Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-13 / 264. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 13. www.ujszo.com ■KH2m Snowden és a titkos adatok Moszkva. Edward Snowden sohasem kereskedett a tudomására jutott titkos adatokkal - nyilatkozta Anatolij Kucserena, az amerikai informatikust segítő orosz ügyvéd a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban. A Németországgal, Francia- országgal és más európai államokkal kapcsolatos megfigyelési adatokat azoknak az anyagoknak alapján közlik az újságok, amelyeket Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) korábbi, szerződéses munkatársa még Hongkongban adott át újságíróknak - hangoztatta az orosz ügyvéd. A volt NSA alkalmazott már nem tudja visszaszerezni az anyagokat, és még ha vissza is kéri azokat, akkor is ottmaradnak a másolatok. (MTI) Randalírozó lengyelek Moszkva. Tegnap bekérették az orosz külügyminisztériumba Lengyel- ország moszkvai nagykövetét amiatt, hogy előző nap Varsóban szélsőjobb- oldali fiatalok randalíroztak az orosz diplomáciai külképviseletnél. A tüntetők a lengyel függetlenség napja alkalmából tartott nacionalista felvonulás idején petárdákkal és üvegpalackokkal dobálták meg a nagykövetség épületét, és felgyújtották a képviselet kerítésénél lévő őrbódét. Egyesek közülük megpróbáltak átmászni a nagykövetség kerítésén. A tüntetők égő tárgyakkal dobálták meg az orosz kereskedelmi képviseletet, illetve a kulturális központot is, amely a nagykövetség közelében található. Szélsőjobboldali fiatalok minden évben megrendezik a felvonulást a lengyel függetlenség napja alkalmából, és Varsó központja immár harmadik éve vált csatatérré emiatt. (MTI) Damaszkusztól délre harcolnak Damaszkusz. Összecsaptak a szír kormányerők és a lázadók Damaszkusz déli peremvárosa közelében, ahol a hadsereg hetek óta nyomul előre, hogy visszafoglalja a lázadók területeit. A legutóbbi harcok Hedzseira peremváros környékén dúltak, amely az ellenzék erőssége volt tavaly. Az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja szerint Bassár el-Aszad elnök csapatait iraki síita harcosok és a Hezbollah fegyveresei is támogatják. (MTI) Unió: nálunk sem hülyék a titkosügynökök Nem kell a kiszivárogtató MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Uniónak nincsen szüksége a titkos dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowden segítségére a kémkedés elleni harcban - nyomatékosított Neelie Kroes az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke. „Nem kell idejönnie, hogy megoldja a gondjainkat. Tudunk mi eleget ahhoz, hogy megtegyük a szükséges lépéseket”. Együtt érez Snowdennel, de nem tartja szükségesnek jelenlétét. „Nálunk sem hülyék dolgoznak a titkosszolgálatoknál” - hangsúlyozta. Közben a megfigyelések miatt az utóbbi idők egyik legnagyobb botrányát kiváltó amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) feletti kontroll úgy tűnik, darabjaira hullott - állítja Jim Sensenbrenner, aki a Kongresszus belbiztonsági ügyeket felügyelő bizottságának elnökeként dolgozjk. Jacob Appelbaum amerikai informatikai szakértő, aki kapcsolatban áll Snowdennel, azt mondta: politikai menedékjogot kell adni Snowdennek, hogy közreműködhessen az amerikai és a brit titkosszolgálatok adat- gyűjtési ügyeinek feltárásában. „Meg kell menteni a fiatalember életét. A befogadásával Európa megszerezheti azt az erkölcsi tekintélyt, amelyet a hazám elveszített” - mondta Appelbaum, aki úgy véli, az amerikai szolgálatok megfigyelési programjai miatt jobb bevándorlónak lenni Németországban, mint állampolgárnak az USA-ban. Lezárták a Szófiai Egyetem rektori hivatalának otthont adó épület bejáratait a kormány távozását két hete követelő diákok. A tegnap a parlament előtti téren a rendőrökkel is hevesen