Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-09 / 261. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 9. www.ujszo.com Nem mérgezték meg Pablo Nerudát Santiago. Nem találtak mérgezésre utaló nyomokat a Pablo Neruda áprilisban kihantolt maradványait vizsgáló orvos szakértők tegnap ismertetett jelentésük szerint, így csaknem teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költővel nem a Pinochet-rezsim, hanem a rák végzett. A baloldali kötődésű Neruda 1973 szeptemberében, alig két héttel a Salvador Allende vezette szociáldemokrata kormányt megbuktatójobboldali katonai puccs után halt meg. Maradványait azt követően exhumálták, hogy felmerült: talán nem a betegsége, hanem mérgezés okozta a halálát. A költő csontjaiból vett mintákat 15 chilei és külföldi szakértő több mint hat hónapon át vizsgálta, és nem találtak olyan kémiai anyagokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a halálával. (MTI/AP/EFE) Bemutatták Kassán a cenzúrázatlan Márait A polgár teljes vallomása KOCSIS EDINA Kassa. Csütörtökön bemutatták Márai Sándor Egy polgár vallomásai című regényének csonkítatlan és cenzúrázatlan kiadását a Thália Színház Márai stúdiójában. A könyvbemutatót a Kassai Polgári Klub szervezte, a közönségnek Kovács Attila Zoltán, a Márai-életművet gondozó Helikon Kiadó irodalmi vezetője és Ötvös Anna publicista mesélt a teljes kiadásról. A bemutatón elmondták, hogy az olvasók által ismert könyv nem az, amit Márai egykor megírt. Mikor 1934-ben megjelent az Egy polgár vallomásai első része, 1935-ben pedig a második, a kötet igazi botránykönyv lett. 1936-ban a könyv egyik szereplője, Stumf György katolikus pap polgári pert indított Márai ellen. A bíróság mintegy 2000 pengő pénz- büntetésre ítélte Márait. Stumf azonban nem érte el, hogy a kötetet bezúzzák. „Az író viszont komolyan vette a pert, és elkezdte átdolgozni a kötetet - egyfajta öncsonkolásba kezdett. Gondolom, félt attól, hogy újabb és újabb személyek is beperelik, ezért az öncenzúrát úgy értelmezte, hogy a valóságból fikciót csinált. Az 1940-es kiadás teljesen más, mint az eredeti, per előtti szöveg” - magyarázta Kovács Attila Zoltán. A szövegrészeket, melyeket Márai kihúzott a műből, az új kötetben jól láthatóan jelölik, így az olvasók könnyen összehasonlíthatják az eddig ismert változattal. A „visszatoldott" szövegrészeket jól láthatóan jelölik az új, teljes kiadásban (A szerző felvétele) Biely (Alexander Bárta) és Norika (Gubík Ági), akiket egy időre elválasztott a börtön (Fotó: Continentalfilm) Gejza Dezorz filmje a főszereplőre épül, aki szabadulása után leszámol volt alvilági bűntársaival Forró vénasszonyok nyara Biely tíz év börtön után szabadul, s megérkezik Kassára, hogy bosszút álljon a rajta esett régi sérelem miatt. Felkeresi adósait, akik átverték, hogy leszámoljon velük. Megkezdődik a magányos harcos „vadnyugati” háborúja a szlovák „vadkeleten”. Érkezésével forró vénasszonyok nyara ígérkezik az alvilágban. TALLÓSl BÉLA Biely (Alexander Bárta) nem válogat az eszközökben. Nincs benne szemernyi kímélet sem. Áldozatát előbb megfélemlíti, majd alvilági módszerekkel, hidegvérrel meggyilkolja. Az ő útját követi a film, ahogy Kassa felé utazik a gyorsvonaton, majd az állomásról elindul a városba, hogy becserkéssze régi ismerőseit. A hírre, hogy szabadult, felbolydul az alvilág. Sorra jelennek meg a nehézfiúk, akiket kellemetlenül érint Biely érkezése. Elindul egy leszámolásszerű „vadnyugati” sztori véres bosszúk láncolatával. Mindent és mindenkit Biely leszámolási szándéka mozgat. Az egész thriller a visszatérő nehézfiú bosszújától tartók reagálásairól, védekezési fortélyairól és arról szól, hogy mi zajlik Biely körül az alatt az idő alatt, amíg nyomára bukkan azoknak, akikkel elszámolnivalója van. Arról vajmi keveset tudunk meg, mi történt korábban, mi készteti a véres hajszára. Annyi derül ki, hogy egy nagyobb pénzösszeg és az okozta a viszályt, hogy átverték. Nem ennek a részletezését tartja fontosnak a film. Hanem Biely személyét. Azt, hogy megtorló akcióiból a néző megértse, ő az a „vadnyugati, arc nélküli férfi”, akinek csak jelene van, említést érdemlő múltja nincs (úgyis sejtjük, milyen lehetett). Jelene pedig azzal kezdődik, hogy visszatér egy olyan régi bűntény helyszínére, amelyből vesztesként került ki. Megérkezik a terepre, a hírhedt kassai Luník lakótelepre, és elkezdi a leszámolást. Minden más, ami a vérbosszún kívül történik vele és körülötte, még