatilag eltűnt. Nem sokkal később leállt Kennedy szíve. Halottá nyilvánították. 13.00 Dallas utcáin hajsza indult a merénylő után. J. D. Tip- pit rendőrjárőr meglátott egy férfit, akire illett Oswald személyleírása. Ahogy kilépett kocsijából, a férfi agyonlőtte. Amikor a rádió hírt adott a rendőr lelövéséről, egy közeli cipőbolt menedzsere szúrta ki Oswaldot: gyanúsnak találta a férfit, aki a kirakatba feledkezve álldogált, és nem reagált az elszáguldó, szirénázó rendőrautókra. Oswaldot rövid időn belül őrizetbe vették. 14.30 Dallasban az elnöki gép fedélzetén - Clint Hill és Jackie Kennedy jelenlétében - beiktatták az elnöki hivatalba Lyndon B. Johnsont, JFK alel- nökét, aki maga is jelen volt a gyilkosságánál. 18.00 A gép - Kennedy koporsójával a fedélzeten - Washington felé vette az irányt, ahol két perccel 6 előtt szállt le. A fővárosban megállt az élet. JFK munkatársai a Fehér Ház felé igyekeztek. Jackie Kennedy kívánsága szerint a Fehér Ház keleti termét úgy rendezték be, mint amikor Abraham Lincolnt ravatalozták fel. 04.30 Az elnök testét Washingtonban felboncolták, majd visszavitték a Fehér Házba, ahol hajnali fél öt körül ravatalozták fel. A ravatalra helyezett test előtt Jackie és más családtagok imádkoztak. (Szemtanúk visszaemlékezése alapján) Lyndon B. Johnsont az elnöki különgép fedélzetén - Jackie Kennedy jelenlétében - iktatták be hivatalába