összecsapó résztvevők azt vetik a kormányzat szemére, hogy gazdag oligarchák érdekeit tartja szem előtt, emellett oktatási reformot követelnek. Mozgalmukkal, amely az 51 bulgáriai felsőoktatási intézményből 18-at érint, újraindították azt a tiltakozó hullámot, amely júniusban kezdődött a Plameň Oresar- szki miniszterelnök vezette baloldali kabinet ellen. (SITA/AP-felvétel) Végre megállapodtak a jövő évi európai uniós költségvetés keretszámairól Kész az uniós büdzsé Teherán 170 milliárd dolláros atomprogramja Genf utáni pengeváltások ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tegnap hajnalig elhúzódott egyeztetések nyomán az uniós tagállamok kormányait megjelenítő Tanács és az Európai Parlament (EP) küldöttei kompromisszumos megállapodásra jutottak a jövő évi EU-költségvetésről. Jövőre 135,5 milliárd euró lehet az uniós költségvetés kiadási oldala. ÖSSZEFOGLALÓ Afelek 16 órán át győzködték egymást, mire sikerült megegyezniük - közölte Brüsszelben Janusz Lewandowski, a költségvetési ügyekben illetékes lengyel EU-biztos. Értékelése szerint a létrejött egyezség elérhetővé teszi a már nagyon várt befektetési forrásokat az európai gazdaság, a tudomány, a települések, a régiók és a felsőoktatás számára. A biztos elismeréssel adózott a soros litván EU-elnökség teljesítménye előtt, ami nagyban hozzájárult az egyetértés kimunkálásához a különböző uniós intézmények között. A megállapodás értelmében 2014-ben - vagyis az új hétéves költségvetési ciklus első esztendejében - az unió 142,6 milliárd euró erejéig tehet pénzügyi kötelezettségvállalást, és 135,5 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. Megállapodtak az idei évre vonatkozó, mindeddig függőben levő tételek kifizetéséről is, nevezetesen 3,9 milliárd euró kohéziós pénzről, valamint a tavaszi árvízkárok kompenzálására szánt 400 millió euróról, ebből Prága 15,9 millió eurót kap. Az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - eredeti javaslatában a kötelezettségvállalások szintjére nézve ugyanazt az összeget, 142,6 milliárd eurót javasolt, mint ami a véglegesen elfogadott összeg lett. A tényleges kifizetéseket illetően azonban a bizottsági javaslat több pénzről, 136,1 milliárdról szólt. Végeredményben mind a bőkezűbb kiadási keretet indítványozó EP, mind pedig a hangsúlyt a takarékosságra helyező Tanács engedett valamennyit, de a parlament engedett többet, így a tényleges kifizetések terén a végül elfogadott összeg alacsonyabb az eredeti bizottsági indítványnál. (MTI) Teherán/Jeruzsálem. Az iráni diplomácia irányítója tegnap visszautasította John Kerry amerikai külügyminiszter előző napi vádjait, miszerint Teherán miatt nem született megállapodás az iráni atomprogramról folytatott múlt heti genfi tárgyalásokon. Mohammad Dzsavád Zarif úgy vélekedett, hogy a kudarcot a nyugatiak megosztottsága okozta. Azt hangoztatta, hogy Kerry Iránnak címzett vád - jai csupán a tárgyalásokba vetett bizalom aláásását szolgálják. Az amerikai politikus hétfőn vonta meg a tárgyalások mérlegét. Kijelentette, hogy a Hatok néven ismert országcsoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) egységes volt a tárgyalásokon. „Egység volt (a Hatok között), de Irán nem tudta elfogadni (a megállapodást)” - mondta. Zarif hangsúlyozta, hogy semmilyen szófacsarás nem tud változtatni azon, ami Genfben történt. Csupán hozzájárulhat ahhoz, hogy szertefoszlik a bizalom. „Mi az egyenjogúság alapján álló építő együttműködés hívei vagyunk, ez a közös cél elérésének kulcsa” - jelentette ki az iráni külügyminiszter. Maradtak „bizonyos nézetkülönbségek” a felek között az iráni atomprogramról Genfben tartott múlt heti nemzetközi tárgyalásokon, ám a nézetek már nem állnak nagyon messze egymástól - mondta a brit parlamentben William