az evés is, csupán két gyilFILMKOCKA Vénasszonyok nyara ■ Szlovák cím: Bable leto ■ Színes szlovák thriller, 2013, 90 perc ■ Rendező: Gejza Dezorz ■ Forgatókönyv: Agda Bavi Pain, Gejza Dezorz ■ Operatőr: Richard Žolko ■ Zene: Marián Čekovský ■ Szereplők: Alexander Bárta, Gubík Ági, Nádasdi Péter, Jevgenij Libezňuk, Igor Krempaský, Jaroslav Mottl, Aladár Slepčík A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. kolás közti időt kitöltő üres létezés. Akkor van elemében, amikor ellenfelei körében váratlanul megjelenhet, és pusztulást hagyhat maga után. Ahogy múltja, jövője sincs, mert a mészárlást, amit véghez visz, nem lehet megúszni. Bielyt azonban nem csak a pénz miatti bosszú hajtja. A pénznél is nagyobb értéket veszített, amikor börtönbe került. Szerelmét, gyermekének anyját, Norikát (GubíkÁgi), aki tíz éve a testével igyekszik törleszteni az általa hátrahagyott adósságot. A férfi azért „takarít” az ellenfelei között, mert őket, anya és gyemeke jövőjét szeretné biztonságban tudni. Viszonyuk börtön előtti időszakából ugyancsak nem tárul fel lényeges. Nem az a fontos, mi volt köztük akkor, hanem hogy a rosszban mit bír ki a szerelem. A film újratalálkozásuk pillanataival arra keres választ, hogy az alvüág szajhájaként meg lehet-e őrizni a szerelmet az iránt a férfi iránt, aki fertőbe taszítja a szeretett nőt. Az újbóli egymásra találást nehezíti, hogy Norikát csaléteknek akarják felhasználni, rajta keresztül próbálnak eljutni Bielyhez. Azzal, ahogy Norika ellenáll, s azzal, amilyen erővel tűri a pofonokat, a megalázást, azt sugallja a film, hogy a szerető nő - anyaként és társként - az utolsó reményt jelentheti a változásra. Norika - Gubík Ági végleteket megélő, meggyőző alakításában - „a túlsó partra” viszi ezt a filmet. Ahol újra lehet kezdeni. Talán. F0T0H0NAP 2013 Édesanyák lepellel letakarva JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Azt ajánlom az érdeklődőknek, csipkedjék magukat, ha látni akarják Göbölyös Luca Háttér című kiállítását, mert a tárlat csupán november 29-ig tart nyitva. A Pozsonyi Magyar Intézet nagytermének falain ugynais rendkívül gyors tempóban váltják egymást a kiállítási anyagok, ráadásul a bejutás is többnyire csak a hivatali órákban, illetve a helyszínen rendezett egyéb programok alkalmával lehetséges. Ezzel együtt érdemes időt szentelni Göbölyös Luca fotóművész legújabb képeire. Csaknem minden női alkotó munkásságában új fejezet kezdődik, ha anyává válik, ha megjelenik életében a gyermek. A csecsemőábrázolás egyébként is a fotóművészet egyik meghatározó témája: szinte a kezdetektől fogva készültek családi használatra, illetve a rokonoknak, ismerősöknek szánt képek a család legnagyobb kincséről. Ez utóbbi célra szánt képeken a kisgyermek szinte fotómodellként szerepel, gyakran mesterséges környezetben. Ezeket a felvételeket a nyilvánosság számára készíttetik a szülők, míg a személyes haszánlatban maradó családi fotográfiákat a szűkebb famílián kívül nem sokan láthatták, láthatják. Göbölyös Luca legújabb fotósorozatának központjában a gyermek áll, méghozzá az alkotó saját gyermeke. Valamennyi képnek ő a modellje. A sorozatot egy viktoriánus kori, kisgyermekeket ábrázoló képgyűjtemény ihlette. „A korszak fényképezéstechnikai sajátosságai miatt az expozíciós idő még annyira hosszú volt, hogy az önmagukat egyedül megtartani nem tudó és az életkoruknak megfelelően mozgékény kisgyermekeket a műteremben édesanyjuk ölébe kellett ületetni, ahol megnyu- gadtak és elkészülhetett a portré. Az anyát viszont letakarták, aki így vagy a háttérbe olvadva szinte eltűnt, vagy mint egy különös lény maradt a kép része: nem jelenhetett meg személyiségének egészében, sőt mint anya is rejtve maradt, ezzel mintegy reprezentálva a nő és az anya társadalmi szerepét” - mondta megnyitó beszédében Csízek Gabriella, a kiállítás kurátora. Göbölyös Luca tehát ezt a régi beállítási formát alkalmazza különböző helyzetekben, lakások, városok és tájak háttere előtt. A lepellel letakart anya alakja hol beleolvad a környezetbe, hol pedig naGőbölyös Luca fotóján megduplázódik a háttér fogalmának jelentése gyón is látható. A rejtélyes, csadoros alak és a csecsemő kettőse feltűnik például a kölni dóm, a berlini Holokausztemlékmű vagy a budapesti Lánchíd előtt. A háttér fogalmának jelentése tehát ez esetben megduplázódik: egyrészt az édesanya válik gyermeke hátterévé, másrészt a külső helyszínek lesznek azzá mindkettőjük számára.
