Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-01 / 228. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBERI, www.ujszo.com wamnimM Bevonják az Interpolt Zágráb. Megkapta a Hernádi Zsolt Mol-elnök- vezérigazgató letartóztatására vonatkozó kérelmet a horvát rendőrség igazgatósága. Egy zágrábi rendőrségi forrás közölte: a le- tartóztatási kérelmet nemzetközi elfogatóparancs követi, amelyet az Interpol oldalán tesznek majd közzé. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivó Sanader volt horvát kormányfőnek, a Mol-vezér ezt tagadja, a magyar ügyészség 2012 januárjában bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást. (MTI) Romaper Nancyban Párizs. Megkezdődött tegnap annak a 27 horvát állampolgárságú romának a pere a kelet-franciaországi Nancyban, akik gyermekeiket betörésekre kényszerítették Franciaországban, Belgiumban és Németországban. A média szimbolikusnak tartja az ügyet pár nappal azután, hogy Manuel Valis belügyminiszter az illegális cigánytelepek felszámolása kapcsán többször megismételte: a romáknak haza kell térniük Romániába és Bulgáriába, mert többségük nem akar beilleszkedni a francia társadalomba. (MTI) Összehangolt merényletek Bagdad. Pár percen belül 14 robbanószerkezet lépett működésbe tegnap az iraki főváros különböző helyszínein - hat, többnyire síiták lakta, két szunnita és egy vegyes összetételű városnegyedben. A robbantásokat nyilvánvalóan összehangolták. A pokolgépeket piacok közelében és parkolókban rejtették el, a detonációk legkevesebb 54 emberéletet követeltek. Egy nappal korábban, vasárnap 47 embert öltek meg egy síita mecsetben. (MTI) Többet vártak a kurdok Ankara. A törökországi demokratikus reformok erősítését szolgáló, régóta várt lépéseket jelentett be tegnap Tayyip Erdogan török miniszterelnök. Olyan csomaggal állt elő, amely több jogot adna a kisebb népcsoportoknak, köztük a kurdoknak. Ez utóbbiak kétkedőén reagáltak Erdogan terveire, amelyek jócskán elmaradnak a 15 milli- ós kurd népesség követeléseitől. (MTI) Bíborosi G8-as csúcsértekezlet: a precedens nélküli találkozón újrarajzolhatják a római katolikus egyház arculatát Nagy fordulatot várnak a Vatikánban Róma. Ferenc pápa tegnap bejelentette XXIII. János és II. János Pál pápa szentté avatásának dátumát, mától az egyházi reformokkal megbízott bíborosokkal egyeztet, csütörtökön Assisibe látogat. Elemzők szerint ez a hét fordulatot hoz Ferenc pápa egyházában. ÖSSZEFOGLALÓ Elemzők szerint a lengyel hívők kedvében akart járni Ferenc pápa a szentté avatások időpontjának kiválasztásával. A két néhai egyházfőt, XXIII. Jánost és II. János Pált a jövő év áprüis 27-én avatják szentté. Az avatásra nagy számban várt lengyel zarándokok a téli hónapokban nehezebben tudnak utazni. II. János Pál temetésére és 2011. május elsejei boldoggá avatására is másfél millióan érkeztek Rómába, többségében lengyelek és olaszok. A két pápa közös szentté avatására még nagyobb tömeget várnak. A lengyel pápát rekordidő alatt, halála után kevesebb mint tíz évvel avatják szentté. Ennél gyorsabb csak padovai Szent Antal kanonizá- ciójavoltméga 13. században. Alberto Melloni egyháztörténész a Corriere della Serában azt írta, nem pusztán programban gazdag hét a mostani, az egymást követő jelentős események között szoros a kapcsolat, és „egy hét alatt újrarajzolhatják az egyház arculatát”. Ferenc pápa a március 13-i megválasztása óta eltelt több mint fél év alatt „szolgálata lelki útját már biztos kézzel felvázolta: plébániává alakította át Vatikánvárost, amelynek ő a plébánosa”. A következő napokban viszont „a római katolicizmus utolsó másfél évszázaimára Assisibe hívta a világ vallási vezetőit. Mától csütörtökig azzal a nyolcfős bíborosi munkacsoporttal tanácskozik, amelynek tagjait megválasztása után egy hónappal a kúria és az egyház reformját érintő javaslatok kidolgozására nevezte ki. A bíborosok mind az öt kontinenst képviselik, a koordinátor Oscar Rodriguez Maradiaga hondurasi érsek, és Giuseppe Bertello, Vatikánváros Kormányzóságának elnöke az egyetlen, aki a