Hague. A brit külügyminiszter kijelentette: Az Iránnal tárgyaló külügyminiszterek ugyanazt az egységes álláspontot képviselik, ami „rendkívül erős alapokat teremt” a tárgyalások november 20-án esedékes következőfordulójához. Az iráni atomprogram mintegy 170 milliárd dollárba került eddig Teheránnak, s a költségek legnagyobb része az országot sújtó gazdasági szankcióknak tulajdonítható - közölték izraeli biztonsági források. Az összeg legnagyobb részét, mintegy 130 milliárd dollárt az Iránt 2012 óta sújtó gazdasági szankciók számlájára írhatja Teherán. Az elmúlt húsz évben az iszlám köztársaság mintegy 40 milliárd dollárt költött ténylegesen a nukleáris infrastruktúra kialakítására és fenntartására. Izrael hevesen bírálja a Teherán és a Hatok néven emlegetett országcsoport között körvonalazódó megegyezést, amely az Irán elleni gazdasági szankciók enyhítését helyezi kilátásba, amennyiben Teherán visszafogja nukleáris tevékenységét. (MTI) Bulgária és Románia még várhat Párizs. Bulgária és a Románia nem lesz a schengeni övezet tagja 2014-ben - mondta tegnap Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Barroso kijelentette: .Jövőre sem Bulgária, sem Románia nem lép be a schengeni övezetbe”. Szerinte túl nagy az ellenállás az unión belül azzal szemben, hogy a két ország csatlakozzon a belső határőrizet megszüntetését jelentő térségbe. Emlékeztetett arra, hogy idén októberben belépésük ellen emelt szót Franciaország, Hollandia és Németország. Románia csatlakozási kérelmét már többször elutasították, és ezt azzal indokolták, hogy az ország hatóságai nem szállnak szembe elég hatékonyan a korrupcióval, a szervezett bűnözéssel, valamint nem képesek megteremteni saját határaik biztonságát, és nem teljesítették a romák integrációjára vállalt kötelezettségeiket. (MTI) Zeman csak a jövő héten ad megbízást a kormányalakítási tárgyalásokra Politikai tényező a kerekes szék KOKES JÁNOS Prága. Miloš Zeman cseh államfő ma fogadja Bohuslav So- botkát, az októberi parlamenti választáson győztes Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnökét, de még nem ad számára megbízást a kormányalakítási tárgyalásokra. Ezt maga Zeman közölte egy rádióinteijúban. Sobotka, miután a párt központi végrehajtó bizottsága vasárnap megerősítette pártelnöki tisztségében és megbízta a kormányalakítási tárgyalásokkal, hétfőn fordult az elnöki irodához. „Szerdán találkozom Sobotkával, de megbízást a kormányalakítási tárgyalások folytatására még nem kap tőlem. Ésszerűnek tartanám azonban, ha erre a már a jövő héten sor kerülne” - nyilatkozta az államfő . Hozzátette: miután megbízza Sobotkát a kormányalakítási tárgyalásokkal, nem szab meg semmiféle időhatárt, meddig kellene a tárgyalásokat befejeznie. „Csak felhívom a figyelmét arra, jobbnak tartanám, ha egy kicsit kivárna, amíg meggyógyul a térdem. Egy kormányfő kinevezése olyan esemény, amelyet nem lenne méltó kerekes székből megtenni” - magyarázta az államfő, aki nemrégiben elesett és térdsérülést szenvedett. Felépülése és visszatérése a hivatalába december elejére várható. A cseh mozgáskorlátozottak szövetsége máris arra kéri Zemant, vonja vissza az előbbi mondatát, mert ez rájuk nézve sértő. A szociáldemokraták a héten kezdenek koalíciós kormányalakítási tárgyalásokat az Andrej Babiš nagyvállakozó vezette ANO mozgalommal és a kereszténydemokratákkal (KDU- ČSL). Zeman szerint a jelenleg a jelzett hármas koalíció lenne a „legkisebb rossz”. Elvarratlan szálak. Gyárakat támadtak meg és rendőrökkel csaptak össze magasabb bért követelő varrodai munkások a bangladesi fővárost, Dakkát övező ipari övezetben, több tucatnyi munkás és rendőr sebesült meg. A területen félkatonai erőket vetettek be, miközben mintegy ötvenezer munkás folytatta tiltakozását. (TASR/AP)