kúriát képviseli. Federico Lombardi szentszéki szóvivő tegnap precedens nélkülinek nevezte a találkozót, amelyet az olasz lapok bíborosi G8- as csúcsnakneveztekel. A reformjavaslatok a hírek szerint a Vatikán és az egyház működésének, döntéshozatali folyamatainak és gazdaságipénzügyi tevékenységének egyszerűsítését és átláthatóbbá tételétcélozzák. (MTI, ú) XX///. János és II. János Pál dának egyik fő kérdése, a testületi döntéshozás” szerepel napirenden. Ferenc pápa tegnap Sauki Ibrahim Abdelkarim Állam egyip(Képarchívum) tömi muftit fogadta, aki a Szent Egyed közösség Rómában zajló nemzetközi béketalálkozójára érkezett. A találkozó 1986-ban indult, amikor II. János Pál békeAz osztrákok egyharmada jobboldali populista pártra szavazott Kikacsintott a nagykoalícióból az ÖVP Megszavaztatja a párttagságot az SPD Lassú kormányalakítás ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Ausztriában tovább, kormányozhat az eddigi nagy- koalíció, amely az osztrák lapok szerint „épphogy csak túlélte” a vasárnapi választást, ezért - mint a Kurier írta - „most aztán flottul hozzá kell látni a reformokhoz és a személyi változtatásokhoz”. A Die Presse úgy látja, a választás legnagyobb nyertese a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A jelenlegi osztrák kormány- koalíció pártjai nyitottak annak megvitatására, hogy a következő ciklusban is folytassák együttműködésüket, ugyanakkor figyelmeztető jelnek tekintik minden korábbinál rosszabb összesített eredményüket, valamint a szélsőjobboldal és egy új liberális párt feltörését. Az előzetes végeredmény szerint a nagykoalíciós pártok összesen a szavazatok 50,9 százalékát szerezték meg: az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 27,1, míg a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) 23,8 százalékot kapott. A két párt a második világháború óta nem Faymann csak a feleségében bízik (TASR/AP) szerepelt ennyire rosszul. A 80-as években még ez a két erő adta a parlamenti képviselők 90 százalékát. A szélsőjobboldali FPÖ a harmadik helyen végzett 21,4 százalékkal, utána pedig a Zöldek következnek 11,5 százalékkal. A 4 százalékos küszöböt átlépve bekerült a parlamentbe Frank Stranách milliárdos vállalkozó egy éve alapított pártja, a Stranách Csapata (5,8 százalék), és meglepetésre a szintén új liberális párt, a NEOS (4,8 százalék) is. A liberális Der Standard fő- szerkesztője, Alexandra Föderl- Schmied a jobboldali populista pártok erősödésére mutatott rá. „Ha összeadjuk az FPÖ, a Stranách Csapata és a BZÖ (Szövetség Ausztria Jövőjéért) eredményeit, akkor azt látjuk, hogy az osztrákok egyharmada jobboldali populista pártra szavazott. Ez egyedülálló Európában.” Wemer Faymann kancellár (SPÖ) azt hangoztatta, stabil kormány létrehozásán fog fáradozni. Az ÖVP-t vezető Michael Spindelegger azt mondta, pártja nyitott a tárgyalásokra eddigi koalíciós partnerével. Nem zárta ki viszont az együttműködést az FPÖ-vel és a Stronach-párttal sem - matematikailag ez a három erő is képes lehet közösen kormányt alakítani. „Ébresztőnek kell tekinteni az eredményt. Nem folytathatjuk szimplán úgy tovább, ahogy eddig tettük.” Heinz-Christian Strache FPÖ- vezér hihetetlennek nevezte az eredményt, és úgy vélekedett, hogy pártja a választások igazi győztese. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A parlamenti választás utáni 12. napon, pénteken tárgyalnak előseör a kormány- alakítás lehetőségeiről Németországban a konzervatív CDU/ CSU pártszövetség és a szociáldemokratapárt (SPD) vezetői. A tárgyalócsoportokat a pártelnökök vezetik, az előbbiekét Angela Merkel kancellár, az utóbbiakét Sigmar Gabriel. A két legnagyobb német politikai erő képviselői egyelőre egy találkozóban állapodtak meg. Alegtöbb vita az SPD adóemelési tervei körül lehet, amelyeket a konzervatívok elutasítanak. A szociáldemokraták a legmagasabb jövedelmű réteg adóterheit növelnék, egyebek között a személyi jövedelemadó felső kulcsának emelése révén, és a plusz bevételt elsősorban az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére fordítanák. A konzervatívok szerint nincs szükség adóemelésre, mért a gazdasági növekedés révén minden külön intézkedés nélkül is történelmi csúcsra emelkednek az adóbevételek, tavaly átlépték a 600 milliárd eurós határt, és 2017-ben elérik a 700 milliárd eurót. A konzervatívok a Zöldeket is felkérik az egyeztetésre a kormányalakítás lehetőségeiről. Ezt maga Merkel fogja kezdeményezni a baloldali ökopárt vezetőségénél - közölte Hermann Gröhe, a CDU főtitkára. A CDU/CSU és az SPD legutóbb 2005 és 2009 között kormányozott együtt, a kancellár akkor is Merkel volt. A koalíciós szerződés megkötését minden korábbinál hosszabb tárgyalások előzték meg, a választások utáni 65. napon írták alá. Az SPD kibővített választmánya (konvent) pénteken adott felhatalmazást a pártvezetésnek arra, hogy kezdjen tájékozódó megbeszélést. A konvent ennek eredménye alapján dönt arról, az SPD kezdjen-e hivatalos koalíciós tárgyalást a konzervatívokkal. Ha sikerül kidolgozni a koalíciós megállapodást, a végső döntést a 472 ezer fős tagság hozza meg. A pártszavazás eredménye kötelező érvényű. Az SPD tagságának 65 százaléka ellenzi a nagykoalíciót. (MTI, ú) Enrico Letta holnap kér bizalmi szavazást Tétovázó miniszterek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Enrico Letta miniszterelnök a Giorgio Napolitano államfővel tartott találkozója után bejelentette, holnap kér bizalmi szavazást a felső- és alsóházban az olasz kormány munkájáról. Hozzátette: az utóbbi napokban olyan sok hirtelen fordulat következett be, hogy nem tudja, mi fog történni a parlamentben. Hangsúlyozta, olyan mértékű bizalmat akar, amellyel nemcsak további három napig kormányozhat, hanem sikerül gazdasági stabilitási törvényt és új választási törvényt elfogadni. Napolitano elnök közleményt adott ki, amely szerint Silvio Berlusconi és az általa vezetett Szabadság Népe (PdL) bizonytalan politikai helyzetet teremtett. A PdL öt minisztere szombaton bejelentette, hogy kilép az áprilisban megalakult nagykoalíciós kormányból. Hárman közülük azonban - a PdL más politikusaival együtt - vasárnap este már nem voltak biztosak abban, hogy helyesen jártak el. Berlusconi a Facebo- ok-oldalán azt hangoztatta, a balközéppel való szövetség felborításához a Letta-kormány adópolitikája vezetett, nem az ő személyes bírósági ügyei. Netanjahu Teherán csalárd szándékairól próbálja győzködni Obamát Légi járat létesülhet az USA és Irán között ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Haszan Róháni iráni elnök arra kérte a légügyi hatóságokat, készítsenek tanulmányt az USA és Irán közötti közvetlen légi járat újraindításának lehetőségéről. A két ország közti közvetlen légi összeköttetés az 1979-es iráni iszlám forradalom után szűnt meg. Több mint egymillió iráni származású amerikai állampolgár él Kaliforniában. Az AP szerint a nemrégiben elnökké megválasztott Róháni kérése újabb jele a két ország közötti kapcsolatok javítására irányuló iráni erőfeszítéseknek. Barack Obama és Róháni pénteken telefonon beszélt egymással, amit szenzációként tálaltak a hírügynökségek. A perzsa állam rövid távú célja: gyors megállapodásra jutni atomprogramjáról a nyugati hatalmakkal, hogy elérje az ellene életbe léptetett, pusztító hatású gazdasági szankciók feloldását, ugyanakkor Róháni ezen kívül is nyitottnak mutatkozik a Nyugattal való kapcsolatok javítására és kiterjesztésére. Az érem másik oldala: a konzervatív tábortól Róháni odahaza megkapja ezért a magáét, a közvélemény is megosztott az utóbbi napokban tapasztalható iráni-amerikai közeledést illetően. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter az amerikai ABC-nek kijelentette: „Nem tárgyalunk az ország urándúsításhoz való jogáról, az urándúsítási program minden aspektusa a tárgyalóasztalon van.” Azzal vádolta Izraelt, hogy hazudik Teherán szándékairól. Izrael aggódva figyeli az USA és Irán közötti békülékeny hangnemet. Benjámin Netanjahu kormányfőt tegnap a Fehér Házban fogadta Obama elnök, akinek el akarta mondani „az igazat a mosolyok rohamaival szemben”. (MTI, ú)
